Egyre jobban elveszíti a türelmét a Trump-adminisztráció az Orbán-kormánnyal szemben, miközben a magyarok továbbra is az Egyesült Államok és Oroszország között próbál lavírozni – derül ki a Direkt36 birtokába került bizalmas diplomáciai iratból.
„Kezd elfogyni a levegő azok körül, akik hisznek az amerikai-magyar kapcsolatokban, eredményt kell felmutatnunk" – mondta Wess Mitchell külügyi államtitkár, a Trump-kormány magyar kérdésekben legbefolyásosabb tisztviselője Magyar Levente külügyminiszterhelyettesnek 2018. december 18-án washingtoni tárgyalásukon. Mitchell arra panaszkodott, hogy a törvényhozás szerepét betöltő amerikai kongresszus „ellenséges álláspontot képvisel Magyarországgal szemben, folyamatos a kritika a CEU és a kiadatási ügy" miatt.
Wess Mitchell és Magyar Levente beszélgetésének részletei egy Direkt36 által megszerzett magyar diplomáciai táviratban szerepelnek, amelyet a washingtoni magyar nagykövet jegyez. A dokumentumból kiderült, hogy a CEU ügye tavaly év végén már nem szerepelt az amerikai kormányzat legfontosabb prioritásai között, de az emberi jogok, jogállamiság vagy a médiaszabadság sem. Kizárólag energiapolitikai és védelmi kérdések fontosak Washington számára, de egyre frusztráltabbak és csalódottak, amiért ezekben sincs előrelépés.
Magyar Leventétől amerikai tárgyalópartnerei – Mitchell mellett Brian H. Hook külügyminiszteri főtanácsadó és David Hale politikai államtitkár – azt kérték, a Krk-szigeteki, amerikai cseppfolyósított gáz (LNG) átvételére alkalmas tengeri terminál projektje mellett kötelezze el magát végre a magyar kormány. Ez az a projekt, ami leginkább segítené csökkenteni az orosz gázfüggőséget. Magyar ezt visszautasította, mivel az LNG ára 20%-kal magasabb a piaci árnál. „Az energiadiverzifikáció esetében mindent megtettünk, de gazdaságilag életképtelen kötelezettséget mi sem vállalunk" - idézi a távirat Magyart. Wess Mitchell egy ponton nyíltan megkérdőjelezte, hogy a magyarok tényleg elkötelezettek-e az energiadiverzifikáció iránt, vagy csak azért tesznek úgy, mintha, hogy ezzel Vlagyimir Putyinnál jobb árat tudnak kialkudni az orosz gázra.
A másik amerikai kérés, hogy Magyarország írja végre alá a Védelmi Együttműködési Megállapodást (DCA). Ez a megállapodás rögzíti, hogy milyen szabályok szerint működhetnek szövetségesei területén az amerikai katonák. A vita az úgynevezett általános mandátum miatt van: ennek lényege, hogy a DCA egyszeri megkötése után az Egyesült Államok a továbbiakban szabadon mozgathatná csapatait Magyarország területén. Az Orbán-kormány az ország szuverenitására és az Alaptörvényre hivatkozva ebbe nem akar belemenni, és minden további csapat- és eszközmozgatáshoz külön parlamenti szavazással adna felhatalmazást. Mitchell szerint azonban „csak politikai akarat kérdése, hogy az Alkotmány vonatkozó pontját a megállapodás elérése érdekében kedvezően értelmezze a magyar fél", és „ha nem lesz elmozdulás, akkor nem fogjuk megkötni a megállapodást".
Az iratban szerepelnek részletek egy, az elmúlt napokban politikai vihart kavaró epizóddal kapcsolatban is. A Wall Street Journal arról írt vasárnap, hogy Orbán Viktor a közelmúltban amerikai diplomatáknak arról beszélt volna, hogy „azt akarja, országa legyen semleges, mint Ausztria". Orbán kedden ezt álhírnek és zavarkeltésnek nevezte. A Direkt36 által megszerzett diplomáciai irat szerint volt egy ehhez hasonló kijelentése Orbánnak, de az a táviratban nem ennyire egyértelmű feltételes módban szerepel: „David Cornstein nagykövet szerint Orbán Viktor miniszterelnök úr kifejtette számára, hogy Magyarország lehet, hogy egy semlegesebb, Ausztriához hasonló pozíciót venne fel a katonákat érintő kérdésben". Orbán ezt akkor mondta David Cornstein nagykövetnek, amikor George W. H. Bush volt amerikai elnök halála után december 6-án az amerikai követségre látogatott, hogy beírjon egy részvétnyilvánító könyvbe. A kijelentés a DCA-val kapcsolatban hangzott el, NATO-kilépésről viszont egyáltalán nem volt szó.
Hogy a Trump-adminisztráció végül meg tud-e állapodni az Orbán-kormánnyal a védelmi együttműködésről, az a diplomáciai irat és a Direkt36 külügyminisztériumi forrásai szerint is február 6-án Washingtonban dől el. Szijjártó Péter ekkor találkozik többek közt Wess Mitchell-lel, illetve Donald Trump elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával, John Boltonnal. Megegyezés esetén az Egyesült Államok 55 millió dollárt (kb. 15 milliárd forint) is adna a magyar katonai infrastruktúra fejlesztésére.
Az iratból az is kiderül, hogy Magyar Levente fejmosást kapott Mitchelltől az orosz fegyverkereskedők, Vlagyimir Ljubisin és fiának sikertelen kiadatási ügye miatt, melyről szintén a Direkt36 írt korábban. „Mitchell államtitkár alapvetően azt nehezményezte, hogy Kovács Zoltán kormányszóvivő nyilvánosan kritizálta az amerikai kiadatási gyakorlatot nyolc esetre hivatkozva, miközben ők nyitottak megvizsgálni a magyar kifogásokat" – áll a dokumentumban.
Az Orbán-kormány azonban több ügyben dicséretet is kapott. Például azért, mert a Mol már nem importál kőolajat Iránból, de az is, hogy – az EU legtöbb országával szemben – kiáll az USA és Izrael mellett a vitás kérdésekben. Magyar Levente azt sem zárta ki, hogy az izraeli magyar nagykövetséget az amerikai iránymutatásnak megfelelően Jeruzsálembe költöztessék. Ám ennek akkor lehet realitása, ha előbb egy másik uniós ország – mondjuk Olaszország, Románia vagy Csehország – hoz erről döntést. A diplomáciai irat szerint ráadásul az ukrán-magyar vita ügyében is meggyőzők voltak a magyar fél érvei, és Ukrajna – Wess Mitchell reményei szerint – hamarosan kiigazítja a kárpátaljai magyarság számára hátrányos oktatási törvényt.
A magyar Külgazdasági- és Külügyminisztérium nem válaszolt a Direkt36 kérdéseire, az amerikai külügyminisztérium egy tisztviselője úgy reagált, hogy zárt tárgyalásokon elhangzottakat nem kommentálnak.
