4p

Ront vagy javít Magyarország megítélésén a soros EU-elnökség?
Milyen újabb öt év elé néz Karácsony Gergely?
Mi lesz a liberalizmussal Magyarországon?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Horn Gáborral!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökétől!

2024. július 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Semmi nem utal arra, hogy idén javulhatnak az adatok.

Kezdenek "beérni" a kormány erőteljes fékezésének az „eredményei”, az első negyedévben szabad szemmel is jól látható mértékben csökkent a beruházások volumene 2023 azonos időszakához képest, az előző negyedévhez viszonyítva még tovább apadt. A mérséklődési folyamat 2022 utolsó 2-3 hónapjában kezdődött, s azóta megszakítás nélkül tart, gyakorlatilag elérte a 2020 harmadik negyedévében mért mélypontot, amikor csaknem azonos mértékben, 9-10 százalékkal esett év/év alapon.

A realitásokat nyilván jobban figyelembe kellett vennie a kormánynak és a magánszektornak is és itt mind a külső, mind a belső kereslet a meghatározó, márpedig mindkettő rendkívül labilis már jó ideje. További fontos körülmény, hogy épphogy elkezdtek jönni az uniós források és a hitelkamatok is csak lassan mérséklődtek. Így sem az állam, sem a magánvállalatok nem juthattak annyi pénzhez vagy nem olyan feltételekkel, ami beruházások indítására ösztönözte volna őket.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szűkös adataiból egyelőre annyi látható, hogy fontos ágazatokban fogták vissza a lovakat. Ebből kettő különösen kiemelendő: az építőiparral szorosan összefüggő ingatlanügyleteké és a feldolgozóiparé. 

Előbbinél könnyű volt úgymond halasztani, mind az állam, mind a magán szereplők átütemezték korábbi terveiket, de ezzel erős nyomást helyeztek sok építőipari kivitelező cégre. Ezek közül a kisebb, kevésbé tőkeerős vállalkozásoknál elbocsátások voltak és vannak, megnőtt a késedelmes fizetések aránya. A nagyobbak a meglévő megrendeléseikre összpontosítanak, de saját beruházásaikat ugyancsak fékezik vagy elhalasztják, netán kisebb értékben végzik el, mint akárcsak egy évvel ezelőtt gondolták.

Tovább csúszunk lefelé a beruházások terén is, hiába volt egy kis szünet a tavalyi utolsó negyedévben
Tovább csúszunk lefelé a beruházások terén is, hiába volt egy kis szünet a tavalyi utolsó negyedévben
Fotó: KSH
A kulcságazatnak számító feldolgozóipari cégek jelentős része kapacitásfelesleggel küzd, ugyanakkor egyes részterületeken a feltétlenül szükséges korszerűsítéseket, gépbeszerzéseket nem hajtották végre és várhatóan nem is nagyon akarják mostanában. Ennek azonban megjöhet a böjtje, mert az elavuló műszaki háttér rontja a versenyképességüket.

Az erőltetett iparosítás és az átalakuló kereskedelem az elmúlt két-három évben számottevően megdobta a raktárigényeket. Látszik, hogy túllőttek a célon: a nagyobb cégek saját célra is egyre másra építették raktáraikat, eközben a bérbeadási céllal épített logisztikai központok összmérete hihetetlenül megnőtt, átmeneti túlkínálatot eredményezve. Ehhez képest látjuk most azt, hogy a beruházások ezen a téren is visszaestek, de ez középtávon kiegyenlíthető, a raktárpiac ugyanis más ingatlanos szegmensekhez képest gyorsabban képes alkalmazkodni a változó kereslethez.

Maga a kereskedelem inkább az eszközállományba és az informatikai háttérbe öl egyre több pénzt, semmint a fizikai infrastruktúra fejlesztésébe. Ez teljesen rendben van, bár elég költséges, s erre utalt is a KSH a most közzétett rövid anyagában. A hivatal a közigazgatás terén elvégzett beruházásokról egy fél mondattal megemlékezik, vélhetően itt is inkább informatikai költségek nőhettek, de ez nem erény, hiszen tudjuk, hogy az infláció nem köszönt el tőlünk és a forint sem lett sokkal jobb, márpedig pont ez az a terület (informatikai eszközök), ahol magas az import aránya. 

A jövőre nézve nem kérdés, hogy tovább tarthat a lejtmenet. A legtöbb elemző ugyanis egyetért abban, hogy nem elég az az idei 670 milliárd forintos kiadáscsökkentés, amit a kormány már jelzett és aminek a nagy része újabb állami beruházások elhalasztását is jelenti. Szinte biztos, hogy újabb megszorításokat fog bejelenteni a kabinet, korábban lebegtetett beruházások is elvérezhetnek, de legalábbis halasztást szenvedhetnek.

Regős Gábort, a Gránit Alapkezelő elemzőjét meglepte, hogy a közigazgatás és a kereskedelem beruházásai növekedtek, szerinte a közigazgatás beruházásbővülése árnyalja az állami beruházások hiányáról alkotott korábbi képet, mely a költségvetés és az önkormányzatok forráshiányára volt visszavezethető. Úgy véli, hogy az uniós források fokozatos beindulása segítheti a jövőben a beruházási aktivitást. A kereskedelem növekedését magyarázza a kereslet fokozatos visszatérése – ezt pedig a szintén ma beérkezett kereseti adatok is alátámasztják.

A beruházások kapcsán a fundamentumok egy fokozatos növekedést indokolnának – bár már az első negyedévben is azt indokoltak volna: a kamatkörnyezet javul, az uniós források beindulnak és lassan a gazdasági növekedés is visszatér – kérdés, hogy mi lesz a külső kereslettel - vélekedett.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!