Már-már szokásosnak tekinthető kérdezz-felelek párbaj zajlott le a napokban Korózs Lajos és a kormány illetékese között: az ellenzéki parlamenti képviselő újfent a nyugdíjak értékállóságáról faggatta a kormány képviselőjét - a parlamenti írásbeli válaszadás joga ezúttal Zsigó Róbert államtitkárra jutott.
A szocialista politikus az idősek elszegényedését rótta fel a kormánynak, felidézve, hogy az inflációnak megfelelő évenkénti nyugdíjemelés folyamatosan leszakítja a járandóságokat a bérektől, amelyek viszont bőven az infláció felett emelkedtek az elmúlt években.
Sokan estek a szegénységi küszöb alá
Korózs a Központi Statisztikai Hivatal adataira hivatkozik, s ezekből kiindulva állítja, hogy "egyre többen vannak, akik szegénységben élnek az idősek közül".
Állítása szerint 2010-ben még a nyugdíjasok 4,4 százaléka tartozott a statisztikailag jövedelmi szegények közé, míg ma ez az arány 11,1 százalék. Amennyiben a 65 év felettieket nézzük (mostantól ez a nyugdíjkorhatár), akkor 4,9 százalékról 15 százalékra nőtt ez az arány. Ha pedig a szegénységi rést nézzük, akkor ez idő alatt megnégyszereződött az ellenzéki politikus szerint a szegénységi küszöb alatt élők száma.
Mindezek alapján firtatja a kormánynál Korózs, hogy miért nem térnek át (vissza) a vegyes indexálásra a nyugdíjemelés megállapítása során. A vegyes indexálás ugyanis a bérek változását is figyelembe veszi, vagyis adott évben, ha dinamikusan nőnek a bérek, akkor a nyugdíjasok az inflációt meghaladó emelésben részesülnének. Ezt a mai - a második Orbán-kormány alatt visszaállított - metódus nem biztosítja az alapemelés esetében, és még az évközi egyéb kiegészítések (mint a prémium, vagy más jogcímen kiosztott összegek) sem tudják érdemben felhúzni a járandóságokat ebben az összevetésben. Főleg, hogy a prémium egyszeri kifizetés, nem épül be a nyugdíjba.
Zsigó Róbert, a Miniszterelnökség családokért felelős parlamenti államtitkára reagált a megkeresésre. Arról biztosította idős honfitársainkat, hogy "amíg polgári kormánya lesz Magyarországnak, addig a kormány megőrzi a nyugdíjak vásárlóértékét". Mint fogalmazott: "a számok nem hazudnak, 2010 óta a nyugdíjak nominálisan 44,7 százalékkal emelkedtek, vásárlóértékük pedig több mint 10 százalékkal nőtt".
Két éve is 10 százalékról beszéltek
Az nem világos, hogy az államtitkár a rendes éves nyugdíjemeléseket összesítette, vagy figyelembe vette az évközi kompenzációkat is, mindenesetre érdemes felidézni egy 2019 februári kormányzati nyilatkozatot a témában: akkor Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára közölte az alábbiakat (a Világgazdaság tudósítása szerint):
2010 óta 33 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, vásárlóértékük pedig 10 százalékkal nőtt.
Figyelembe véve, hogy az azóta eltelt időben - tehát 2020 és 2021 januárjában - további 2,8, illetve 3 százalékkal toldották meg a járandóságokat, a Zsigó Róbert által említett közel 45 százalékos nominális emelkedés még az évközi kiegészítésekkel együtt sem jön ki maradéktalanul. Ahhoz akkor közelítünk, ha a 13. havi nyugdíj visszaállításának idei első ütemét is hozzászámoljuk.
Ami pedig a reálérték-növekedést illeti, ebben a nyilatkozatok alapján nem történt érdemi elmozdulás az elmúlt két évben, ugyanúgy 10 százalék környékén járunk, mint 2019-ben. Figyelembe véve az inflációs spirál kialakulását, ebben semmi meglepő nincs.
Zsigó Róbert - az ilyenkor megszokott politikai kiszólásokon túl - a válaszában felidézte, hogy idén már részesültek 0,6 százalékos kompenzációban a nyugdíjasok, mert az infláció nagyobb, mint amennyivel emelték a járandóságokat. S ezt újabb kiegészítés követheti novemberben, ha a makromutatók szükségessé teszik. Rögzítette továbbá, hogy folytatódik a 13. havi nyugdíj visszaépítésének programja, 2024-ben már a teljes egyhavi pénzt megkapják az idősek. A jövő évi kétheti juttatás kifizetésére pedig összesen 160,3 milliárd forint áll rendelkezésre a költségvetésben.
