Az állami építési beruházásokat érintő 2100 milliárd forintos megszorítás csak ideiglenes lesz, a kormány arra készül, hogy 2025-2026-ban újraindítja a most leállított építkezéseket – közölte a Portfolio ingatlanbefektetési konferenciáján Csepreghy Nándor politikai államtitkár, az Építési és Beruházási Minisztérium miniszterhelyettese. Bejelentette ugyanakkor azt is, hogy a már futó építkezéseknél tapasztalható költségnövekedés miatt mintegy 750 milliárd forintos költségvetési átcsoportosítás lesz.
Lapunk is beszámolt róla, hogy Lázár János miniszter egy 117 kiemelt beruházást tartalmazó listát tett közzé augusztusban, amiknek a felülvizsgálatát elvégzik. Még nincs végleges döntés arról, hogy ezek közül mit halasztanak el, de az államtitkár most azt mondta, hogy biztosan később épül meg az M7-es autópálya zalai szakaszán a bővítés (370 milliárd forint), az M1-es autópálya új sávjainak megépítése (350 milliárd forint) és a Testnevelési Egyetemre sem költenek el most 100 milliárd forintot.
A politikus mindent az Oroszország által indított ukrajnai háborúból és az EU-val szembeni kormányzati kardoskodásból vezetett le beszédében.
„Az EU és Budapest közötti vita kijelöli azt a sávot, amelyben mozoghat a kormány a beruházások tekintetében” - fogalmazott.
Jelenleg mintegy 10 ezer milliárd forint értékű az a beruházási kör, amiben az állam megrendelőként érintett. Ennek és a jövőbeni beruházásoknak az újfajta, az uniónak is megfelelő keretszabályozását készítik elő, ezt a törvényt várhatóan szeptember legvégén vagy október elején terjesztik a parlament elé. De csak azután, hogy valós egyeztetéseket folytattak az érdemi szakmai szervezetekkel, ez újdonság, fordulat az eddigi gyakorlathoz képest – húzta alá a miniszterhelyettes. A konzultációkban eddig részt vett szervezetek között megemlítette az Építési Vállalkozások Országos Szakszövetségét (ÉVOSZ), a Magyar Mérnöki Kamarát, de még a Magyar Művészeti Akadémiát is. Ugyancsak ide sorolta a kamarákat, valamint a kormánnyal szintén ritkán vitatkozó Megyei Önkormányzatok Szövetségét és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségét.
Kifejtette, hogy az új beruházási törvényben leszögezik majd, hogy az állam milyen elvi és gyakorlati szempontok érvényesítésére összpontosít. Már-már „forradalmian új” elemként ezentúl az állami beruházások esetében a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzést csak akkor lehet kiírni, ha már megvannak az elfogadott végleges engedélyeztetési tervek, amik a költségbecslést is tartalmazzák. Ezzel szerinte a mostani 10-30 százalékos menet közbeni költségnövekedést a sáv aljára, vagyis 10 százalék közelébe szoríthatják le.
Az eddigi gyakorlatot megváltoztatva legalább négy ajánlatot kell bekérni, ezzel eleget tesznek majd az erre vonatkozó brüsszeli igényeknek – mondta. Ugyancsak fontos része lesz a törvénynek, hogy előírja a kivitelezés alatti teljes állami kontrollt és annak felügyeletét, hogy a jövőbeni működés is költséghatékony legyen. A törvény négy szekcióra bontja majd az állami szerepvállalás szabályozását: külön kezeli a vasúti, a közúti, az infrastrukturális és a magasépítési ágazatokat.
„Mindezzel teljesíthetjük azt a miniszterelnöki vállalást, hogy 2030-ra az EU egyik legversenyképesebb országa legyen Magyarország” – tett hűségesküt a politikus, majd hozzátette: az építésgazdaság azon kevés ágazatok közé tartozik, amelynél igenis lehet és kell is protekcionista politikát folytatni.
