3p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A közfoglalkoztatási programok eredményességére világít rá az, hogy hányan tudtak végül elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. Most hirtelen egy, a korábbinál kedvezőbb adattal rukkolhatott elő a kormány köszönhetően annak, hogy megváltozott az adatfelvétel módszertana.

A kormány sok évvel ezelőtt annak érdekében alakította át és pörgette fel a közmunka-programokat, hogy a munkanélküliek közül minél több embert tereljen vissza a munka világába. A programból való kilépés után azonban szinte pont azok voltak a legkevesebben, akik munkát találtak volna az elsődleges piacon; a legtöbben maradtak a közmunka világában.

Fotó: MTI
Fotó: MTI

A Belügyminisztérium közfoglalkoztatási honlapján most megjelent, 2017-re vonatkozó adatok azonban valamivel szebb képet festenek a korábbinál és arról árulkodnak, hogy az eddig ismertnél nagyobb arányban tudnak elhelyezkedni a közmunkások.

2017-re a régi módszertan szerint ugyanis 13,7 százalék volt az arány, az új módszertan szerint viszont 18,1 százalék. Vagyis az új adatfelvételi módszernek köszönhetően több mint 16 ezer dolgozó ex-közmunkást talált a kormány.

A legfőbb különbség a két adatfelvétel között, hogy régen a közfoglalkoztatási szerződéseket, azok lejártát figyelték egy-egy személynél, most azonban már a programból való kilépést, ami akár hónapokkal korábban is megtörténhet a program vége előtt.

2017-ben egyébként 351 643 személy volt közmunkában, 20 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban. (A régi módszertan szerint egyébként ennél is nagyobb, 33 ezres volt a csökkenés mértéke.) A programból kilépők közül a kilépéstől számított 180. napon

  • 63 814-en az elsődleges munkaerőpiacon dolgoztak (18,1 százalék),
  • 183 612-en újra közmunkások voltak,
  • 59 367-en álláskeresőként volt jelen a piacon,
  • 44 850 személy státusza pedig nem ismert.
 

Megyei lebontás alapján a legnagyobb arányban a fővárosban tudtak elhelyezkedni a közmunkások, 31,3 százalék volt az arányuk, ugyanakkor érdemes azt is megjegyezni, hogy itt viszonylag alacsony a résztvevők száma. Budapest után a legmagasabb volt az elhelyezkedők aránya

  • Győr-Moson-Sopron megyében, 26,7 százalék,
  • Veszprém megyében 25,3,
  • Fejér megyében pedig 25,2 százalék.

A legkisebb arányban

  • Borsod-Abaúj-Zemplén megyében találtak munkát maguknak a kilépő közmunkások, 12,5 százalék,
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 14,5,
  • Hajdú-Bihar megyében pedig 17,2 százalék volt az arány.

A megyei adatokból is jól látszik az ország kettészakadása: míg nyugaton sokkal egészségesebb képet mutat a munkaerőpiac, addig a keleti megyékben igen erős lábát képezi a foglalkoztatásnak a közmunka. Utóbbi területeken már csak azért is nehéz az elhelyezkedés, mert az újonnan létrejövő munkahelyek zöme is valamilyen közmunkás pozíció.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!