<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Meddig tart még a háború, és mi vár Magyarországra? Jól helyezkedik a kormány? Meddig bírja anyagilag Oroszország? Hogyan és miből lehet majd újjáépíteni Ukrajnát?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Káncz Csabával - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. december 15. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A múlt heti uniós csúcson sem született érdemi eredmény a britekkel folyó tárgyalásokról, így egyre fenyegetőbb a megállapodás nélküli Brexit. Ha év végéig nem sikerül megegyezni, akkor jövőre vámok sújtják majd az uniós termékeket, ez pedig sok mezőgazdasági termelőknek is veszélyezteti majd a piacát.

A múlt héten tartották az Európai Unió állam- és kormányfőinek tanácskozását, amelyen az egyik legfontosabb téma a Brexit volt. Mint kiderült, továbbra is több olyan vitás pont van, amelyben a felek nem tudnak kompromisszumra jutni, így egyre fenyegetőbb, hogy december 31-ig nem is fognak megállapodni.

A britek már elengedték a megállapodást?

Miközben az EU továbbra is kitart a megállapodás szándéka mellett, jelzésértékű, hogy azt is eldöntötték, a tagállamoknak és az intézményeknek el kell kezdeniük felkészülni arra, ha mégsem lesz megállapodás. A britek ennél is továbbmentek, hiszen Michael Gove, a brit kormány munkáját összehangoló kabinetiroda miniszteri rangú vezetője - akinek felelősségi körébe tartozik a felkészülés irányítása is az EU-val tervezett kétoldalú szabadkereskedelmi egyezmény elmaradásának esetére - hétfő hajnalban indította el "Fogy az idő" címmel a hivatalos kormányzati kampányt.

A húságazatot érintheti leginkább a brexit (Forrás: pixabay.com)

A kampány célja az, hogy a brit üzleti vállalkozások vezetői az eddigieknél ütemesebben készítsék fel cégeiket az EU-val január 1-jétől kialakítandó, úgynevezett ausztráliai típusú kapcsolatrendszerre. A brit kormány által a lehetőségek között eddig is rendszeresen emlegetett ausztráliai típusú kereskedelmi feltételrendszer valójában azt jelentené, hogy az Egyesült Királyság és az EU kereskedelme januártól a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna, ez viszont vámok megjelenésével járna a jelenleg akadálytalan kereskedelmi forgalomban.

A megállapodás nélküli brit kilépés a magyar gazdaság szempontjából is okozhat problémákat, hiszen a magyar export termékforgalom 3 százaléka kerül az Egyesült Királyságba. Ennél is fontosabb ugyanakkor a szolgáltatások exportja, amelynél viszont egyébként is óriási kérdőjelek vannak, hiszen ez részben a Magyarországra érkező brit turistáknak volt köszönhető.

Nagy piac eshet ki az agrárium számára

Ezen túl nagy kérdés az is, hogy mi lesz a mezőgazdasággal, a termelők egy része ugyanis az uniós agrártámogatások átalakítása miatt egyébként is nehéz helyzetben van. Így az Egyesült Királyságba exportáló gazdaságok számára a kieső értékesítés könnyen csődhelyzetet okozhat.

Persze nem csak a magyar gazdák aggódnak, hiszen a közösség szintjén is fontos kérdés, hogy sikerül-e megállapodniuk év végéig a feleknek. Az EU tagországoknak az Egyesült Királyságba irányuló élelmiszer-kivitele két éve 41 milliárd eurót tett ki, miközben a többi tagországba irányuló brit élelmiszer-szállítások értéke 17 milliárd euró volt. Ráadásul a magyar agráriumban érintettekhez képest sokkal jobb érdekérvényesítő képességekkel rendelkező német, holland, francia és ír termelők számára okozhat kereskedelmi problémát a brit kilépés.

Boris Johnson brit kormányfő már a megállapodás nélküli kilépésre készül (Fotó: EPA/JESSICA TAYLOR)

Az állattenyésztők és a húsüzemek számára a legaggasztóbb a helyzet

Ehhez képest elenyésző a magyar agrárexport, az a KSH adatai szerint 2018-ban 260 millió eurót tett ki. A húsból készült termékek 12,8 százaléka, az élelmezési célra alkalmas zöldségfélék 8,9 százaléka és a különféle ehető készítmények (pl. méz, élelmiszer-készítmények) 6,4 százaléka került az Egyesült Királyságba. A szakértők szerint várhatóan e termékek esetében fejthet ki majd lényeges hatást a brit kilépés. A közvetlen magyar kivitel tekintetében a legnagyobb problémák a tápok és takarmányok, valamint a feldolgozott zöldségfélék, különösen a csemegekukorica piaca szenvedheti el. A magyar export tekintetében lényegesnek minősíthető bor- és mézkivitel is megnehezülhet a Brexit után.

Nehézséget jelenthet, hogy az Egyesült Királyság harmadik országokkal tervezett szabadkereskedelmi megállapodása esetén az onnan származó hústermékek (például dél-amerikai marhahús) importja versenyképesebbé válna a brit és az uniós termékekhez képest. Az pedig egyértelmű, hogy ha az uniós termelők a belső piacokra „öntik” a brit piac beszűkülése miatti felesleget, az komoly túlkínálatot és árversenyt fog eredményezni. Ez pedig a nyugati versenytársakhoz képest rosszabb helyzetben lévő, gyakran tőkeszegényebb hazai termelők számára óriási nehézséget jelenthet.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.