Immár bizonyos, hogy az idén komoly ATM-telepítési program indul Magyarországon, hiszen a kormány továbbra is kitart azon terve mellett, hogy az összes településen legyen készpénzkiadó automata. A Bankszövetség jelezte: a kétezer fő feletti településeken elképzelhetőnek tartják a bankok, hogy záros határidőn belül biztosítani lehessen az ATM-es készpénzfelvételt. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője szerint az is tudható, hogy az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR adatai) alapján 2022-ben 775 olyan település volt hazánkban, ahol az állandó lakosok száma meghaladta a kétezer főt, ebből abban az évben 166 településen nem volt működő készpénzkiadó automata.
A szakember emlékeztet arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2023-as szabályozása alapján az elmúlt hónapokban már komoly készpénzkiadó-hálózat fejlesztés volt: a hazánkban üzemelő ATM-ek száma 2024-ben 5,7 százalékkal, 279 új készülékkel 4861-ről 5140 darabra nőtt.
A jegybanki szabályozás értelmében a bankok fejlesztéseikben a főváros és a vármegyeszékhelyek mellett a kisebb településekre is koncentrálniuk kellett, így Gergely Péter szerint ma nagyjából 80-100 új ATM készülék telepítésével a bankok megfelelhetnek az első ütemben meghatározott fejlesztéseknek. Emellett – miként azt Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos csütörtökön a Kormányinfón elmondta – azokon a településeken is megoldandó feladat lehet a készpénzkiadó automaták települése, ahol ezt igénylik.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
A kérdés már a kétezer fős települések esetében is az, hogy ki fizeti ennek az infrastrukturális fejlesztésnek a költségeit. A BiztosDöntés.hu szakértője szerint a banki tapasztalatok szerint nagyjából háromezer fős vonzáskörzetben lehetne rentábilisan működtetni egy-egy ATM-et – ha nem lenne a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvételre rakodó illetékteher – ami 150 000 forint esetében 1350 forint. Az illeték miatt az általánosságban az automaták 5000-8000 fő kiszolgálása felett válhatnak ráfizetés-mentessé – sok múlik persze a használat gyakoriságán.
Gergely Péter szerint az automatatelepítés a hatályos szabályozás szerint ma a hazai bankkártya-kibocsátó bankok feladata. Ugyanakkor Gergely Péter szerint a jelenlegi szabályozással a magyarországi bankok versenyhátránya csak erősödik, hiszen a fejlesztési kötelezettség így nem vonatkozik a hírek szerint már 2 millió magyar ügyfélnek bankkártyát kibocsátó Revolutra. Gergely Péter szerint ezzel a kártyaszámmal a neobank az MNB-rendelet alapján 826 ATM telepítésére lenne köteles, ha magyarországi bank lenne – ezek közül 532-t a fővároson és a megyeszékhelyeken kívül lenne köteles elhelyezni. Ha Magyarországon köteleznék a szabályozásnak való megfelelésre a Revolutot, a magyar ATM-hálózatunk mérete alapján – az 1 millió lakosra jutó ATM-ek tekintetében – az európai 16. helyről a 10.-re emelkedne – emlékeztet Gergely Péter.
A neobank eddig sehol a világban nem vette ki a részét az ATM-telepítésből és -üzemeltetésből, így számottevő fenntartási költséget spórolt meg magának. Ám a szakértő szerint akár precedenst jelenthet a kötelezésre, hogy a Revolut a hírek szerint idén Madridban és Barcelonában megjelenik első saját ATM-készülékeivel.
De Gergely Péter szerint a Revoluttal más baj is van. A társaság közlése szerint a magyar ügyfeleik bankkártyáikat kétharmad részben Magyarországon használják. Miután jelenleg a Revolut határon átnyúló szolgáltatóként van jelen Magyarországon, így a magyar ügyfeleknél Litvániában kibocsátott bankkártyák vannak. A jegybanki statisztikák szerint az ezekkel történő fizetés külföldi bankkártyás fizetésnek minősül. Azonban a BiztosDöntés.hu szakértője szerint az MNB adatai nem jelzik vissza azt, hogy 2-3 év alatt több, mint 1 millió plasztikkal – a teljes magyar bankkártya piac 10 százalékának megfelelő mértékű darabszámmal és a hozzá kapcsolt forgalommal nőtt volna a külföldiek kártyás költése.
Fotó: Revolut
Az elmúlt évben a külföldi kártyákkal Magyarországon lebonyolított tranzakciók darabszáma 2023-hoz képest 11 százalékkal nőtt, míg a magyarországi kártyákat 8,9 százalékkal használták többször birtokosaik. A kártyás vásárlásokban elköltött összeg tekintetében a külföldi kártyás vásárlások 12,8 százalékkal bővültek 2024-ben éves bázison, szemben a hazai költés 9,1 százalékával.
A különbség önmagában sem támasztja alá, hogy ekkora mennyiségű Revolut plasztik megjelent volna a magyar statisztikában. Ám ha mindehhez hozzávesszük, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2024-ben 3,5 százalékkal nőtt a Magyarországra fizikai valóságukban érkező külföldi turisták száma, akik ráadásul 2023-hoz képest 6,5 százalékkal többet is költöttek (zömében bankkártyával), jól érzékelhető, hogy nem láthatóak a Revolut kártyák a magyar statisztikában. Ez csak azért aggályos a szakértő szerint, mert a tranzakciók alapján kerülnek bevallásra (és ellenőrzésre) a tranzakciós illeték fizetési adatok.
