A Központi Statisztikai Hivatal csütörtöki adatközlése szerint a nyugdíjasok fogyasztása szerint számolt infláció átlagosan 3,7 százalék volt az egy évvel korábbihoz képest. Ha sorba vesszük a korábbi hónapok adatait, azt kapjuk, hogy az első négy hónapban átlagosan 3,3 százalék volt az idősek kosara szerint számolt infláció.
Lapunk többször felhívta már a figyelmet arra, hogy a nyugdíjasok inflációja idén nagyobb lehet, mint amennyivel év elején emelték a járandóságokat. Akkor 2,7 százalékkal nőttek a nyugdíjak, a kormány döntése nyomán. A mai adat azt jelenti, hogy ha nem változnak a folyamatok, reálértéken több mint 0,5 százalékot veszítenének az idősek.
Ez természetesen nem marad így, mivel a kormányt jogszabály kötelezi a különbözet kiegyenlítésére az év végén. Addig viszont az időseknek kell kigazdálkodniuk a gyorsuló infláció miatt keletkező többletköltségeiket. Ez abban az esetben válik tárgytalanná, ha az év hátralévő részében korrigálnak az árak, és az éves átlagos mutató visszatérne a 2,7 százalékhoz. A kormány egyelőre nem tervezi az inflációs előrejelzésének felülvizsgálatát, de ha sort kell keríteni erre, akkor biztos, hogy felfelé kell változtatni a számon - közölte múltkor a Kormányinfón Gulyás Gergely miniszter.
A nyugdíjasok egy része ráadásul még ennél is nagyobb inflációt érzékelhet, elsősorban azok, akiknek a fogyasztásában az élelmiszerek az átlagot meghaladó súlyt tesznek ki. A statisztikai hivatal jelentése szerint áprilisban átlagosan 5,2 százalékkal nőtt az élelmiszerek ára, ezen belül az idényáras élelmiszereké - mint a burgonya, a friss zöldség, gyümölcs - 20,3 százalékkal nőtt. De a kenyér is 8, a tej 6,2 százalékkal dárgult ebben az időszakban. Látni tehát, hogy adott esetben akár a 10 százalékhoz közelítő áremelkedést is kénytelenek kigazdálkodni valahogy a 2,7 százalékkal emelt nyugdíjukból az idősek.
A nyugdíjasok nemcsak emiatt szívhatják a fogukat: a bérekkel szemben is egyre komolyabb vesztésre állnak. Mint egyik cikkünkben levezettük, szinte hónapról hónapra nyílik az olló a keresetek és a nyugdíjak között, mivel a fizetések sokkal ütemesebben emelkednek. Ennek hátterében a szociális hozzájárulási adó csökkentése, a minimálbér emelése és a munkaerőhiány áll.
Mindez mára oda vezetett, hogy a nettó átlakereset ma Magyarországon 229 ezer forint, míg az átlagnyugdíj ennek alig 60 százaléka. Eközben a teljes fogyasztói kosárra számolt infláció 3,9 százalék volt az előző hónapban, az idősekére számolt pedig, mint említettük, 3,7 százalék.
Teljesebb képet azonban nem ad a jövedelmi viszonyokról a mindenkori átlagnyugdíj alakulása. A kormány ettől az évtől kedvezményt biztosít a nyugdíjasok számára, akik elég erőt éreznek magukban, hogy munkába álljanak. Utánuk ugyanis nem kell megfizetni a járulék típusú közterheket. Arra lehet tehát számítani, hogy körükben egyre többen aktivizálják magukat, amivel növelni tudják a rendelkezésükre álló jövedelmet: a nyugdíjukat ugyanis kiegészíti a munkával elért kereset. Erről azonban (mint ahogy az aktív évek alatt felhalmozott megtakarításokról) nincsenek havi rendszerességgel frissített statisztikai adatok, így egyénenként lehet csak megvizsgálni, hogy összességében mennyi pénzből tud gazdálkodni egy nyugdíjas ma Magyarországon.
