2020. május 19. 14:35

A piacok első reakciója egyértelműen pozitív volt az 500 milliárd eurós európai uniós mentőcsomag kapcsán, kedden ugyanakkor megjelentek kétkedő hangok is a tervezett helyreállítási alappal összefüggésben.

Németország és Franciaország egy 500 milliárd eurós európai uniós alap felállítását javasolja a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására - jelentette be a német kancellár és a francia államfő hétfőn. Az úgynevezett helyreállítási alap célja, hogy az Európai Unió "megerősödve, összetartóan és szolidárisan" emelkedjen ki a járvány miatt keletkezett gazdasági válságból - mondta Angela Merkel német kancellár Emmanuel Macron francia államfővel tartott online tájékoztatóján, aláhúzva, hogy a koronavírus-járvány az EU eddigi legnagyobb megpróbáltatása.

Brüsszel malmai túl lassan őrölnek?

A német-francia javaslat szerint az alap forrásait az EU-s szerződések módosítása nélkül, a közös költségvetésről szóló szabályoknak megfelelően teremtenék elő, és az alapot az EU 2021-ben kezdődő hétéves költségvetésébe - úgynevezett többéves pénzügyi keretébe - ágyazva működtetnék. Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság a tagállami kormányok felhatalmazásával felvesz 500 milliárd euró hitelt, amelyet a ciklus első éveire összpontosítva költenének el, hogy a gazdaság minél hamarabb túljusson a válságon. A hitelt a tagországok közösen, több ciklusra elnyújtva törlesztenék, megemelt költségvetési befizetés formájában.

Angela Merkel német kancellár sajtótájékoztatóra érkezik Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott videókonferenciáját követően Berlinben (Fotó: MTI/AP/DPA/Kay Nietfeld) Angela Merkel német kancellár sajtótájékoztatóra érkezik Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott videókonferenciáját követően Berlinben (Fotó: MTI/AP/DPA/Kay Nietfeld)

Az első kritikák egyik sarokpontja éppen az, hogy miközben a gazdasági segítségre most rögtön lenne szükség, az Európai Unió körülményes bürokráciája miatt az alap felállítása esetén is csak a jövő évben kerülhet sor a felhasználására. Addig viszont a legnagyobb bajban lévő országok finanszírozása nehézségekbe ütközhet, illetve egy szinttel lejjebb menve a kritikus üzletágakban tevékenykedő piaci szereplők - akik állami mentőövben reménykednek - aligha fognak tudni talpon maradni. Ha pedig tömeges vállalati csődök jönnek, az egyebek mellett a munkanélküliség további növekedésével járhat, miközben a statisztikai adatok azt mutatják, hogy a járványtól erősebben sújtott országokban, ahol korlátozásokat vezettek be, kártyavárként omlott össze a munkaerőpiac.

Az alapötlet nagyon jó

Az 500 milliárd eurós alap egyik nagy pozitívuma, hogy nem hitelt, hanem dotációt adnak. Ez már csak azért is fontos, mert a gazdasági összeomlás szélére került olaszok korábban jelezték, hogy rajtuk egy hitelcsomag aligha segít, és elutasították korábban, hogy az EU-s gazdaságösztönző alap visszafizetendő kölcsönöket tartalmazzon. Angela Merkel azt emelte ki, hogy a forrásokat rászorultsági alapon osztanák el, vagyis a válságot leginkább megszenvedő tagországok kapnák a legtöbb támogatást. Ez a helyreállítási alap "filozófiája". A kancellár kiemelte, hogy a kevésbé fejlett tagállamok felzárkózását szolgáló kohéziós alapokat is működtető EU-s költségvetés igen jól megfelel a járvány hatásainak ellensúlyozására, a közösség összetartásának, szolidaritásának erősítésére.

Erősödik az euró, esnek az olasz hozamok

Merkel és Macron által bejelentett 500 milliárd eurós csomag piaci hatása kedden az euró és a kötvények árfolyamán is tükröződött. Az európai fizetőeszköz határozottan erősödött a dollárhoz képest. Emellett az olasz és a spanyol államkötvények hozama is számottevően csökkent. Az olasz 10 éves hozamok a járvány előtt 1 százalék alatt jártak, amely a márciusi pánik idején 3 százalékig ugrottak fel. Hétfőn reggel még 1,8 százalékos hozammal forogtak a kötvények, ami mára 1,6 százalékra esett vissza. Hasonló mozgást láthattunk a spanyol állampapírok hozamában is kedden délelőtt.

A helyreállítási alap körül bábáskodó Merkel és Macron is hangsúlyozta mekkora összegeket mozgósítanak az uniós országok és a közösség. Jelezték, hogy tagállami szinten nagyjából 2000 milliárd eurót fordítanak válságkezelésre, amit EU-s szinten kiegészít az április elején elfogadott 540 milliárd euró összegű hárompilléres gazdaságösztönző mentőcsomag, és a javasolt 500 milliárd eurós helyreállítási alap. Ez a hozzávetőleg 3000 milliárd euró együtt már komoly európai válasz lehetne a járvány kihívására, tekintve, hogy a 27 tagország összesített hazai összterméke (GDP) mintegy 14 000 milliárd euró.

A csomag kritikusai azt is megjegyezték, hogy a francia-német egység előremutató, ám ahhoz, hogy a helyreállítási alap valóban felálljon, valamennyi EU-tagállamnak jóvá kell hagynia. A hozzájárulások elosztása ugyan egyértelműnek tűnik, ám a szakértők szerint a színfalak mögött még óriási alkudozások lesznek, hiszen az északi és déli országok közötti törésvonal nem újkeletű az EU-ban, és a mostani tervek szerint megint a „szorgos hangyáknak kell a latin tücsköket” kisegíteni. Miután a járvány a gazdagabb országokat is megrázta, és - ugyan eltérő mértékű, de - általános a gazdasági visszaesés és a munkanélküliség megugrása, ezért belpolitikailag számukra sem lesz egyszerű a helyi  közvéleménnyel ezt elfogadtatni.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.