A kormány sok évvel ezelőtt annak érdekében alakította át és pörgette fel a közmunka-programokat, hogy a munkanélküliek közül minél több embert tereljen vissza a munka világába. A programból való kilépés után azonban szinte pont azok voltak a legkevesebben, akik munkát találtak volna az elsődleges piacon; a legtöbben maradtak a közmunka világában.
A Belügyminisztérium közfoglalkoztatási honlapján most megjelent, 2017-re vonatkozó adatok azonban valamivel szebb képet festenek a korábbinál és arról árulkodnak, hogy az eddig ismertnél nagyobb arányban tudnak elhelyezkedni a közmunkások.
2017-re a régi módszertan szerint ugyanis 13,7 százalék volt az arány, az új módszertan szerint viszont 18,1 százalék. Vagyis az új adatfelvételi módszernek köszönhetően több mint 16 ezer dolgozó ex-közmunkást talált a kormány.
A legfőbb különbség a két adatfelvétel között, hogy régen a közfoglalkoztatási szerződéseket, azok lejártát figyelték egy-egy személynél, most azonban már a programból való kilépést, ami akár hónapokkal korábban is megtörténhet a program vége előtt.
2017-ben egyébként 351 643 személy volt közmunkában, 20 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban. (A régi módszertan szerint egyébként ennél is nagyobb, 33 ezres volt a csökkenés mértéke.) A programból kilépők közül a kilépéstől számított 180. napon
- 63 814-en az elsődleges munkaerőpiacon dolgoztak (18,1 százalék),
- 183 612-en újra közmunkások voltak,
- 59 367-en álláskeresőként volt jelen a piacon,
- 44 850 személy státusza pedig nem ismert.
Megyei lebontás alapján a legnagyobb arányban a fővárosban tudtak elhelyezkedni a közmunkások, 31,3 százalék volt az arányuk, ugyanakkor érdemes azt is megjegyezni, hogy itt viszonylag alacsony a résztvevők száma. Budapest után a legmagasabb volt az elhelyezkedők aránya
- Győr-Moson-Sopron megyében, 26,7 százalék,
- Veszprém megyében 25,3,
- Fejér megyében pedig 25,2 százalék.
A legkisebb arányban
- Borsod-Abaúj-Zemplén megyében találtak munkát maguknak a kilépő közmunkások, 12,5 százalék,
- Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 14,5,
- Hajdú-Bihar megyében pedig 17,2 százalék volt az arány.
A megyei adatokból is jól látszik az ország kettészakadása: míg nyugaton sokkal egészségesebb képet mutat a munkaerőpiac, addig a keleti megyékben igen erős lábát képezi a foglalkoztatásnak a közmunka. Utóbbi területeken már csak azért is nehéz az elhelyezkedés, mert az újonnan létrejövő munkahelyek zöme is valamilyen közmunkás pozíció.
