A napokban tette közzé a Pénzügyminisztérium az államháztartás előzetes mérlegét, mely szerint meglehetősen kedvezőtlen helyzetbe sodródhattak a társadalombiztosítási alapok tavaly. Lapunk 2009-ig visszamenőleg gyűjtötte le az államháztartási tájékoztatókból a társadalombiztosítási alapok éves egyenlegét, mely alapján a 2010-ben hatalomra került Orbán-kormány regnálása alatt még egyszer sem volt példa ilyen mértékű hiányra. Bár az előfordult a korábbi években, hogy az egészségbiztosítási alap a mostaninál rosszabb évet zárjon, a nyugdíjalap tavalyi mínusza az összképet nagyon elrontotta.
A kormany.hu-n elérhető előzetes mérleg szerint a társadalombiztosítási alap 243 milliárd forintos deficittel zárta 2019-et. Ezt a mínuszt legutóbb 2009-ben közelítette meg a TB-alap, akkor a két kassza összesen 157,3 milliárdos deficittel zárt.
Ha külön-külön nézzük a két alapot, akkor az látszik, hogy a hiány zöme a nyugdíjkasszában keletkezett, 127 milliárd forint. Mindezt úgy sikerült összehozni, hogy a korábbi évek legnagyobb mínusza 7,8 milliárd forint volt, a tavalyi deficit ennek tükrében tehát joggal nevezhető tetemesnek. Ez azonban nem mondható el az egészségbiztosítási alapról. Tavaly itt is jelentős, 107 milliárd forintos hiány halmozódott fel, ez nem tekinthető rekordnak, ennél nagyobbra ugyanis 2017-ben (137,5 milliárd) és 2009-ben is volt példa (149,5 milliárd forint).
A két alap bevételei és kiadásai alapján jól kirajzolódik, hogy a 2018-as szinthez képest a nyugdíjkassza kiadásai a bevételeknél nagyobb mértékben emelkedtek. Az előirányzatok pedig arra utalnak, hogy a két kassza bevételei a kormányzati várakozásoktól elmaradó mértékben alakultak, ellenben a kiadások mindkét kassza esetében meghaladták azt a szintet, amire a kormány számított a költségvetés összeállításakor.
Nem véletlen a hatalmas deficit
A mérleghez csatolt tájékoztató szerint a nyugdíjkassza esetében a kiadások jelentős emelkedése a novemberi rendkívüli kifizetésen (a nyugdíjkiegészítés és a nyugdíjprémium) túl a létszámnövekedés és a létszámösszetétel-változás (vagyis cserélődési hatás) együttes következménye. Mint olvasható:
"a nettó átlagkeresetek növekedésével összhangban az új ellátások magasabb összegben kerülnek megállapításra az újonnan megállapított magasabb összegű nyugellátással rendelkezők aránya pedig nő az állományon belül."
Ez a magyarázat egyben egy kormányzati megerősítés arra, hogy a nyugdíjak egyre inkább elszakadnak egymástól. Egyszerűen megfogalmazva azok, akik az elmúlt években mentek nyugdíjba a lendületes béremelkedés miatt sokkal kedvezőbb helyzetbe kerültek azokhoz képest, akik a bérboom előtt vonultak nyugdíjba. Utóbbiak esetében az ellátások számításánál alacsonyabb béreket vettek figyelembe. Az egyébként, hogy ezt a folyamatot a nyugdíjkiadások nagyfokú növekedésének indokaként említi a tárca, arra enged következtetni, hogy bár ezt a tényezőt a költségvetési tervezés során figyelembe veszi a kormány, a kiadásokra gyakorolt hatását alulbecsüli. Így nem kizárt, hogy idén is megismétlődik ez a helyzet.
Az egészségbiztosítási alapon belül a legnagyobb kiadási előirányzatot a gyógyító-megelőző ellátásokra kifizetett összeg jelenti, ez tavaly 1340,7 milliárd forint volt, ami 34,4 milliárddal magasabb az előző évinél. A növekedés meghatározó részben "az összevont szakellátásánál, kisebb részben a háziorvosi, fogászati ellátás és a laboratóriumi ellátás területén jelentkező, valamint a béremeléssel összefüggő többletfinanszírozásból adódik" a dokumentum szerint.
A várakozásoktól elmaradó bevételek és a jelenlegi helyzetnek több oka is lehet. Egyrészt nem független attól, hogy 2018-ban a kormány megbolygatta az alapokhoz érkező, jelentős hányadot kitevő szociális hozzájárulási adóból befolyó bevételeket.
A 2019-es költségvetési törvényjavaslatban rögzítették, hogy megváltoztatnák a foglalkoztatók által fizetett szociális hozzájárulási adó megosztási arányát az egyes alapok között. Ebből a szempontból a nyugdíjkasszára mindenképp ráilleszthető a vesztes jelző. Az akkor rögzített intézkedés értelmében ugyanis
- a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz a korábbi 79,5 százalék helyett 70,22 százaléka megy a szochóból,
- az Egészségbiztosítási Alap 20,5 százalékos részesedése 27,31 százalékra nő,
- a befizetett szochó 2,47 százalékát új részesedőként a Nemzeti Foglalkoztatási Alap kapja meg.
Az arányok megváltoztatása mellett a szociális hozzájárulási adó évközbeni 2 százalékpontos csökkentése, valamint a szochóból a munkaadók által érvényesíthető kedvezmények vártnál nagyobb igénybevétele is eredményezhette, hogy az előirányzatnál kisebb bevételhez jutott a két TB-alap. A kormány a foglalkoztatás-bővülés érdekében ugyanis többféle jogcímen is lehetőséget biztosít arra, hogy a munkaadók bizonyos - főként hátrányosabb helyzetű - munkavállalók foglalkoztatása után részben vagy akár teljesen mentesüljenek a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól. Ez akkor fordulhat elő, ha például
- három vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nőt,
- szakképzettséget nem igénylő, mezőgazdasági munkakörről van szó,
- megváltozott munkaképességű munkavállalóról,
- vagy közmunkásról van szó.
Ha az előzetes mérlegben összesítjük a foglalkoztatási, a nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási alapba beérkezett és előirányzott szochó-t, akkor kiderül, mintegy 100 milliárddal tervezte túl a bevételek a kormány. 5191 milliárd forint helyett ugyanis 5091 milliárdot tudtak szétosztani az alapok között.
