Minden évben három nagy kérdés fogalmazódik meg a nyugdíjakkal kapcsolatban:
- mennyi lesz az év eleji emelés mértéke?
- szükség van-e nyugdíjkorrekcióra?
- lesz-e nyugdíjprémium?
Egyiket sem könnyű megválaszolni, pontosan és biztosan pedig még nehezebb, főleg a jelenlegi, bizonytalansággal teli gazdasági környezetben. Nem véletlen, hogy az elmúlt kevesebb mint egy évben háromszor is "módosította" a kormány a nyugdíjak emelésének mértékét. Eredetileg - az idei évi költségvetés elfogadásakor - 3 százalékkal tervezték növelni az ellátásokat, majd az év vége felé, látva az elszálló inflációt, 5 százalékra emelték ezt a mértéket. Múlt héten pedig eldöntötték, hogy már most jelentős nyugdíjkiigazításra van szükség az árak robbanása miatt, ezért július elsejétől 3,9 százalékos plusz és visszamenőleges emelésről határozott a kormány.
Hasonlóan nehéz, ám valamilyen szempontból mégis egy fokkal biztosabban lehet meghatározni a GDP-re vonatkozó várakozásokat. Ebben az esetben ugyanis néhány tizednyi vagy akár fél százalékpontos elmozdulás sem biztos, hogy gyökeresen megváltoztat bizonyos kijelentéseket. Például azt, hogy lesz-e nyugdíjprémium vagy sem.
Márpedig, ha valaki ránéz a konvergenciaprogram makrogazdasági előrejelzései nevű táblázatára, akkor világossá válik a számára, hogy a kormány gyakorlatilag biztosítva látja a nyugdíjprémiumot a következő évekre. Sőt, mivel a mostani, 2022-2026-ra szóló program az Orbán-kormány ötödik ciklusát teljesen lefedi, úgy is fogalmazhatunk, hogy
amíg az Orbán-kormány lesz hatalmon, addig nyugdíjprémium is lesz - legalábbis a kabinet elképzelései szerint.
Merthogy nyugdíjprémium kifizetésére akkor kerül sor, ha az éves gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot. Ezt pedig, ha igaza lesz Orbánéknak, semmi sem fogja veszélyeztetni a következő években. A kormányzati GDP-várakozás ugyanis így néz ki:
- 2022-ben 4,3,
- 2023-ban 4,1,
- 2024-ben 4,2,
- 2025-ben 4,3,
- és 2026-ban szintén 4,3
százalékos gazdasági növekedés lehet.
Mit jelentene ez forintban?
Azt mindenekelőtt érdemes leszögezni, olyanra, mint, amit 2021-ben hajtott végre a kormány - vagyis mindenki egységesen a maximális 80 ezer forintot kapja meg prémiumként -, a következő években reálisan nézve vajmi csekély esély mutatkozik.
Ám most nézzük az idei évet és az átlagnyugdíjat példa gyanánt! Nyugdíjprémium alapját a novemberben esedékes nyugdíj jelenti, ennek egynegyedét - maximum 20 ezer forintot - kell megszorozni a várható GDP-növekedés és a 3,5 százalékos bővülés különbségével. Ami azonban nem lehet nagyobb 4-nél.
Az már biztos, hogy júliusban érkezik egy nyugdíjkiegészítés, melynek mértéke 3,9 százalékos lesz, az átlagnyugdíj tehát 172 070 forintra nő júliustól kezdődően. Ennek negyede 43 017 forint lenne, ám a korlát miatt csak 20 ezer forintot kell figyelembe venni a szorzásnál.
Idén tehát 16 ezer forint egyszeri nyugdíjprémiumra számíthat az átlagnyugdíjból élő és nagyjából hasonló nagyságrend következik a következő évek kormányzati prognózisa alapján is.
