Ha szerepet kap a most még a Mezőhegyesi Ménesbirtokot vezető Lázár János a kormányban, akkor vélhetően a vidékfejlesztésért lesz felelős. Ebbe könnyedén becsomagolhatja régi harcát a külföldi kiskereskedelmi láncok kiszorításáért. Ám ez előtt akadályhegyek tornyosulnak. Mutatjuk, mik ezek és gazdasági szempontból miért tűnik reménytelennek, ráadásul politikailag kontraproduktívnak.
A Karmelita kolostorba kegyesen beengedett birtokvezető lehetséges eszköztára:
- Plusz ágazati adók vagy az adók összegének jelentős megemelése (az adópolitika tagállami hatáskör az EU-ban, a harmonizáció lassan halad és sok érdeket sért).
- A plázastop meghosszabbítása (400 négyzetméternél nagyobb új üzlet nyitása).
- Gyakoribb ellenőrzések a NAV-tól és a munkaügyi hatóságoktól, majd emelt bírságok.
- Kötelező és a mostaninál is magasabb magyar beszállítói arány előírása. Megtiltani nem tudja, hogy a magyarok beszállítsanak a külföldieknek.
- A Mol számára kötelező együttműködés a magyar beszállítókkal, akár expressz üzletek nyitása a Mol-kutakon.
- Szuper kedvezményes fejlesztési hitel (például a felálló új NER-bankon keresztül, aminek az indulását 2023 májusára jelezték Mészáros Lőrincék.)
- Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás a magyar láncoknak.
Lehetnek még más módszerek is, a kormány vélhetően kitalál ilyeneket, de a miniszter-esélyesnek számolnia kell az uniós versenyhatóságok szigorával és egyéb kockázatokkal is. Az Európai Unióban szinte minden ország igyekszik valamilyen formában védeni a helyi termelőket és kereskedőket. De vannak közös uniós irányelvek (például a tőke és az áruk szabad mozgása), amiknek a túlzott megsértése ellen elég határozottan tudnak fellépni a tőkeerős kereskedelmi láncok. Például biztosan megtörténne ez, ha a jelenleginél nagyságrendekkel több terhet raknának rájuk Magyarországon.
A külföldi láncokkal kapcsolatban ugyanakkor mindenképpen érdemes figyelembe venni:
- A volumenvásárlás az egyik legnagyobb adu a kezükben. Egy ilyen inflációs környezetben az árversenyt mindig ők fogják nyerni és a vásárlónak ez a lényeg.
- Erős külföldi és néhány nagy magyar beszállítóval van hosszú távú megállapodásuk.
- Fejlett a logisztikai háttér, területileg is jól lefedik az országot ezáltal, erre az infrastruktúrára és az ezt működtető informatikára tetemes összeget, a bevétel mintegy 5-8 százalékát fordítják, további bővítéseket terveznek, ami munkahelyteremtő.
- Sztenderd üzlettípusokat működtetnek, minden négyzetcentiméter és szolgáltatási perc ki van számolva, az üzleteket kevesebben és hatékonyabban üzemeltetik, egyre korszerűbb műszaki megoldásokkal, amikre évente több százmillió forintot fordítanak.
- Megjelenésük óta, de az elmúlt 8-10 évben látványosan növelik az úgynevezett non-food (ruházat, kertészet, műszaki cikkek), termékek arányát, amiknek a forgalma gyorsan emelkedik, ezzel is vonzóbbá teszik magukat.
- Saját márkás kínálatukban rengeteg magyar termelő áruját is elhelyezik, egyes magyar termelők áruit a nemzetközi hálózatukban is terjesztik. A magyar termelők csak nagyon drágán tudnának önállóan megjelenni a külpiacokon.
- A Lidl stratégiai egyezményt kötött a kormánnyal, amely milliárdokkal támogatja új logisztikai központjának építését.
- A magyar beszállítók arányát 50 százalék fölött tartják a termékpalettán, egyes láncok már 60 százalék felé tornászták ezt az arányt, az Aldi 2021 őszétől csak magyar friss húst árusít.
- Nagy munkáltatók, például a Spar az ötödik legnagyobb a maga 14500 dolgozójával.
- Az őket tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetségen keresztül az ÁFEOSZ-szal, az MNKSZ szervezeteivel, az Agrárkamarával, a Tej Terméktanáccsal is együttműködnek.
Miért nehéz a magyar láncok helyzete?
- A külföldiekhez képest nagyságrendekkel kisebb a tőkeerő, ennek megfelelően nem tudnak kellő ütemben fejleszteni (gyártás, logisztika, informatika),
- A felvásárlás sem opció, még akkor sem, ha a kormány úgymond kötelezné valamelyik állami pénzintézetet egy óriási hitelre. Az Auchan nem diszkont hálózat, Jellinek Dániel milliárdos nem fog ilyet csinálni belőle ha a mostani kisebbségi tulajdonát esetleg többségire változtatja.
- A CBA tulajdonosai azt a stratégiát követik, hogy inkább csökkentik a hálózatot, és jobban szegmentálják a vevőkört, s ennek megfelelően alakítanak át bizonyos üzleteket. Egyébként pont az egyik versenytárs, a Lidl vásárolt meg hét egységet még 2017-ben.
- A COOP lefedettsége erős a közepes és kisebb településeken, de például a Penny kifejezetten ezen a terepen gyorsít. A COOP-nál a franchise forma van túlsúlyban, sok bolttulajdonos gyakorlatilag belekényszerült ebbe, hogy élvezhesse a közös akciók adta előnyöket, egy kisebb, regionálisan erősebb részük beszerzési társulásban működik együtt.
- A Magyar Falu programban megtámogatott kisboltoknak legfeljebb a felszínen maradásra elég a kapott pénz, fejleszteni nem tudnak.
- A magyar cégek még összefogva is kisebb beszerzési volumeneket tudnak elérni, s ezért nem tudnak akkora kedvezményt kicsikarni a beszállítóknál, mint a külföldiek. Eleve sok kis beszállítóval dolgoznak, itt nehézkes az érdekek összehangolása, a gyors reagálás.
- Nincsenek akkora és olyan fejlett feldolgozó üzemeik mint a külföldieknek, így tehát külső forrásból kell vásárolni a termékek javát.
- Zömüknél elavult az ingatlanállomány, rengeteget kellene költeni ezek korszerűsítésére. Az üzletek formája, belső kialakítása és üzemeltetése egymástól is eltérő, nem sztenderdizált.
- Az alacsonyabb hatékonysági mutatók (főleg EBITDA) miatt kevesebb jut fejlesztésre, toborzásra, munkahelyként is kevésbé vonzóak.
- A beszállítók egy része a konkurenciának is szállít.
A Spar csoport nem régen számolt be 2021-es eredményeiről. Ott egyebek között elmondták, hogy tovább növelik a 250 egységből álló franchise hálózatot, tehát további magyar partnerekkel fognak dolgozni. Az Aldi és a Lidl folytathatja az ipari vagy belvárosi ingatlanokban való megjelenést, ezzel további szeletet fognak kihasítani a tortából.
A magyar hálózatok elől szívja el a levegőt az is, hogy például a Tesco a saját hipermarketjein belül más áruházaknak is helyet ad, így az „egy helyen mindent megvehetek” érzést erősítheti a vásárlókban, akik nem fognak üzletről üzletre menni csak azért, hogy úgymond magyar boltban költsék el a pénzüket.
A külföldi hipermarketláncok a járvány alatt is erősítették az online értékesítésüket, amit kiszállítással kombináltak. A diszkont láncok még csak az online eladásnál tartanak, a kiszállításba még nem vágtak bele részben azért is, mert a friss áru aránya náluk igen magas. A magyar versenytársak részéről nem látni hatásos erőfeszítéseket ezen a téren.
