A szeptember 4-én, szerdán 15:30-kor kezdődő rendezvényünk teljesen ingyenes, csupán egy regisztráció szükséges hozzá, melyet az alábbi linken tehetnek meg:
Csak kapkodja a fejét, aki figyeli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közléseit. Alig van olyan makrogazdasági adat, amely pozitív, még ha annak is próbálja láttatni a sikerpropagandára mindig is hajlamos kormányzat.
A 2023 januárjában több mint negyedszázada nem látott magas szintre, közel 26 százalékra ugrott infláció ugyan – már csak a magas bázisból kifolyólag is – szépen csökkenni kezdett, ám ez a folyamat megtorpant és júliusban 2024-es csúcsára hágott. S ami igazán aggasztó: a kilátásokat sem teszi biztatóvá, hogy az úgynevezett szezonális hatásoktól megtisztított maginflációs mutató ismét jóval magasabb lett, az ugyanis az inflációs folyamatok tartósságát vetíti előre.
Pedig az inflációs nyomás egyáltalán nem fokozódott, a KSH az augusztus 20-ai ünnepet követően rendkívül nagy, közel 17 százalékos éves szintű beruházás-csökkenésről számolt be, az ipar megúszta 8 százalékos mínusszal, miközben a lakossági fogyasztás sem nő annyira, amennyire a két számjegyű reálbér-növekedésből következtetni lehetett volna (igaz, júniusban már ez is megtorpant, benézett 10 százalék alá, ez az idei legalacsonyabb havi ráta). Akkor mégis mitől nő a fogyasztóiár-index?
Fotó: Klasszis Média/Izsó Márton Artúr
Nem volt könnyű helyzetben a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amikor arról kellett döntenie, folytassa-e a kamatcsökkentést. Az árstabilitás felett őrködő monetáris hatóságként aligha volt kérdés, hogy szünetet kellett tartania, ám a jelentősen belassult gazdasági növekedés serkentése érdekében meg tovább kéne lazítania, ahogy azt a kormány – élén Nagy Márton volt MNB-alelnökkel, jelenlegi nemzetgazdasági miniszterrel – elvárja tőle. Noha már nemhogy 4, hanem csak 2,5 százalékos GDP-bővülés a cél, bár elemzők már a 2 százalék elérését is jó teljesítményként értékelik (s legutóbbi nyilatkozata szerint mintha Nagy is már kiegyezne ezzel).
Az állami költségvetés felől sem érkezhet stimulus, a kormány éppen azzal van elfoglalva, hogyan szorítsa lejjebb annak hiányát. E törekvés is tükröződik a beruházások zuhanásában, hiszen kézenfekvő megoldásként az azokra előirányzott állami költéseket vették vissza, már csak azért is, mert nagyon úgy tűnik, az Európai Bizottság által jogállamisági aggályok miatt befagyasztott 20 milliárd eurós uniós forrásnak búcsút inthetünk.
Egyedül a folyó fizetési mérleg mutat szépen, amelynek többlete is hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyenge gazdasági adatok ellenére a forint nem szállt el. Kérdés, így is marad-e?
Bőven lesz tehát mit körbejárni Klasszis Klubunk következő vendégével, Csaba László közgazdásszal, egyetemi tanárral, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával. A szokás szerint ezúttal is egyórásra tervezett beszélgetés során azonban nemcsak mi tesszük fel kérdéseinket, erre olvasóinknak, nézőinknek is lesz lehetőségük. Az adás alatt chaten, valamint előzetesen, a [email protected] címre is elküldhetik kérdéseiket.
A szeptember 4-én, szerdán 15:30-kor kezdődő rendezvényünk teljesen ingyenes, csupán egy regisztráció szükséges hozzá, melyet az alábbi linken tehetnek meg:
Beszámolók a korábbi Klasszis Klub rendezvényeinkről:
