<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p


			
		
		


		
		

Az optimistának nem nevezhető elemzői várakozásokat is meghaladta a fogyasztói árindex áprilisi emelkedése. A havi inflációs mutató 2012 óta nem volt ilyen magas, a KSH jelentése szerint 5,1 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest.

Azt lehetett sejteni, hogy az egy évvel korábbiakhoz képest durván dráguló üzemanyagárak miatt biztosan jelentősen megugrik az infláció, ahogy a szakemberek azzal is számoltak, hogy a dohánytermékek jövedéki adójának emelése is nagyot dob majd az árindex áprilisi értékén. Ennek megfelelően a Bloomberg által számított elemzői konszenzus 4,8 százalékos inflációt jelzett előre, igaz voltak olyan szakértők, akik a drágulás általános szintjét 5 százalék körüli értékre becsülték. Rossz hír, hogy a KSH által kedden reggel közölt adatok szerint

a fogyasztói árindex még ennél is nagyobb mértékben, 5,1 százalékkal ugrott meg.

Ha termékcsoportonként bontva nézzük meg az inflációs adatot, akkor kiderül, hogy a „két főbűnösnek” valóban az üzemanyagok és a dohánytermékek számítanak. Az egyéb cikkek, üzemanyagok termékcsoportba sorolt cikkek árai ugyanis a statisztikusok szerint átlagosan 14 százalékkal nőttek, amit egyértelműen az autósok bántak, hiszen járműüzemanyagok ára 39,2 százalékkal ugrott meg. A káros szenvedélyt űzők pedig több, mint 20 százalékkal fizethettek többet a cigarettáért. A szeszes italok, dohányáruk kategóriában szereplő termékek ára átlagosan 12,2 százalékkal nőtt.

Ha ezektől a termékektől eltekintünk, a mindennapi élet akkor is drágult. Az inflációs kosárban szereplő élelmiszerek ára ugyanis 2,4 százalékkal emelkedett. Ezen belül az étolajé 22,8, a büféáruké 7,8, a rizsé 7,7, a margariné 7,5, a liszté 7,4, a száraztésztáé 6,8, a cukoré, illetve a gyümölcs- és zöldségleveké pedig egyaránt 4,9 százalékkal lett magasabb. A sertéshús ára 6,9, a párizsi, kolbászé 1,6, a sajté 1,2 százalékkal csökkent. (A Privátbankár árkosár is hasonló folyamatokat jelzett előre.)

Jókor változott a maginfláció

Az inflációs alapmutató elszállása ellenére a szezonális és hatósági áras termékektől szűrt maginfláció jóval kevésbé szállt el. Igaz, így is 3,1 százalékkal emelkedett a maginfláció, ami különösen annak fényében tűnik soknak, hogy egy hete módosították a számítás metódusát. Ahogy az az mfor.hu hétfői írásából kiderül, a mutató számításáért felelős KSH az európai trendeknek megfelelően vette ki ebből a kosárból a dohánytermékeket, azok ára ugyanis nem a piaci folyamatoktól, hanem a hatósági döntésektől, nevezetesen a termékre rakódó különböző adóktól függ.

Persze az MNB számára sem jött rosszul, hogy a most publikált maginflációs adat nem lett kiugró. A jegybank ugyanis az elmúlt időszakban az inflációs célkövetés során a maginflációt tekintette elsődlegesnek, és a kommunikációjuk szerint ennek értékének kellene a 3 százalékhoz közelíteni, vagy legalábbis ahhoz képest +- 1 százalékos sávban lenni. Azáltal, hogy a mutató számítása során immár nem veszik figyelembe a dohánytermékek árváltozását, ennek értéke az MNB által kívánatos szint közelében alakult.

További kockázatok is vannak

A fentiek alapján elvileg a Matolcsy György vezette intézmény nincs lépéskényszerben. Azzal egyébként a jegybank is számolt, hogy a fogyasztóiár-index növekedése a második negyedévben megközelíti az 5 százalékos szintet, amelynek mintegy felét az üzemanyagok áremelkedése és az adóváltozások magyarázzák, ahogy azt az áprilisi adatoknál is láthattuk. Ugyanakkor a jegybank azt prognosztizálja, hogy az átmeneti hatások kifutásával az inflációs alapmutató is visszatér a nyári hónapoktól a jegybanki toleranciasávba.

Most még eltekinthet a szigorítástól a jegybank (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)Most még eltekinthet a szigorítástól a jegybank (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

Csak remélni lehet, hogy ez valóban bekövetkezik, ám figyelembe kell venni, hogy a felfele mutató kockázatok jelentősek. Ahogy a járványhelyzet rendeződik, és a szolgáltatószektor ismét magasabb fokozatba kapcsol, úgy itt ismét munkaerőhiány jelentkezhet, ami óhatatlanul a bérek, majd emiatt az árak emelkedésével is járhat. Ezt most áprilisban még nem tapasztalhattuk, ám az a tény, hogy a „félholt” szolgáltatások is átlagosan 2 százalékkal drágultak, előrevetíti, hogy később ez is hozzájárulhat a magasabb inflációhoz.

A munkaerő várható drágulása mellett számos más termék esetén tapasztalható már most áremelkedés, illetve a növekvő kereslet miatt ez a jövőben is folytatódhat. Így például jelentősen megugrott a világpiacon a nyersvas ára, amely feldolgozva a személygépkocsikban és a tartós fogyasztási cikkekben is fontos elem. Ez egyébként már vélhetőleg áprilisban is éreztette a hatását, a KSH adatai szerint ugyanis a tartós fogyasztási cikkekért 3,4 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül az új személygépkocsik 10,4, a konyhai és egyéb bútorok 5,5 százalékkal kerültek többe.

Hasonló a helyzet a gabonatermékek áremelkedésével, amely miatt a húsárak is nőni fognak. Egyes előrejelzések szerint a magyar vásárlóknak rövid időn belül 20-25 százalékos drágulással kell majd szembesülnie. A húsok és húskészítmények ráadásul az inflációs kosárban is relatív komoly súlyt képviselnek, így egy komolyabb áremelkedés erre is nagyobb hatással lehet.

Mit léphet a jegybank?

Amennyiben pedig az infláció tartósan magas lesz, úgy a jelenleg negatív reálhozamot biztosító magyar államkötvények értékesítése problémákat okozhat. Ha a kötvényaukciókon magasabb hozamot fogadnak csak el a befektetők, az megdrágítja az államadósság finanszírozását és persze felveti ismét azt a kérdést, hogy a magyar kormány miért nem kívánt élni az uniós újjáépítési terv (EU NextGeneration) keretében kvázi nullás kamattal felvehető hitel lehetőségével.

A negatív reálkamatoknak van egy másik vetülete is, ezek miatt ugyanis esetleg ismét nyomás alá kerülhet a forint árfolyama.

A gyenge magyar fizetőeszköz pedig drágítja az importtermékeket, így is ráerősítve a kedvezőtlen inflációs folyamatokra.

Rövid távon mindenesetre az MNB aligha fog szigorítani, a gazdaság dinamizálása most sokkal fontosabb cél. Ugyanakkor az áprilisi infláció mutatók több, mint figyelmeztetőek, hiszen ilyen durva pénzromlásra az Orbán-kormányoknak csak a 2010-es nehéz örökséget követően kellett szembenézni. Az elszálló árak problematikája csak papíron tartozik a jegybank hatáskörébe. Egy választási év előtt, a járvány nehézségei és a gazdasági újraindítás mellett aligha jön jól a kormány számára a választók pénztárcáját megcsapoló magas infláció.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.