<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Világszerte jelentősen emelkedtek az elmúlt időszakban az energiaárak. Miközben globális folyamatokat látunk, a magyar miniszterelnök Brüsszelben találta meg a főbűnöst. Szerinte ugyanis az vezetett az árrobbanáshoz, hogy ott egy titkos terven dolgoznak, ebben klímavédelmi javaslatnak álcázva akarják megadóztatni a lakás és háztulajdonosokat.

A Fidesz kommunikációjában megszokott panel lett a brüsszelezés, az elmúlt években, ha valamiért nem a migránsokat, Soros Györgyöt vagy Gyurcsány Ferencet tették felelőssé, akkor Jolly Jokernek mindig ott voltak az arcnélküli gonosz bürokraták. A pártpolitikában az is bevett dolog, hogy bízva az átlagemberek gyenge szövegértési és értelmezési képességeiben olyan állítást tesznek, amelyet azzal nem összefüggésben lévő indokkal magyaráznak. (Akinek felsejlik iskolai tanulmányaiból a relációanalízis, az elemezheti, hogy egyes politikusi megnyilvánulásokra a „B” válasz az igaz, amikor állítás és a magyarázat is igaz, de az indoklás nem magyarázza az állítást, vagy a „D”, amikor állítás nem igaz, az indoklás (önmagában) igaz.)

Az elmúlt napokban világszerte égető problémává vált az energiaárak kérdése, amely messze túlmutat a gazdasági, szakpolitikai kereteken, és számos országban elsőszámú közéleti témává avanzsált. Elég csak az Egyesült Királyságra gondolni, ahol a sofőrhiánnyal karöltve okozott nagyon komoly felvásárlási pánikot az üzemanyaghiány. Közben Európa-szerte az agráriumban elkezdték kongatni vészharangot a gázhiány és a magas árak miatt várható műtrágya problémák miatt.

A mostani helyzet – politikai szempontból is - akkor eszkalálódhat, ha megkezdődik a téli fűtési szezon, és sokmillió ember fog szembesülni közvetlenül az égbe szökött árakkal.

A magyar választópolgárok ugyan ezt egyelőre megússzák, hiszen a lakossági energiaárak rögzítettek, ám ahogy arról az mfor.hu korábbi cikkében is írt, ez sokszázmilliárd forintjába kerülhet az államnak. Tehát ilyen piaci és lakossági árkülönözet aligha lehet fenntartható, miközben a jövő évi parlamenti választások miatt a kormány számára az áremelés nem opció.

Miután globális folyamatokról van szó, így varázsütésre még Orbán Viktor sem tudja a gázárakat letörni, marad tehát a jól bevált bűnbak-keresés. A miniszterelnök először kedden este tolta a felelősséget Brüsszelre, amikor a szlovéniai látogatása kapcsán azt mondta, puskaporos a levegő, aminek az energiaárak emelkedése az elsődleges oka. Mindenki kritizálta a bizottságot, mondván, hogy az egész zöldprogram, klímaprogram végrehajtására adott előrejelzések az árakra nézve teljes tévedésnek bizonyultak, és ezért ma Európa szenved, mert magas energiaárakat kell fizetni.

Mielőtt tovább mennénk a miniszterelnök nyilatkozatának másik fontos elemére, érdemes a fenti mondatot elemezni. Ebben van egy tényállítás, ami igaz, az Európai Bizottság valóban mellé lőtt, hiszen jóval alacsonyabb árakat prognosztizáltak az idei évre, és ilyen a szénhidrogének ilyen megugrására csak jóval később számítottak, amikor az a közlekedés elektrifikációja és a megújuló energiaforrások jóval nagyobb aránya miatt sokkal kevésbé lett volna fájdalmas. A prognózisok már csak ilyenek, hogy ilyen áremelkedés lesz, azt senki sem láthatta, például a magyar költségvetés vagy az MNB is jóval alacsonyabb olaj és üzemanyagárakkal számolt korábban. Azt pedig vélhetőleg még egy óvodás is belátja, hogy milyen összefüggés van abban a kijelentésben, hogy a helytelen előrejelzés miatt magas az ár.

A miniszterelnök nyilatkozatára visszatérve Orbán Viktor kedden este úgy folytatta, amit egyébként a szokásos pénteki Kossuth Rádióban történt fellépésekor is elismételt, hogy a lengyelek, a csehek és mi közösen javaslatokat fogunk tenni, hogy hogyan lehetne csökkenteni az energia árát. Egyidejűleg tiltakozni fogunk minden olyan kísérlet ellen, amely klímavédelmi javaslatnak álcázva akarjak megadóztatni a lakás és háztulajdonosokat, mert Brüsszelben ez az a titkos terv, amelynek az előkészítésén dolgoznak.

Érdemes ezen a gondolati íven is végigmenni, és „értelmezni”. Az egyértelmű, hogy a kelet-európai vezetők próbálnak valamit tenni, ami politikailag és gazdaságilag is előnyös lehet számukra. Azonban, ahogy fent említettük, globális piaci folyamatokról van szó, így azokat még egy akkora gazdasági egység, mint az EU sem tudja kénye-kedve szerint módosítani. Vannak persze módszerek, melyekkel be lehet avatkozni, és a klímavédelem-ellenes kiszólásból sejteni lehet ilyen jellegű javaslat kerülhet asztalra.

A három kormány például könnyítést kérhet átmenetileg karbonkibocsátási kvóta alól, ami a különösen a lengyelek számára lenne előnyös, náluk ugyanis az uniós átlagot messze meghaladó jelenleg is a szénerőművekből származó energia aránya. A cseh és lengyel barátainknak talán kevésbé lenne ínyére, lévén Moszkvával elég feszült a kapcsolatuk, de az is segítene, ha jelentőse nőne az orosz gáz importja.

A földgázért cserébe tett esetleges engedmények kapcsán egyébként nem csak a lengyeleknek, de számos nyugat-európai országnak – és az Egyesült Államoknak - is lennének problémái. Ugyanakkor az oroszok éppen pénteken ajánlották fel, hogy elsősorban az Oroszországot Németországgal összekötő vezetékeken át több gázt szállítanának Európába. (Más kérdés, hogy ezt Európában sokan szkeptikusan fogadták.)

Ami pedig a titkos brüsszeli terveket illeti nagy valószínűséggel csak egy orbáni politikai frázis.

A lakóházak energetikai korszerűsítése régóta napirenden van az Európai Unióba, és ehhez a közösségen belül komoly forrásokat is biztosítottak. Arról is lehet egy ideje hallani, hogy hasonlóan a nagy szennyezőkre (például az iparvállalatokat érintő) vonatkozó kibocsátási kvótákhoz a lakóingatlanok esetén is szeretne az EU valamilyen "ösztönzőt" bevezetni, már csak azért is, hogy a közösség által 2050-re kitűzött karbonsemlegesség, illetve az ahhoz vezető út komoly mérföldkövének számító 2030-as célok valóban elérhető legyenek.

A titkos terveket ismerni kellene, de amíg ezeket maga Orbán Viktor, esetleg az Európai Bizottság fel nem tárja, addig látatlanban kijelenthető, hogy a tiltakozásnál sokkal hasznosabb lenne, ha a klímacélokra szánt források egy részét a hazai lakóingatlanok fejlesztésére fordítanák. Erre egyébként itthon is számos jó példát lehetett látni az elmúlt években, elég csak a társasházak szigetelési- és fűtéskorszerűsítési programjait említeni, de magánszemélyek számára is több előremutató pályázati lehetőség volt akár energetikai korszerűsítésre, akár elavult energiafaló háztartási gépek cseréjére. De ezen az úton fontos lépés a kormány által meghirdetett és jelenleg is zajló lakásfelújítás támogató program, amelynek keretében nagyon komoly volumenben létesítettek a családiház-tulajdonosok házi naperőműveket.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.