Lapunk is szemlézte azt a cikket, amelyet az MNB elnöke, Matolcsy György írt a Magyar Nemzet internetes oldalán. Ennek a költségvetést érintő kritikáit a sajtó részletesen taglalta, s ezekre hegyeződtek ki a címek is.
Matolcsy azon figyelmeztetése viszont már meglepően kevés figyelmet kapott, miszerint
„az MNB korábbi nyereségét a sikeres válságkezelés jegybanki költségei, valamint a megugró infláció miatt emelkedő jegybanki kamatok együtt veszteségbe fordítják, ami évi több százmilliárd forinttal is növelheti a költségvetés kiadásait”.
Pedig ez korszakos jelentőségű tény. Hiszen azóta, hogy Matolcsy 2013 márciusában átvette az MNB irányítását, a jegybank 2020-ig minden évet nyereséggel zárt. Ráadásul profitja 2019-ben és 2020-ban is az azt megelőző esztendőkben szinte elképzelhetetlen méreteket öltött: 254 milliárd, illetve 255 milliárd forint lett. Méghozzá a jegybank csak és kizárólag a devizaárfolyamon elkönyvelt nyereségének köszönhetően.
A jegybank eredménye alapvetően három tételből adódik: a kamateredményből, a (realizált) árfolyameredményből, illetve a banküzemmel és a működéssel kapcsolatos eredménytételekből.
A 2019-2020-as árfolyamnyereségek jelentőségét mutatja, hogy azok nélkül az MNB éves profitjai 2016 óta a legalacsonyabbak lettek volna. A 2020-asnál nagyobb árfolyamnyereséget csak 2014-ben ért el a jegybank, akkor viszont brutális, 511 milliárd forintos mértékűt, ami muníciót adott az alapítványai gründolására.
A tavalyelőtti és az azt megelőző évi nyereségét az MNB az igazgatósága döntése alapján csaknem teljes egészében osztalékként befizette az állami költségvetésbe – egészen pontosan 250-250 milliárdot. Ami tehát azt jelenti, hogy a Matolcsy által irányított intézmény két év alatt összesen 500 milliárddal gazdagította a központi büdzsét, ami különösen 2020-ban jött jól, mivel fontos forráshoz juttatta a kormányt az év márciusában berobbant koronavírus-járvány elleni védekezésben.
A jegybanktörvény értelmében az MNB igazgatósága eldöntheti, az eredményt eredménytartalékba helyezi, vagy azt – részben vagy teljes egészében – osztalékként befizeti a költségvetésbe. E döntéséhez a jegybanki vezetésnek az európai költségvetési szabályok adnak szabad kezet, amelyek azt, a kívülállók számára talán furcsa kettőséget tartalmazzák, miszerint az árfolyamnyereségből származó jegybanki eredmény nem számít költségvetési bevételnek, ha viszont a központi bank veszteséges (és azt az eredménytartaléka nem fedezné), akkor a költségvetés kötelező megtéríteni a negatívumot, amit a központi büdzsé kiadásaként kellene elszámolni.
A jövőbeni kockázatok biztonságos kezelésére hivatkozva az MNB vezetése 2015-ig eredménytartalékba helyezte a teljes jegybanki nyereséget. Az év után fizetett először osztalékot, mivel úgy ítélte meg, a 2013-as 10 milliárdról akkorra 108 milliárd forintra emelkedő eredménytartalék már elegendő lehet arra, hogy menedzseljék az esetleg fellépő gazdasági sokkokat.
A 2013 óta tartó Matolcsy-elnöki érában a jegybank a 2019-2020-assal együtt eddig összesen négy alkalommal döntött osztalékfizetésről. A 2015-ös és 2018-as eredményéből 50-50 milliárd forintot áramoltatott a költségvetésbe, így azt az elmúlt években összesen 600 milliárdnyi osztalékkal gyarapította.
Most viszont a jegybankelnök közlése szerint új helyzet áll elő. Olyan, amilyenre 2013 márciusa, vagyis azóta, hogy Matolcsy átvette a képzeletbeli stafétabotot Simor Andrástól, nem volt példa. Mi több az 1998-től eltelt 23 évben is csak hatszor lett veszteséges a jegybank (hogy mi történt 1998 előtt, azt nem tudjuk, mivel csak addig az évig bukkantunk nyilvánosan elérhető adatokra).
A költségvetésnek tehát 2012 óta először kell áldoznia a jegybank eredményének a rendbetételére. Ez rosszabbkor nem is jöhetett volna a központi büdzsének, amikor a koronavírus-járvány miatt amúgy is jelentős, előre nem látható kiadásai keletkeztek. Amelyeket persze még a kormány jócskán megfejelt a választási célú költekezésével, aminek ellentételezéseként már betervezett beruházásokat kellett ezermilliárd forintos nagyságrendben elhalasztania.
S most a visszaemelkedő kamatkiadások és a több százmilliárdos jegybanki veszteségtérítés miatt 2019-hez képest akár további 1000 milliárdos nagyságrendben kell új bevételi forrást találnia – jelezte előre cikkében Matolcsy.
