Amikor a magyar gazdaság valódi állapotát és reálisan várható kilátásokat keressük, abból kell kiindulnunk, hogy a közzétett adatok nem beszélnek magukért – írja Bod Péter Ákos a Privátbankáron megjelent cikkében. Lapcsoportunk, a Klasszis Média állandó szerzője, a volt jegybankelnök, egyetemi tanár, közgazdász szerint ugyanakkor a Központi Statisztikai Hivatal 2025 végi, év eleji statisztikáiból kiolvashatók bizonyos tendenciák, kiszámíthatók trendek. A piaci és közgazdasági elemzői közösség a külső és a belső tényezők alakulására vonatkozó feltevésekre építve prognózisokat készít. A tényleges világban viszont igen erős a nem-gazdasági tényezők hatása.
Bod Péter Ákos rámutat arra, hogy a napokban nyilvánosságra került adatok is azt tükrözik, sehol sem látszik kirobbanó teljesítmény. Bár a gazdaság stagnálásközeli állapotban van – az ipari termelés volumene például évek óta csökken: 2025-ben már 13 százalékkal marad el a 2022. évihez viszonyítva –, így elvileg csökkenni kellene az áremelkedési nyomásnak, az infláció mégis magasabb lett az előző évinél, 4,4 százalék, szemben a 2024-es 3,7-tel.
A 2025 végi adatokból látszik, hogy az élelmiszerárak a világgazdasági folyamatokat is követve már nem számítanak inflációt hajtó tényezőnek nálunk sem – mutat rá a volt jegybankelnök. Az iparcikkek áremelkedését pedig enyhítette a forint 2025-ös árfolyamstabilitása. A családi kiadások között viszont a legnagyobb tételt a szolgáltatások teszik ki.
További friss árfolyamokat itt találhat, laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár elemzéseit pedig a témában itt olvashatja.
A tényadatokból Bod Péter Ákos a makrogazdasági pálya trendjeit fel lehetne vázolni. Az a pálya bizony 2026-ban is karakterében tér el az Országgyűlés által elfogadott, de komolyan nem vehető költségvetési törvényben foglalttól, amibe eredetileg 4,1 százalékos gazdasági növekedést, bőven 4 százalék alatti GDP-arányos költségvetési hiányt állítottak be – mutat rá lapcsoportunk állandó szerzője.
A teljes cikket itt olvashatja el.
