2019. december 23. 06:47

Jelen állás szerint sem a bérdinamika, sem az infláció nem alakul megfelelően a következő években, így ezek alapján legfeljebb még két szochó-csökkentésre lehet számítani.

A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb előrejelzése alapján egyre inkább szűkül a mozgástér a szociális hozzájárulási adó csökkentéseket illetően. Ami a következő alkalmakat illeti, a jegybanki szakemberek nem változtattak szeptemberi álláspontjukon, miszerint a következő 2 százalékpontos vágás 2020. harmadik, majd az azt követő 2021. utolsó negyedévében lehetséges.

Bár az idei makrogazdasági folyamatok a vártnál kedvezőbben alakulnak és lenne lehetőség arra, hogy a jövő júliusi csökkentés már januártól életbe lépjen, a kormány a jelek szerint ebben nem partner. Pedig ez feltétele lenne annak is, hogy a tavalyi megállapodással ellentétben ne 8, hanem 10 százalékkal emelkedjen a minimálbér és a garantált bérminimum.

A szociális hozzájárulási adó csökkentésének azonban szigorú feltételei vannak. A 2016-ban kötött hatéves bérmegállapodás értelmében 2018 után négy alkalommal mérséklődhet 2-2 százalékponttal ez a munkaadók által fizetett teher. Alapesetben akkor, ha adott negyedévben legalább 6 százalékkal emelkedik a reálkereset a megelőző csökkentést megalapozó negyedévhez képest. Ha teljesült ez a feltétel, akkor adott negyedévet követő második negyedév elején csökkentheti a kormány a szochót.

Fotó: MTI Fotó: MTI

Mindezek alapján a legfrissebb előrejelzések tükrében a 2022-ig tartó megállapodás utolsó szochó-csökkentése elmaradhat. A következő néhány évben mérséklődő bérdinamika és 3 százalék körüli infláció miatt.

A jegybanki szakemberek szerint a versenyszféra bruttó átlagkeresete így változik az előttünk álló időszakban:

  • 2020: 10 százalék
  • 2021: 8,9 százalék
  • 2022: 8,4 százalék

Ezzel párhuzamosan az infláció mérséklődni fog ugyan, de a jegybank inflációs céljának megfelelő közelségben marad:

  • 2020: 3,5 százalék
  • 2021: 3,3 százalék
  • 2022: 3 százalék.

Mindezek eredményeként a szochó-csökkentés feltételeként rögzített reálkeresetek növekedése is lassulni fog:

 

  • 2020-ban 6,3 százalék,
  • 2021-ben 5,4 százalék,
  • 2022-ben pedig 5,2 százalék lesz a reál szintű növekedés.

Tekintve a munkaerőpiaci körülményeket, a fogyatkozó potenciális munkaerő-tartalékot, a következő évek ilyen mértékű lassuló bérdinamikájára nincs magyarázat. A munkaerőkínálat további szűkülése ugyanis sokkal inkább nagyobb bérnyomást jelent. Igaz ugyanakkor az is, hogy a jegybanki előrejelzés a beruházások jelentős mértékű visszaesését vetíti előre részben a kimerülő uniós forrásokkal összefüggésben, ami csökkentheti bizonyos szektorok jelenleg felfokozott munkaerőigényét.

Jól látható, hogy a 2020-as adatok alapján levezetett reálbér-növekedés eredményeként a 2021-es szochó-csökkentés még megvalósul, abban az évben azonban már nem éri el a változás mértéke a kritériumként rögzített 6 százalékot. Így a hatéves bérmegállapodásba foglalt utolsó 2 százalékpontos szochó-mérséklés feltétele nem fog teljesülni.

Mivel a 2021-es prognózis alapján kalkulált reálnövekedés nincs túlságosan elmaradva a mérvadó 6 százaléktól, így az infláció vagy a bérdinamika jelen prognózistól való kisebb elmozdulása mellett még van esély az utolsó szochó-vágásra. Ha például 8,9 százalék helyett 9,5 százalékos lenne a bruttó bérnövekedés, akkor a 3,3 százalékos infláció mellett is elérhető a 6 százalékos reálnövekedés.

A terveket ugyanakkor hátrányosan érintheti, ha a kormány az előttünk álló években megvalósítja az egyszámjegyű személyi jövedelemadót. Ez a munkaadói terheket változatlanul hagyja, viszont kisebb mértékű béremelésre ösztönözheti őket. Ha a jelenlegi 15 százalék helyett 9 százalék lenne az szja, akkor a dolgozók úgy vihetnének haza 9 százalékkal több fizetést, hogy a bruttó bér változatlan marad. A munkaadók egy ilyen kormányzati döntés fényében ebből kifolyólag dönthetnek úgy, hogy megtakarítási célzattal nem, vagy csak minimálisan emelik az alkalmazottak bérét.

A jegybanki előrejelzések alapján jövőre 15,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó, ami 2021 utolsó negyedévében 13,5 százalékra mérséklődhet. Ha a makrogazdasági feltételek adottak lesznek, akkor az utolsó csökkentéssel 11,5 százalék lenne a vége az adócsökkentési sorozatnak. Ezzel a jelenlegi 44 százalékos adóék (a teljes munkaerőköltség adó és járuléktartalma) 42,1 százalékra csökkenne a 13,5 százalékos szochó mellett, ha pedig még egy 2 százalékpontos vágás történne, akkor mindegy egyéb adó és járulék változatlansága mellett 41,1 százalékos adóék terhelné a béreket.

Nemzetközi összehasonlításban ez továbbra is magasnak számítana, hiszen a visegrádi országok átlaga 37 százalék környékén mozog, a nálunk beruházást tervező cégek számára viszont roppant kedvezővé válna a helyzet. A bruttó béren felül régiós viszonylatban ugyanis az egyik legalacsonyabb közterhet kellene fizetni a cégeknek a foglalkoztatottak után.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.