Ezt sem verték nagydobra, de Csányi Sándor egyik új cége megkötötte az év egyik legfontosabb üzletét, amelynek eredményeként a leginkább bankárként vagy a Magyar Labdarúgó-szövetség elnökeként ismert milliárdoshoz tartozik a Szitakötő-rendszer. A Gazdasági Versenyhivatal ugyanis november 25-én engedélyezte, hogy a Csányi Sándor többségi és szintén milliárdos Nagy György kisebbségi tulajdonában lévő, októberben bejegyzett Digital Innovation and Solution Kft. összefonódjon a GVSX Szolgáltató Kft. eddigi egyedüli tulajdonosával.
Ez egy unalmas céges hír lenne, ha nem néznénk meg a hátterét. A Szitakötő-rendszer lényegét a hvg.hu foglalta jól össze: az elmúlt években fokozatosan felépülő rendszert még Pintér Sándor belügyminiszter találta ki, ma viszont már Rogán Antal is használhatja, miután a titkosszolgálatok az ő felügyelete alá kerültek. Az előzmény: iszlamista terroristák 2015-ben egy párizsi színházteremnél több mint száz embert megöltek, és kiderült, hogy a főszervező előzőleg többször is megfordult Budapesten, ám a magyar bűnüldözők nem tudtak értékelhető képanyaggal szolgálni róla. A fejlesztések ma már lehetővé teszik, hogy időpont és helyszín alapján keresni lehessen a napi több millió rögzített esemény között.
Az információk nem csak a térfigyelő kamerákból érkeznek, bár kétségtelenül azok a legáltalánosabb elemei a hálózatnak. Még 2020-ban mintegy 35 ezer köztéri kamera képeit terelték a Kormányzati Adatközpontba, ami ezzel egy központi adatbázissá vált. Ehhez az adatbázishoz a nemzetbiztonsági szolgálatok külső ellenőrző szerv előzetes engedélye nélkül, egyszerű főigazgatói utasítással is hozzáférhetnek, és akár arcfelismerő szoftvert is alkalmazhatnak rajtuk a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény alapján Tehát ez a bizonyos Nagy Testvér, ami mindent szemmel tart.
A Csányi Sándorék által most megszerzett GVSX Kft. pedig úgy jön a képbe, hogy Szitakötő-rendszer a cég szellemi alkotásának minősülő rendszer, az alkalmazás szerzői jogi védelem alatt áll, a szoftver forráskódjával kizárólag ők rendelkeznek, ezért a szoftver fejlesztését csak a GVSX Kft. tudja elvégzni. A társaság egyúttal az Integrált Közlekedésszervezési és Szabályozási Rendszer (IKSZR) fejlesztője is, amelynek révén a buszsáv-, illetve forgalomfigyelő mérőpontokon 400 térfigyelő kamerát helyeztek el, amelyek közül 110 rendszámleolvasásra is alkalmas.
Az Átlátszó megfogalmazása szerint a budapesti rendszámfelismerést, majd az erre épülő IKSZR-t 2015-ben fejlesztette le GVSX Kft. Az országos Szitakötőbe így először a budapesti kamerarendszereket emelték be. A kormányzati adatfelhőben futó rendszer szoftverének alapjául a GVSX fejlesztése szolgál. A lap cikke szerint a GVSX eddigi egyedüli tulajdonosa nem a semmiből került 2015-ben a budapesti, majd később az országos fejlesztések közelébe. Sipos Gyula úgy mondta a lapnak 2021-ben, nagyon régóta foglalkozik azzal, hogy kamerákat forgalommenedzsmentben használjanak.
A lényeg, hogy mindig a GVSX birtokában maradt a szoftver forráskódja. Az Átlátszó számítása szerint 2015 és 2021 között a cég mindösszesen 1,55 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket a Budapest Közúttól, a Budapesti Rendőr-főkapitányságtól és az államigazgatás-informatikai csúcsszerv Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-től (NISZ) az IKSZR és a Szitakötő-rendszer fejlesztésével és üzemeltetésével kapcsolatban.
Aki egy ilyet nulláról lefejleszt, az pedig vagy horrorpénzért adja el, amiből meg kell térüljön az összes fejlesztési költsége, vagy pedig azt mondja, hogy felhasználási jogot értékesít, amit nyilván lehet térben-időben korlátozni, kizárólagossá tenni bizonyos funkciókat, és ennek a több helyre értékesítése hozza be a fejlesztés árát
– mondta Sipos Gyula a lapnak.
Ebből pedig az következik, hogy Csányi Sándornak és Nagy Györgynek alaposan a zsebébe kellett nyúlnia ahhoz, hogy betársulhassanak Sipos Gyula mellé a garantáltan nyereséges vállalkozásba. Tavaly 3,4 milliárd forintos forgalommal zártak, ami 532 millió forint nyereséghez volt elég. Csányi becsült vagyona 700 milliárd forint, így bőven van miből új kamerákat vásárolni.
Mintegy mellékesen az OTP elnök-vezérigazgatója és Nagy György, aki Csányi Sándor egyik régi és fontos üzlettársa, megszerezték az A.B.Y.11 Kft.-t is, amelynek végső tulajdonosa eddig Tasnádi László, a Belügyminisztérium volt rendészeti államtitkára és szintén Sipos Gyula volt. Ez szintén egy informatikai cég, amely májusban például megnyerte a Magyar Nemzeti Bankhoz tartozó Pénzmúzeum 800 millió forintos audiovizuális fejlesztésére kiírt közbeszerzését.