A G7-gazdaságok 2050-re évi ötezer milliárd dollárt veszítenek, ha a globális átlaghőmérséklet emelkedése eléri a 2,6 Celsius fokot az iparosodás előtti állapotokhoz képest, áll az Oxfam és a the Swiss Re Institute közös elemzésében.
Az évi ötezer milliárd dolláros mínusz évi 8,5 százalékos GDP-csökkenést jelent a G7-eknél - e forgatókönyv megvalósulására pedig minden esély megvan, mert a tanulmány szerint a világ kormányainak jelenlegi klímavédelmi vállalásai és -intézkedései nem fogják lehetővé tenni a felmelegedés kellő mérséklését.
A G7-gazdaságok átlagosan 4,2 százalékos csökkenést szenvedtek el a koronavírus-járvány miatt, tehát a megfelelő klímavédelmi programok híján 30 éven belül olyan ütések záporoznak majd ezekre a gazdaságokra, mintha minden évben két Covid-19 nagyságrendű krízis söpörne végig a világon, mutat rá az előrejelzés.
Még a jobbik eset is rossz
Külön Magyarország esetében ez 8,6 százalékos mínuszt jelentene a tanulmány táblázata szerint, mely annak a 13. oldalán böngészhető. Ha sikerül a párizsi klímaegyezményben meghatározott 1,5 Celsius fokon belül tartani a melegedést, akkor is évi 3 százalékos GDP-zsugorodás jön nálunk 2050-re az előrejelzés szerint. Globális átlagban 4,2 százalék lenne ebben az esetben a GDP-csökkenés, a rosszabbik forgatókönyv szerint pedig, mely felé tehát most tartunk, átlag 13,9 százalékkal csökkenne éves szinten a világ GDP-je.
Nem meglepő, de a mostani tanulmány szerint 2-2,6 Celsius fokos melegedésnél a forró éghajlati övezetben található fejlődő országok és az olajországok vannak kitéve a leginkább a hőmérséklet emelkedésének. Közülük is különösen a délkelet-ázsiai államok, hiszen ott a mezőgazdaság és a fizikai munka viszi a prímet - az éghajlatváltozás mindkettőt már rövid távon is látványosan érinti. Ha minden így megy tovább, a legbrutálisabb GDP-visszaesés Malajziában, Thaiföldön és a Fülöp-szigeteken jöhet el, 33-36 százalékos mínuszokkal. A legdurvább a maláj forgatókönyv, ott 36,3 százalékos zuhanást prognosztizálnak éves szinten.
... de a rossznál is van rosszabb
A tanulmány azt is számba vette, mi történne akkor a gazdasággal, ha egyáltalán semmiféle klímavédelmi intézkedést sem tennének a világ országai. Ebben az esetben a modell szerint az átlaghőmérséklet 3,2 Celsius fokkal emelkedne, ami globális szinten átlagosan 18,1 százalékos éves GDP-csökkenést hozna - Magyarország esetében ez 11,4 százalék lenne. De a korábbi ENSZ-számítások szerint az ilyen mértékű felmelegedésnél az emberi civilizáció abban a formában, ahogy ma ismerjük, már amúgy is megszűnne létezni, hiszen ilyen magas átlaghőmérséklet 3 millió éve, a pliocén korszakban volt. Mindenesetre a mostani dokumentum 3,2 fokos forrósodás esetén a klímaváltozás hatásainak leginkább kitett országokban 45 százalékosra teszi a GDP-zuhanást.
Közhely, hogy a klímaváltozás ott van a világ legkevésbé fair jelenségei között - negatív hatásai azokat az országokat érintik a relatíve legkevésbé, melyek a legnagyobb károsanyag-kibocsátók, míg a gazdasági fejlettségi szintjük miatt legkisebb emissziós értékeket mutatók szenvedik a legtöbbet miattuk. Erre az alaptézisre friss tanulmány abból a szögből is ráerősít, hogy rámutat: a legtöbb üvegházhatású gázt eregető USA ott van a felmelegedés által legmekíméltebb országok között (ebben az is szerepet játszik, hogy az anyagi feltételek itt adottak a felkészülésre, alkalmazkodásra). Ők, valamint Kanada és Nagy-Britannia 6-7 százalékos GDP-visszaesést szenvednek el éves szinten az évszázad közepére, ha minden úgy megy tovább, ahogy eddig, ha pedig mégis sikerülne tartani a párizsi klímacélokat, akkor 2,4-3,1 százalék között mozogna a veszteségük. A horror-forgatókönyv megvalósulása esetén e három országban 8,7-9,2 százalékos lenne az elmozdulás negatív irányban.
Európa a jelen állás szerint átlagosan 8 százalékos visszaesést szenved majd el, míg a párizsi klímacélok sikeres elérése esetén 2,8, a legrosszabb forgatókönyv bekövetkeztekor pedig 10,5 százalékos zsugorodással kell számolni a kontinensen - az északi országok persze jobban bírnák, mint Dél-Európa.
Ami Kínát illeti, ott, ha minden így marad, 18,1 százalékos visszaesés jön, legjobb esetben 6,6, a legrosszabban pedig 23,5 százalékos. Kína kitettségét növeli, hogy energiaipara nagyban a szénerőművekre alapoz - ezért is az egyik legnagyobb károsanyag-kibocsátó - ám a tanulmány szerint megvannak a gazdasági előfeltételei, és most már a hajlandósága is ahhoz, hogy hamar felzárkózzon a nyugati államokhoz a zöld átalakulás terén, miután Hszi Csin-ping tavaly szeptemberben bejelentette, hogy 2060-ra országa karbonsemleges lesz (ez így is tíz évvel későbbi időpont, mint az Európai Unió vállalása).
Itt maradni nem opció
A Swiss Re egyik vezető gazdasági szakértője, Jerome Haegeli szerint a világgazdaság számára a klímakrízis jelenti hosszú távon az elsőszámú kockázatot, és az, hogy a jelenlegi pályán maradjunk, egyszerűen nem opció. Úgy véli, a G7-eknek nem csak a széndioxid-kibocsátás visszafogásáért kell többet tennie, de "szuperfontos", hogy a fejlődő országokat is segítsék a klímaharcban.
A G7-ek - az USA, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Franciaország, Kanada és Japán - valamint az EU képviselői pénteken, Cornwallban találkoznak, a csúcson persze különös hangsúly esik majd a koronavírus-vakcinák és a klímaváltozás témájára. Novemberben pedig az ENSZ tart klímaügyi egyeztetést Glasgowban. Ahogy azt a G7-ek néhány napja már kihangsúlyozták, az Covid elleni oltószerek igazságosabb globális elosztása is nagyon fontos, hiszen azok segítségével állhatnak talpra a fejlődő országok. Haegeli álláspontja szerint ez egyfajta ösztönző lehet nekik is ahhoz, hogy a válságból való kilábalás zöldebb legyen, ne pedig a fosszilis tüzelők fűtsék.
A G7-esek ennél is egyértelműbben fogalmaztak: a Nemzetközösség főtitkára, Patricia Scotland azt mondta, csak akkor tudjuk legyőzni a koronavírust, ha minden ország hozzáfér a vakcinákhoz, és csak akkor tudunk érdemi megállapodásra jutni a jövővel kapcsolatban, ha minden ország számára biztosítják, hogy „megengedhesse magának” a klímaváltozás kezelését.
Ezt pedig már csak azért sem tudjuk megspórolni, mert bár a koronavírus miatt tavaly 8,8 százalékkal zuhant a globális károsanyag-kibocsátás az első félévben (ez persze arra nem volt elég, hogy bármennyit is lassítson a klímaváltozáson), ám az előrejelzések szerint a globális emisszió 2021-es növekedése akkora lesz, hogy a történelemben annál csak az a kibocsátás-növekedés nagyobb, ami a 2008-09-es gazdasági válságból való visszapattanást kísérte.
