2019. április 18. 05:29

Arról árulkodik a statisztika, hogy a lengyel, a lett, de még a kanadai kormány is családbarátabb az Orbán-kormánynál.

Mindössze 1,7 százalékpont. Ennyivel csökkentette az intézkedései révén a kétgyermekes átlagos fizetésből gazdálkodó családok adóelvonását az Orbán-kormány . A2011. január 1-jén bevezetett családbarát adórendszer lényege, hogy a legálisan dolgozó szülők annál nagyobb adókedvezményben részesüljenek, minél több gyermeket nevelnek. A kedvezmény mértéke a kétgyermekesek esetében az elmúlt 4 évben folyamatosan emelkedett, és a kormányzati híradások szerint 2011 és 2019 között összesen 2250 milliárd forint maradt a családoknál ennek köszönhetően.

Bár a kormány a zászlajára tűzte a családok védelmét és minden alkalmat megragad arra, hogy hangoztassa családbarát jellegét, ha nemzetközi viszonylatban kitekintünk egy friss OECD-statisztika segítségével, úgy tűnik, mindennek nagyobb a füstje itthon, mint a lángja külföldön. Igaz, az évértékelőn bejelentett családpolitikai intézkedésekre vitathatatlanul felfigyeltek külföldön is, hiszen nem sok olyan kormány van, amelyik a gyermekvállalás ígéretére lényegében 10 millió forintos szabadon felhasználható ingyenpénzt ad a pároknak.

Ami viszont az adórendszert illeti, a 2011 óta átalakított támogatási kedvezményrendszer nem igazolja a fenti magabiztos állításokat. Az OECD most megjelent kiadványa szerint a két gyermeket nevelő pár - melynek egyik tagja az átlagfizetésért, a másik pedig annak 67 százalékáért dolgozik - 36,2 százalékos adóelvonással számolhat. Vagyis egy gyermek nélkül egyedülálló, vagy gyermektelen pár adóékénél 8,8 százalékponttal vannak kedvezőbb adózási helyzetben a gyermeket nevelő párok.

Mi az adóék?
Az adóék azt mutatja meg, hogy a teljes munkaerőköltség (bruttó bér + munkáltató által fizetendő terhek) hány százalékát vonja el az állam különböző adók és járulékok formájában. A munkavállaló a bruttó béréből

  • 15 százalékos személyi jövedelemadót,
  • 10 százalékos nyugdíjjárulékot,
  • 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot,
  • 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot fizet.

A munkaadó a bruttó bérre vetítve

  • 2018-ban 19,5 százalék (2019 júliistól 17,5 százalék) szociális hozzájárulási adót,
  • és 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást fizet.

2017-hez képest 1,1 százalékponttal csökkent az adóelvonás mértéke, ami két tényezőnek köszönhető. Egyrészt 2018-ban újabb 5000 forinttal növelte a kormány a kétgyermekesek által érvényesíthető adókedvezményt, másrészt a hatéves bérmegállapodás alapján a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adó 2,5 százalékponttal mérséklődött.

Ami viszont ennél megdöbbentőbb, hogy 2011-hez viszonyítva ennél alig nagyobb adózási előnyre tettek szert a kétgyermekes családok. Az adóék a vizsgált háztartás-típusnál ugyanis csupán 1,7 százalékponttal csökkent. A családbarát adórendszer elindítása évében 37,9 százalék volt az elvonás mértéke. A nemzetközi rangsorban a 8 év alatt kimutatott változással három helyet tudtunk javítani:

a magyar adóék 2011-ben a 10. legnagyobb volt, 2018-ban pedig a 13. a 36 országot rangsoroló listán.

 

A 2011-hez képest bekövetkezett 1,7 százalékpontos csökkenés sem teszi a legcsaládbarátabbá a magyar kormányt. A rendkívül alacsonynak tűnő adóék-csökkenés hátterében a 2010-ben másodszor hatalomra kerülő Orbán-kormány több, ellentétes hatású intézkedése áll. Azzal, hogy a progresszív személyi jövedelemadót egykulcsosra cserélték, minden dolgozó nyert, igaz, nem egyenlő mértékben. A magasabb keresetűek 30 százalék feletti szja, az alacsony keresetűeknek pedig 17 százalékos szja-ja csökkent 16 százalékra. Ezzel párhuzamosan a kisebb bérért dolgozókat az adójóváírás eltörlése hátrányosan érintette, ezt a hatást a gyermeket nevelők esetében ellensúlyozta valamilyen mértékben az újonnan bevezetett családi adókedvezmény. E három - önmagában is drasztikus - lépés eredményezte az, hogy hosszú távon, 2011 óta mindössze 1,7 százalékponttal csökkent az adóék az átlagos és az alatti fizetésből élőknél. 

A magyarnál nagyobb mértékben kilenc országban csökkent a teher. A legnagyobb mértékben, 5,9 százalékponttal Észtországban, ott, ahol egyébként 2011-ben és tavaly is kisebb teher sújtotta a kétgyermekes családokat. Az adóelvonás mértéke a vizsgált időszakban 36,2 százalékról 30,3 százalékra csökkent. Sőt, a lengyel kormány is "nagylelkűbb" volt, hiszen 3,9 százalékponttal 31 százalékról 27,1 százalékra mérsékelte a munkabért terhelő adók és járulékok nagyságát a két gyermeket nevelő párok esetében.

Ha pedig már Lengyelország, akkor visegrádi országok. Míg 2011-ben Magyarország éllovas volt a maga 37,9 százalékos adóékével, addig 2018-ra sikerült kicsit jobban igazodni a régió szintjéhez.

  • Szlovákiában 36,7,
  • nálunk 36,2,
  • a cseheknél 34,8,
  • a lengyeleknél pedig 27,1 százalékot vont el az állam adók és járulékok formájában.

A szociális hozzájárulási adó idén júliusban esedékes újabb 2 százalékpontos csökkentésével már megközelítjük a cseh adóék mértékét. Így megalapozottan kijelenthető, hogy a kétgyermekes, átlagfizetésből élő családok esetében régiós szinten versenyképessé tette az adórendszert a magyar kormány. Az egyedülálló, gyermektelen dolgozók esetében azonban még nagy lépések szükségesek ahhoz, hogy az iménti kijelentés helytálló legyen.