3p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az egész unió viszonylatában Magyarországon nőtt legjobban a dolgozói szegénység 2010 és 2017 között.

Az Eurostat frissítette a dolgozói szegénységről szóló statisztikáját, így már 2017-re vonatkozóan is friss adatok állnak rendelkezésre. A hazánk esetében közölt számok kirívóan aggasztó trendről árulkodnak, hiszen az elmúlt 7 évben közel a duplájára nőtt az érintettség.

2017-ben a 18 éven felüli foglalkoztatottaknak ugyanis 10,3 százaléka számított a rendszeres munkavégzés ellenére is szegénynek, vagyis 442 ezer magyar. A mutató 2016-hoz képest 0,6 százalékponttal növekedett, ami a második legnagyobb a tagállamok sorában. Ennél jobban csak Luxemburgban romlott a helyzet, 1,7 százalékpontos volt a növekedés.

Még aggasztóbb a kép, ha 2010-hez képest nézzük a változást: 7 év leforgása alatt 4,9 százalékponttal nőtt a dolgozói szegénység aránya Magyarországon, ami az egész uniót tekintve a legnagyobb mértékű romlást jelenti.

A mögöttünk Luxemburg szerepel 3,1 és Észtország 2,8 százalékponttal.

Fotó: Pixabay
Fotó: Pixabay

A szűk régiónkat, vagyis a visegrádi országokat tekintve a magyarországi folyamatok gyökeresen ellentétes irányba mutatnak, mint ami a másik három országban jellemző. 2010 óta rajtunk kívül csak Szlovákiában emelkedett a dolgozói szegénység, ám ennek mértéke szinte marginális, 0,6 százalékpontos. A cseheknél 0,2, a lengyeleknél pedig 1,5 százalékponttal csökkent a dolgozói szegénység mértéke.

A mutatót tekintve a legjobb a helyzet

  • a cseheknél, itt a foglalkoztatottak 3,5 százaléka számít szegénynek,
  • a szlovákoknál 6,3,
  • a lengyeleknél pedig 9,9 százalék

a mérték szemben a hazai 10,3 százalékkal.

 

A magyar helyzet romlása azonban nemcsak a mutató drasztikus változásában mutatkozik meg, de a tagállamok rangsorában elfoglalt helyezésünkben is.

Míg 2010-ben még az 5,3 százalék egész Európában a negyedik legalacsonyabb volt (csak a csehek, a finnek, a belgák és a hollandok regisztráltak kisebb arányt), addig 2017-ben a 10,3 százalék már a rangsor élvonalába sorolja hazánkat. Az ugyanis a hetedik legmagasabb. Olyan országok előznek meg minket, mint

  • Portugália (10,8 százalék),
  • Olaszország (12,2 százalék),
  • Görögország (12,9 százalék),
  • Spanyolország (13,1 százalék),
  • Luxemburg (13,7 százalék),
  • és Románia (17,4 százalék).

A finnek, csehek, belgák ugyanakkor 2010-hez hasonlóan tartják a helyüket és a legalacsonyabb dolgozói szegénységet regisztrálták 2017-ben is.

 

A rendszeres munkavégzés ellenére akkor számít szegénynek egy dolgozó, ha juttatása nem éri ál a mediánbér 60 százalékát. Az Eurostat ugyanakkor figyelembe veszi a számításkor a szociális juttatásokat is, tehát az nem tekinthető szegénynek, ha az amúgy alacsony jövelmét az állam különféle támogatásokkal kiegészíti, így a medián 60 százaléka fölé húzza. Az érintettséget egyébként az időszakos munkavégzés és a részmunkaidős foglalkoztatás tudja fokozni,

Magyarország esetében azonban ennél sokkal nagyobb szerepet játszat a szociális ellátórendszer munkaerőpiaci "lábának" szétverése, és a felpörgetett közfoglalkoztatás, ahol még a minimálbérnél is alacsonyabb juttatásért lehet elérni.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!