6p
A tartalomból: NER-nek való vidék – Viszlát, hungarocell kajásdoboz! – Mi lesz az eladósodottakkal a moratórium után? – Hatalmas pénzbumerángot dobott el a magyar űrprogram


			
		
mfor.hu

Egy friss tanulmány szerint a klímakrízis néhány évtizeden belül kétszer olyan pusztító lesz gazdaságilag, mint a koronavírus.

A G7-gazdaságok 2050-re évi ötezer milliárd dollárt veszítenek, ha a globális átlaghőmérséklet emelkedése eléri a 2,6 Celsius fokot az iparosodás előtti állapotokhoz képest, áll az Oxfam és a the Swiss Re Institute közös elemzésében.

Az évi ötezer milliárd dolláros mínusz évi 8,5 százalékos GDP-csökkenést jelent a G7-eknél - e forgatókönyv megvalósulására pedig minden esély megvan, mert a tanulmány szerint a világ kormányainak jelenlegi klímavédelmi vállalásai és -intézkedései nem fogják lehetővé tenni a felmelegedés kellő mérséklését.

A G7-gazdaságok átlagosan 4,2 százalékos csökkenést szenvedtek el a koronavírus-járvány miatt, tehát a megfelelő klímavédelmi programok híján 30 éven belül olyan ütések záporoznak majd ezekre a gazdaságokra, mintha minden évben két Covid-19 nagyságrendű krízis söpörne végig a világon, mutat rá az előrejelzés.

Még a jobbik eset is rossz

Külön Magyarország esetében ez 8,6 százalékos mínuszt jelentene a tanulmány táblázata szerint, mely annak a 13. oldalán böngészhető. Ha sikerül a párizsi klímaegyezményben meghatározott 1,5 Celsius fokon belül tartani a melegedést, akkor is évi 3 százalékos GDP-zsugorodás jön nálunk 2050-re az előrejelzés szerint. Globális átlagban 4,2 százalék lenne ebben az esetben a GDP-csökkenés, a rosszabbik forgatókönyv szerint pedig, mely felé tehát most tartunk, átlag 13,9 százalékkal csökkenne éves szinten a világ GDP-je. 

Porzik a szárazságtól a magyar termőföld 2019 tavaszán. (Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt)Porzik a szárazságtól a magyar termőföld 2019 tavaszán. (Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt)

Nem meglepő, de a mostani tanulmány szerint 2-2,6 Celsius fokos melegedésnél a forró éghajlati övezetben található fejlődő országok és az olajországok vannak kitéve a leginkább a hőmérséklet emelkedésének. Közülük is különösen a délkelet-ázsiai államok, hiszen ott a mezőgazdaság és a fizikai munka viszi a prímet - az éghajlatváltozás mindkettőt már rövid távon is látványosan érinti. Ha minden így megy tovább, a legbrutálisabb GDP-visszaesés Malajziában, Thaiföldön és a Fülöp-szigeteken jöhet el, 33-36 százalékos mínuszokkal. A legdurvább a maláj forgatókönyv, ott 36,3 százalékos zuhanást prognosztizálnak éves szinten.

... de a rossznál is van rosszabb

A tanulmány azt is számba vette, mi történne akkor a gazdasággal, ha egyáltalán semmiféle klímavédelmi intézkedést sem tennének a világ országai. Ebben az esetben a modell szerint az átlaghőmérséklet 3,2 Celsius fokkal emelkedne, ami globális szinten átlagosan 18,1 százalékos éves GDP-csökkenést hozna - Magyarország esetében ez 11,4 százalék lenne. De a korábbi ENSZ-számítások szerint az ilyen mértékű felmelegedésnél az emberi civilizáció abban a formában, ahogy ma ismerjük, már amúgy is megszűnne létezni, hiszen ilyen magas átlaghőmérséklet 3 millió éve, a pliocén korszakban volt. Mindenesetre a mostani dokumentum 3,2 fokos forrósodás esetén a klímaváltozás hatásainak leginkább kitett országokban 45 százalékosra teszi a GDP-zuhanást.

Közhely, hogy a klímaváltozás ott van a világ legkevésbé fair jelenségei között - negatív hatásai azokat az országokat érintik a relatíve legkevésbé, melyek a legnagyobb károsanyag-kibocsátók, míg a gazdasági fejlettségi szintjük miatt legkisebb emissziós értékeket mutatók szenvedik a legtöbbet miattuk. Erre az alaptézisre friss tanulmány abból a szögből is ráerősít, hogy rámutat: a legtöbb üvegházhatású gázt eregető USA ott van a felmelegedés által legmekíméltebb országok között (ebben az is szerepet játszik, hogy az anyagi feltételek itt adottak a felkészülésre, alkalmazkodásra). Ők, valamint Kanada és Nagy-Britannia 6-7 százalékos GDP-visszaesést szenvednek el éves szinten az évszázad közepére, ha minden úgy megy tovább, ahogy eddig, ha pedig mégis sikerülne tartani a párizsi klímacélokat, akkor 2,4-3,1 százalék között mozogna a veszteségük. A horror-forgatókönyv megvalósulása esetén e három országban 8,7-9,2 százalékos lenne az elmozdulás negatív irányban.

Európa a jelen állás szerint átlagosan 8 százalékos visszaesést szenved majd el, míg a párizsi klímacélok sikeres elérése esetén 2,8, a legrosszabb forgatókönyv bekövetkeztekor pedig 10,5 százalékos zsugorodással kell számolni a kontinensen - az északi országok persze jobban bírnák, mint Dél-Európa.

Ami Kínát illeti, ott, ha minden így marad, 18,1 százalékos visszaesés jön, legjobb esetben 6,6, a legrosszabban pedig 23,5 százalékos. Kína kitettségét növeli, hogy energiaipara nagyban a szénerőművekre alapoz - ezért is az egyik legnagyobb károsanyag-kibocsátó - ám a tanulmány szerint megvannak a gazdasági előfeltételei, és most már a hajlandósága is ahhoz, hogy hamar felzárkózzon a nyugati államokhoz a zöld átalakulás terén, miután Hszi Csin-ping tavaly szeptemberben bejelentette, hogy 2060-ra országa karbonsemleges lesz (ez így is tíz évvel későbbi időpont, mint az Európai Unió vállalása).

Itt maradni nem opció

A Swiss Re egyik vezető gazdasági szakértője, Jerome Haegeli szerint a világgazdaság számára a klímakrízis jelenti hosszú távon az elsőszámú kockázatot, és az, hogy a jelenlegi pályán maradjunk, egyszerűen nem opció. Úgy véli, a G7-eknek nem csak a széndioxid-kibocsátás visszafogásáért kell többet tennie, de "szuperfontos", hogy a fejlődő országokat is segítsék a klímaharcban.

A G7-ek - az USA, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Franciaország, Kanada és Japán - valamint az EU képviselői pénteken, Cornwallban találkoznak, a csúcson persze különös hangsúly esik majd a koronavírus-vakcinák és a klímaváltozás témájára. Novemberben pedig az ENSZ tart klímaügyi egyeztetést Glasgowban. Ahogy azt a G7-ek néhány napja már kihangsúlyozták, az Covid elleni oltószerek igazságosabb globális elosztása is nagyon fontos, hiszen azok segítségével állhatnak talpra a fejlődő országok. Haegeli álláspontja szerint ez egyfajta ösztönző lehet nekik is ahhoz, hogy a válságból való kilábalás zöldebb legyen, ne pedig a fosszilis tüzelők fűtsék.

A G7-esek ennél is egyértelműbben fogalmaztak: a Nemzetközösség főtitkára, Patricia Scotland azt mondta, csak akkor tudjuk legyőzni a koronavírust, ha minden ország hozzáfér a vakcinákhoz, és csak akkor tudunk érdemi megállapodásra jutni a jövővel kapcsolatban, ha minden ország számára biztosítják, hogy „megengedhesse magának” a klímaváltozás kezelését.

Ezt pedig már csak azért sem tudjuk megspórolni, mert bár a koronavírus miatt tavaly 8,8 százalékkal zuhant a globális károsanyag-kibocsátás az első félévben (ez persze arra nem volt elég, hogy bármennyit is lassítson a klímaváltozáson), ám az előrejelzések szerint a globális emisszió 2021-es növekedése akkora lesz, hogy a történelemben annál csak az a kibocsátás-növekedés nagyobb, ami a 2008-09-es gazdasági válságból való visszapattanást kísérte.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.