Ne lepődjünk meg, ha még több "olcsó" boltot látunk ezentúl a klasszikus bevásárlóközpontokban. Nemzetközi trendekről van és egyre több hagyományos plázában látni ilyeneket. Természetesen a plázák üzemeltetői igyekeznek folyamatosan a vásárlói igényekre szabni a bérlői mixet, de ők is érzékelik, hogy a diszkontoknak nehéz ellenállni.
Két választásuk van: csupán a helyben lakók, esetleg egy szűk vásárlói réteg igényeit elégítik ki, vagy egy szélesebb vásárlói kört akarnak kiszolgálni és akkor sokkal színesebb, kevésbé egyneműbb lesz a bérlői paletta, s abba már bőven beleférnek a diszkontok is.
Ezt a verziót erősíti egy friss felmérés. Az előrejelzések szerint a diszkont kiskereskedők nagyon vonzónak találják a közép- és kelet-európai (KKE) piacot, mivel a vásárlók az általuk kínált "ár-érték arányos" megközelítést részesítik előnyben - derül ki a Colliers új jelentéséből: "ExCEEding Borders CEE | December 2021 Alive & Kicking CEE-16 on the radar of discounters”.
Kevin Turpin, a Colliers közép- és kelet-európai regionális piackutatási igazgatója kifejtette:
„A folyamatban lévő világjárvány ellenére a GDP pozitív irányú visszapattanását észlelhettük. Az infláció növekedése és a globális ellátási lánccal kapcsolatos problémák, amelyek a termékek és erőforrások növekvő költségeit növelik, együttesen azonban mind hozzájárulnak a termelők, kiskereskedők és végső soron a fogyasztók előtt álló kihívásokhoz. "
Mivel a világjárvány hosszú távú hatásai még mindig nem ismertek, a kisebb bevásárlóközpont-formátumok és a kiskereskedelmi parkok jelentőségének növekedése erősödött. Az építés alatt álló vagy előrehaladott tervezési szakaszban lévő projektek többszörös száma alátámasztja ezt a tendenciát.
Nemzetközi és helyi fejlesztők továbbra is érdeklődnek a kiskereskedelmi parkok iránt - ezt lapunknak megerősítette a VLK Cresa tanácsadó cég is. A hozamok idén tavasszal és nyáron 7-8 százalék körül voltak, ami azóta folyamatosan csökken, tehát az értéknövekedés lendületes ebben a kategóriában.
Számos fejlesztő fektet be ebbe a piaci szegmensbe, például az Immofinanz, a Saller, az EDS RP, a Trei Real Estate és a Fidurock. A fejlesztők, a befektetők és a kiskereskedők részéről az ilyen típusú eszközök iránti „étvágy” erősnek tekinthető. E piaci szegmens fejlettségi szintje a közép-kelet-európai országokban eltérő, de a kiskereskedelmi parkok szegmense nagy fejlődési potenciált mutat.
Egy kiskereskedelmi komplexumban mindig fontos, hogy ki az igazi mágnesbérlő. Nos, az élelmiszer- és nem élelmiszer jellegű diszkont kiskereskedők gyakran meghatározó szerepet játszanak a kiskereskedelmi parkokban. A kisebb kiskereskedelmi parkok a mindennapi vásárlókra összpontosítanak, akik rendszeresen látogatják őket, ezért az ilyen komplexumok többségében jellemzően az élelmiszer- vagy nem élelmiszer jellegű diszkontáruházak a főbérlők. Ez a tendencia mind a nagyvárosok kiskereskedelmi parkjaira, mind pedig a kisebb városokban lévő projektekre vonatkozik. Ez a közép- és kelet-európai lakosok változó vásárlói magatartásának eredménye. Ugyanakkor a hagyományos bevásárlóközpontokon belüli üzlethelyiségek iránti növekvő érdeklődés is megfigyelhető.
A közép- és kelet-európai 16 országban több mint 30 élelmiszerdiszkontlánc működik. Az élelmiszerdiszkontok és a szupermarketek közötti különbség azonban egyre inkább elmosódik. A kezdeti kemény diszkont koncepció után a kiválasztott élelmiszerdiszkontok elkezdték átalakítani kínálatukat, hogy versenyre keljenek a hagyományos szupermarketekkel. Ugyanakkor a kiválasztott szupermarketek a "legalacsonyabb ár" marketingre összpontosítanak, és saját márkás termékeket is bevezettek. Az évek során a diszkontok és a szupermarketek közötti különbség a kínálatból és a termékek üzletekben való bemutatásának módjából kiindulva eltűnt.
Az üzletek számát tekintve a KKE-16 országaiban a vezető kiskereskedő a portugál Jeronimo Martins tulajdonában lévő Biedronka, amely több mint 3100 üzlettel rendelkezik Lengyelországban. A második helyen a német Schwarz csoport tulajdonában lévő Lidl áll több mint 2000 üzlettel. Ukrajna legnagyobb élelmiszerdiszkontlánca, az ATB a harmadik helyen van. A Lidl és a Kaufland mellett a közép-kelet-európai régióban aktív német láncok közé tartozik az Aldi, amely Lengyelországban Aldi Nord, Magyarországon pedig Aldi Süd néven van jelen, valamint a Penny, amely a Csehországban, Magyarországon és Romániában aktív. 2020 eleje és 2021 első félévének vége között több mint 1350 élelmiszerdiszkont üzlet nyílt a közép- és kelet-európai régióban. Ez megerősíti, hogy a régió továbbra is a fejlődés útján halad, és képes sok új létesítményt befogadni.
De nemcsak enni szeretnek a vásárlók, hanem a kozmetikai szegmenst is sokra tartják. A közép- és kelet-európai régióban több mint 45 nem élelmiszeripari diszkontlánc működik. Az üzletek számát tekintve a legnagyobb a Pepco, amelyet a KiK, az Avrora és az Ostrov Chistoty követ. A Pepco közel 2500 üzlettel 11 országban van jelen. A Pepco csoport a tulajdonosa a Dealz márkának is közel 100 üzlettel Lengyelországban. A második legnagyobb lánc a KiK, közel 1000 üzlettel rendelkezik 8 országban. Ezek, valamint a holland Action márka és a német TEDi márka úgy döntöttek, hogy kiskereskedelmi parkokban megnyitott üzleteken keresztül lépnek be a közép-kelet-európai piacokra. Gyors növekedésük során azonban ezek a láncok a hagyományos bevásárlóközpontokban is keresik a lehetőségeket.
Úgy tűnik, hogy a diszkontok kevésbé szenvedtek a hagyományos kiskereskedőkhöz képest. A gyakran kisebb, szabadtéri parkolókkal és egyedi bejáratokkal rendelkező diszkontok a világjárvány idején valamivel kisebb zavarokat tapasztaltak a különböző szabályozások, illetve a vásárlói aggodalmak miatt.
A 2021-re vonatkozó főbb adatok:
- A hagyományos bevásárlóközpontok száma a közép- és kelet-európai 16 országban meghaladta az 1200-at
- A hagyományos bevásárlóközpontok állománya megközelítőleg 28,5 millió négyzetméter
- A kiskereskedelmi parkok kb. 1,350 projektet tesznek ki
- A kiskereskedelmi parkok teljes állománya kb. 9 millió négyzetméter
