Az Orbán Viktor által a tavalyi év végén beharangozott repülőrajt szállóigévé vált, már csak azért is, mert nemcsak az első negyedéves GDP alakult a vártnál rosszabbul, de a következő három hónapos periódus teljesítménye is elmaradt az uniós országok többségében mért növekedéstől. A szakértők ugyan számos okot említettek, a rossz gazdaságpolitikától, a nagyfokú korrupción át a strukturális problémákig, a kormány megoldása mégis visszatért egy korábbi mantrához, a háború okozta problémákhoz.
Az a logikai bukfenc nyilvánvalóan sem a propaganda megalkotóit, sem a híveket nem izgatta, hogy miként lehetséges az, hogy ha az Orbán-kormány, amely – mint hangoztatják – tökéletes döntéseket hozott, nem tudta kivezetni a magyar gazdaságot az immár évek óta tartó gödörből, akkor miként lehetséges az, hogy a szerintük hibát-hibára halmozó nyugati és régiós országok, amelyek ugyanolyan konjunkturális környezetben működnek, miért tudták ezt megtenni?
Az első negyedéves GDP kapcsán még indokként ugyan előkerült, hogy a német gazdaság is gyengén teljesít, a második negyedév után azonban ezt már nemigen lehetett érvként felhozni, hiszen az európai gazdaság motorja életjeleket mutatott. Így egy régi lemezt, a „háború okozta problémákat” vette elő a kormány, és Gulyás Gergely a legutóbbi Kormányinfókon már ezzel érvelt. Szijjártó Péter pedig egy – Trumpot méltató, mosdató – megszólalásában azt jelezte, hogyha az amerikai elnök erőfeszítései végre sikerrel járnának, akkor az olcsóbbá váló energia révén kaphatna lendületet a magyar gazdaság. (Felmerülhet persze, hogy akkor mégsem olyan olcsó most az oroszországi energiahordozók importja, de erről az Mforon is több alkalommal írtunk, legutóbb ebben az anyagban.)
Egy jó kompromisszum kellene
Ugyan a háború nemcsak az ukrán gazdaságban, de az orosz számára is irtózatos károkat okozott, legyen szó az emberéletekről, az elpusztított infrastruktúrán, az energetikai, ipari és logisztikai rendszereken át a lakóházakig. Az egyik oldalról tehát mindkét félnek elemi érdeke lenne, hogy lezáruljanak a harcok, a másik oldalról nézve viszont éppen az emberi és anyagi áldozatok miatt mind Putyin, mind Zelenszkij számára olyan megállapodásra van szükség, amely belpolitikailag eladható.
Fotó: MTI
Az elmúlt napokban időként egymásnak ellentmondó hírek láttak napvilágot arról, hogy mi pontosan mi lehet abban a javaslatban, amelyről az amerikai és az orosz elnök részvételével, de talán az ukránokéval is tárgyalóasztalhoz ülhetnek. Így arra sincs semmiféle garancia, hogy megegyezésre jutnak a felek. De az is nagyon valószínű, hogy amennyiben sikerül egy jó kompromisszumot kötni, az még korántsem fog egy csapásra gazdasági változásokat hozni.
További komoly kérdőjelek is vannak, hiszen nem lehet tudni, hogy az Oroszországgal szembeni szankciókat milyen ütemben oldják fel, ahogy az sem látszik, hogy Ukrajna újjáépítésére honnan lesznek források. Utóbbi, vagyis az újjáépítés globálisan is az előttünk álló évtized egyik legnagyobb építőipari projektje lesz, ugyanakkor borítékolható, hogy a feszült ukrán-magyar viszony miatt itt nekünk nem sok babér terem. A szakértők azt valószínűsítik, hogy hogy ennek a német, lengyel, olasz és az észak-európai országok vállalatai lehetnek a nagy nyertesei. Természetesen lehet olyan forgatókönyv, amely szerint ugyan (részleges) fegyverszünet lesz, de a béketárgyalások elhúzódnak, Magyarországon pedig közben kormányváltás lesz, de ez Orbán Viktoron ugye nem segítene.
Mi változhat rövid távon?
Éppen a fentiek miatt a rövid távú változásokra érdemes fókuszálni, hiszen ezek menthetik esetleg meg a magyar kormány csúfos teljesítményét. Egy gyors béke a szakértők szerint jelentős hatással lehetne az üzleti bizalomra, és így élénkülhetne a beruházási kedv a kontinensen. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy miközben egy orosz-ukrán megállapodás szinte biztosan pozitív folyamatokat indítana el, drasztikus fordulatra már csak azért sem lehet számítani, mert az Egyesült Államok vámjai miatt továbbra is sok a bizonytalanság.
A másik nagy terület – ahogy arra egyébként a magyar kormány tagjai is utaltak – az energiapiac lehet. A háborút megelőzően az EU energiaimportjának jelentős része Oroszországból érkezett, a háború lezárása tehát felveti annak az elvi lehetőségét, hogy az olaj és a gáz szállítása újrainduljon. Ugyanakkor az elemzők többsége, így például az EU-hoz közelálló Bruegel Intézet is azzal érvel, hogy még egy békemegállapodás után sem térne vissza automatikusan a háború előtti status quo – az új szerződések és a szabályozási változások ugyanis már megváltoztatták a piaci struktúrát. Arról nem beszélve, hogy ez Donald Trump törekvéseivel is szembemenne, aki az EU-val kötött vámmegállapodás egyik kitételének az európai energiaimport növelését tűzte ki. Ahhoz pedig drasztikus áresésre lenne szükség, hogy az EU mind az amerikai, mind az orosz importot növelje. Persze a magyar kormány reménykedhet egy ilyen, alacsony valószínűségű eseményben, de erősen kérdéses, hogy ez bekövetkezne.
Persze a gáz esetén már az is némi előnyt jelentene, ha az orosz import akadálymentesen jöhetne az európai országokba, és a pluszkínálat miatt csökkennének a tőzsdei árak. Azt ugyanakkor érdemes hangsúlyozni, hogy a jelenlegi 30 euró/MWh körül alakuló jegyzés nem számít különösen magasnak. Igaz, a 2010-es években 20 euró alatt lehetett az orosz földgázhoz hozzájutni, ám később 20-25 euró között mozgott a tőzsdei ár. Természetesen az olcsóbb energiaárak növelnék az uniós vállalatok versenyképességét, ám az itteni cégek a környezetvédelmi korlátozásoktól mentes kínai vagy indiai cégeknél így is drágábban termelnek. Ha pedig az európai cégek hirtelen sokkal olcsóbbak lennének, akkor egy ilyen eseményre könnyen lehet, hogy az Egyesült Államok újabb vámokkal reagálna.
Egy esetleges fegyverszüneti megállapodás tehát pszichikai okokból valószínűleg kisebb áresést hozna az energiahordozók piacán, ám ez önmagában aligha oldaná meg az európai, és így a magyar gazdaság problémáit.
Az olaj esetén ráadásul magyar szempontból még érdekesebb a helyzet, hiszen a Mol hazai és szlovákiai finomítóiban feldolgozott orosz olaj olcsóbb, mint az európai piacon irányadó fajtának számító Brent. Ezen árrés érdemi részét a magyar költségvetés adók formájában elvonja az olajcégtől. Ha tehát az oroszokkal szembeni szankciókat az olaj esetén feloldanák, akkor nagy valószínűséggel ismét paritásba kerülne a két olajfajta, ahogy az a háborút megelőzően jellemző volt. Végső soron a szankciók esetleges azonnali eltörlése esetén ezen az energiahordozón lehet, hogy nemzetgazdasági szinten még vesztesége is lenne Magyarországnak.
Egy tartós békeszerződés nagy valószínűséggel csökkentené mind a földgáz, mind az olaj árát, már csak a geopolitikai kockázati prémiumok kiesése miatt. Az orosz kínálat részleges visszatérése az európai és globális piacokra pedig a kínálat növekedése folytán nyomhatná lefele az árakat. Jelzésértékű volt, hogy pénteken, a Trump-Putyin találkozó bejelentésének hírére érdemi olajáresést láthattunk a tőzsdéken. Ugyanakkor az árcsökkenés mértéke és tartóssága döntően attól függne, hogy az orosz export kapcsán korábban bevezetett korlátozásokat milyen gyorsan függesztik fel, hogy az Ukrajnán átívelő csővezetékes szállítás folytatódik-e, és hogy az EU és más vásárlók milyen gyorsan alakítják át a szerződéseket és a szabályozási kereteket.
A szakértők nem zárják ki, hogy a hírek miatt a közeljövőben nyomás alá kerülnek az árak, ami a jelentős importhányaddal működő magyar gazdaság számára érdemi segítséget jelent, és akár a csökkenő költségvetési kiadások (például rezsitámogatás), akár a növekvő bevételek (energiavállalatok osztalékfizetése) pluszforrásokat teremt a költségvetés számára, amit akár beruházásokra, akár a lakosságnak fizetett támogatásokra lehet fordítani.
Ezek több százmilliárdos összeg esetén ugyanis már hatást gyakorolhatnak a kormány megítélésére és a jövő évi választások eredményére. Az ugyanakkor nagyon valószínű, hogy ha a háború esetleg le is zárulna most augusztus folyamán, az a magyar GDP-re összességében aligha gyakorolna olyan hatást, amely miatt idén meg tudnánk érdemben haladni a kormány 1 százalékos növekedésről szóló prognózisát.
