A szokásos, évenkénti felülvizsgálat után készített és hétfőn közzétett zárónyilatkozatban a valutaalap szakértői azt is szorgalmazták, hogy a német kormány fontolja meg a nyugdíjrendszer és a munkaerőpiac reformját a munkában eltöltött évek növelésének érdekében. Ez azt eredményezhetné, hogy emelkedne az idősebb munkavállalók száma, kevesebb nyugdíjcélú megtakarításra lenne szükség, és csökkenne az időskori szegénység kockázata.
A valutaalap és az Európai Bizottság hosszú ideje unszolja Németországot, hogy a bérek és a beruházások növelésével ösztönözze a hazai keresletet, mert ezzel csökkenthetné a globális kereskedelmi egyensúlytalanságokat. Megválasztása óta Donald Trump amerikai elnök is többször bírálta Németországot erős exportja miatt.
Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója januárban arra figyelmeztetett, hogy a folyó fizetési mérlegek többletének felduzzadása olyan országokban, mint például Németország, részben felelőssé tehető a protekcionizmus felerősödéséért a világ más tájain.
A német gazdaság már a kilencedik egymást követő évben nőtt tavaly, és 2014 óta a kormány egyensúlyban tartja a költségvetést. Bár a rövid távú kilátások robusztus növekedést ígérnek, a valutaalap kockázatokat is lát.
"A protekcionizmus növekedése, a geopolitikai bizonytalanságok vagy az euróövezet reformprogramjának megfeneklése kedvezőtlen hatást gyakorolhat az exportkilátásokra és a befektetésekre, és újraélesztheti a pénzügyi nehézségeket" - vélik az IMF szakértői, akik 2,5 százalékos gazdasági növekedést jósolnak az idei évre Németországnak.
