Az Országgyűlés elfogadta a devizahitelesek megsegítését célzó első törvényt a Kúria pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatban.
A Ház pénteken 184 igen szavazattal, 1 ellenszavazat és 2 tartózkodás mellett fogadta el a jogszabályt, amely a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. A törvény a devizahitel-szerződések tisztességtelen feltételeinek kiküszöbölésével fenntartja a megkötött szerződéseket.
Előzmények
Pontosan egy héttel ezelőtt nyújtotta be a parlamentnek a kormány a devizahitelesek megmentésére irányuló törvényjavaslatot, mely az egész "projekt" első lépése lesz Varga Mihály elmondása szerint.
A törvényjavaslat a 2004 után devizahitelt felvett adósokon segítene azzal a kikötéssel, hogy a végtörlesztésben résztvevők nem élhetnek ezzel a lehetőséggel. Ők ugyanis a piacinál kedvezőbb feltételekkel szabadulhattak meg a hitelüktől. Sőt, azok is kimaradnak ebből az "etapból", akiknek a kölcsönszerződését az eszközkezelő már rendezte.
A kormány a törvénnyel semmissé teszi az árfolyamrést, helyette pedig a Kúria jogegységi határozatának megfelelően a Magyar Nemzeti Bank középárfolyamát kell alkalmazni.
A törvény az egyoldalú szerződésmódosításokról is rendelkezik. A pénzügyi intézményeknek a törvény hatálybalépését követő 30 napon belül meg kell majd vizsgálnia az általános szerződési feltételeket és az egyedileg meg nem tárgyalt szerződéses feltételeket, hogy hol szerepel egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó kikötés. Amennyiben úgy véli a bank, hogy az nem tisztességtelen, igazát majd bíróságon szűk határidők és magas költségek mellett bizonyíthatja.
Újabb magyar devizahiteles ügy az Európai Bíróságon
Újabb, devizahitelezéssel kapcsolatos ügy érkezett a napokban az Európai Bíróságra, ezúttal a ráckevei járásbíróságtól - közölte pénteken a luxembourgi uniós igazságszolgáltatási testület sajtószolgálata.
A beadványban a magyar bíróság a problémakör egyik olyan vetületével foglalkozik, amelyet eddig nem vizsgáltak. Lényegében azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a devizahitel nyújtása olyan tőkepiaci devizaműveletnek minősül-e, amelyre vonatkoznak a pénzügyi eszközök piacairól szóló uniós irányelv befektetővédelmi rendelkezései.
E rendelkezések arra kötelezik a befektetési vállalkozásokat, hogy informálódjanak arról, milyenek az ügyfél ismeretei és tapasztalatai a kiválasztott termék vagy szolgáltatás szempontjából releváns kérdések tekintetében. Arról is tájékozódniuk kell a befektetési vállalkozásoknak, hogy milyen az ügyfél pénzügyi helyzete, mik az ügyfél befektetési céljai.
Minderre azért van szükség az uniós irányelv értelmében, hogy a befektetési vállalkozás az ügyfél számára megfelelő befektetési szolgáltatásokat és pénzügyi eszközöket kínálhasson. E rendelkezések értelmében ha a befektetési vállalkozás a kapott információk alapján úgy ítéli meg, hogy a termék vagy a szolgáltatás nem megfelelő az ügyfél számára, erre az ügyfelet kifejezetten figyelmeztetnie kell.
A ráckevei járásbíróság arra is kíváncsi, hogy amennyiben a devizahitel-szerződések megkötésekor elmaradt az ügyfélnek az említett uniós irányelv befektetővédelmi rendelkezései értelmében történő tájékoztatása, akkor ez a körülmény maga után vonja-e az ilyen szerződések semmisségét. Az Európai Bíróságon még nem tűztek ki eljárási cselekményt az ügyben, egyelőre csupán iktatták a beérkezett iratot.
Dönthetnek arról is, hogy a bankok nem emelhetik egyoldalúan a fogyasztói kölcsönök kamatait, költségeit és díjait addig, amíg az érintett általános szerződési feltételeik tisztességességét jogerős bírósági döntés meg nem állapítja. Az új törvény emellett kimondaná azt is, hogy felfüggesztik a folyamatban lévő pereket és végrehajtásokat, legkésőbb december 31-ig.
Orbán Viktor kormányfő korábban azt közölte, szeptemberben újabb törvény születhet a devizahitelesek védelme érdekében, amely "a tisztességtelenül szerzett előnnyel való elszámolásról" szól majd, vagyis arról, hogyan kell elszámolniuk egymással a bankoknak és az ügyfeleknek.
mfor.hu
