Donald Trump amerikai elnök március 8-án írta alá azt a két proklamációt, amelyek értelmében március 23-tól kezdve az acél behozatalát 25 százalékos, az alumíniumét pedig 10 százalékos vámmal sújtja. Az elnök az amerikai gazdaság érdekeivel és az amerikai nemzetbiztonság elsőbbségével indokolta döntését.
Bár Trump korábban azt ígérte, hogy kivétel nélkül minden országra vonatkozni fog a vámfizetési kötelezettség, a szigor sokat enyhült. Mexikó és Kanada - az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) másik két részes tagállama - már az elnöki nyilatkozatokban mentességet kapott, és minden más ország, illetve szervezet is tárgyalást kezdeményezhetett róla.
A tárgyalásokkal megbízott kereskedelmi főképviselő, Robert Lighthizer csütörtökön bejelentette, hogy a két szomszédos országon kívül az Európai Unió, Argentína, Ausztrália, Brazília és Dél-Korea is a kivételezett körbe tartozik egyelőre, legalábbis mindaddig amíg folynak a tárgyalások a végleges egyezségről.
Az Egyesült Államok szövetségesei és vetélytársai egybehangzóan a szabadkereskedelem elleni szabályszerű támadásnak és egyértelmű protekcionista fordulatnak minősítették Trump elnök döntését a védővámok bevezetéséről. Az Európai Unió és Kína különösen nehezményezte azt, hogy az amerikai elnök nemzetbiztonsági okokra hivatkozott döntésében.
Az Egyesült Államok a világ legnagyobb acélimportálója, tavaly 29,1 milliárd dollár értékben 34,6 millió tonnát hozott be külföldről.
A teljes amerikai importon belül Kanada részesedése a legnagyobb, 16,7 százalék. A második helyen Brazília áll 13,2 százalékos részesedéssel, amelyet Dél-Korea (9,7 százalék), Mexikó (9,4 százalék), Oroszország (8,1 százalék), Törökország (5,6 százalék), Japán (4,9 százalék), Németország (3,7 százalék), Tajvan (3,2 százalék), Kína (2,9 százalék) és India (2,4 százalék) követ.
Az Európai Unió évente körülbelül 6 milliárd euró értékben exportál acélt és alumíniumot az Egyesült Államokba.
Tavaly 23,4 milliárd dollár értékben 6,3 millió tonna alumíniumot importált az Egyesült Államok. Ennek a 40,6 százaléka érkezett Kanadából és Mexikóból.
A behozatal legnagyobb része, 36,3 százaléka (8,5 milliárd dollár) Kanadából származott, a második helyezett Kína 15,1 százalékos részesedéssel 3,5 milliárd dollárral, Oroszország pedig a harmadik volt, 7 százalékkal, azaz 1,6 milliárd dollárral. A teljes import 86,3 százalékát lefedő tizenöt legnagyobb partnert rangsoroló listára az EU-tagállamok közül felkerült Németország 2,4 százalékos részesedéssel (561,7 millió dollár), amely a nyolcadik helyre volt elegendő. Franciaország a 13. helyezett 1,3 százalékos aránnyal, Olaszország pedig a 15. a maga 1 százalékával.
Kína is importvámot tervez
Kína 3 milliárd dollárnyi amerikai importtermékre tervez vámot kivetni, hogy kiegyensúlyozza az Egyesült Államok kínai acél- és alumínium termékekre kivetett védővámjait - jelentette be pénteken a pekingi kereskedelmi tárca honlapján.
A minisztérium közölte, hogy Kína összeállított egy 128 amerikai terméket felsoroló listát. Peking egyebek mellett azt fontolgatja, hogy 15 százalékos védővámot vet ki az amerikai szárított gyümölcsökre, borra, és acélcsövekre, illetve 25 százalékosat a sertésexportra, valamint az újra feldolgozott alumíniumtermékekre.
A pekingi kereskedelmi minisztérium hozzátette: Kína két lépésben foganatosítaná a válaszlépéseket. Először a 15 százalékos vámot vetné ki 977 millió dollárnyi 120 termékre, majd később az 1,99 milliárd dollárnyi termékre a 25 százalékost.
A tárca ugyanakkor Washingtont a kereskedelmi vita "minél hamarábbi" tárgyalásos rendezésre sürgette.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelentette be, hogy védővámokat vetnek ki mintegy 60 milliárd dollárnyi kínai importtermékre.
