<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

A legalacsonyabb jövedelműek, és nagyon sok nyugdíjas számára óriási érvágás lenne, ha május elsején megszűnne az alapélelmiszerekre alkalmazott árstop, majd május 15-től az üzemanyagok hatósági ára. Ha nem is feltétlen a mostani formában, de a szociálisan rászorulók esetén a rezsicsökkenés megtartása is kulcsfontosságú lenne. Problémát jelent, hogy ügyvezető kormányfőként meg van kötve Orbán Viktor keze.

Orbán Viktor múlt szerdán tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján felmerült a megszorítások kérdése, éppen úgy, mint a maximalizált áron adható termékeké. A miniszterelnök akkor határozottan állította, hogy nem lesznek megszorítások. Értelmezés kérdése, de ha például a liszt vagy a tej ára május elején hirtelen 20-25 százalékkal megugrik, azt az árérzékeny lakosság aligha fogja másképp megélni. Az alacsony jövedelműek többségének ugyan nincs autója, ám az elmaradottabb régiókban a tömegközlekedés sokak számára nem teszi lehetővé, hogy a közeli nagyobb településeken vállaljanak munkát. Így az üzemanyagár alakulása mind szociális, mind munkaerőpiaci szempontból fontos lehet.

A miniszterelnök megtartaná

Ha tehát a politikai populizmuson túltekintve vizsgáljuk az árstopok kérdéskörét, akkor a fentiek alapján az azonnali kivezetésük összességében komoly problémákat okozhatna. Mindez persze nem azt jelenti, hogy piaci szempontból egészséges fenntartani ezeket az idők végezetéig. Lépésről-lépésre emelve az árakat kellene a piaci viszonyokhoz közelíteni, ahogy az is megoldás lehetne, ha szociális alapon biztosítanának meghatározott mennyiséget. Sőt akár a jogkövetést is lehetne azzal ösztönözni, ha például a gépjárműadót befizetők kapnának egy „kupont”, amivel a következő 3-6 hónapban például havi 50 liter üzemanyag kedvezményes áron való vásárlására jogosultak lennének.

Orbán Viktor megtartaná az árstopot. Fotó: Csabai Károly/Privátbankár/ mfor.huOrbán Viktor megtartaná az árstopot. Fotó: Csabai Károly/Privátbankár/ mfor.hu

Vélhetőleg a kormányfő is érzékeli, hogy a választási győzelem érdekében olyan utcába ment be az árstopok bevezetésével, amely különösen addiktív. A lakosság egy része vélhetőleg örült ennek és könnyű szívvel X-elt április 3-án a Fidesz-KDNP listájára. Ugyanakkor annak egylépésben való kivezetése most olyan problémákat okoz, amely az atomjaira hullott ellenzéket egy mozdulattal újjáéleszthetné, miközben a kormány népszerűségét és szavahihetőségét („talán mindenkinek ismerős a „megvédjük a magyar családokat …” – mantra) könnyen megtépázhatná. Nem véletlen, hogy a fent említett sajtótájékoztatón a miniszterelnök is azt hangsúlyozta, hogy az árkorlátozó intézkedéseknek (élelmiszerár-stop, üzemanyagár-stop, kamatstop) még nem járt le a határideje. Addig mindenképpen fennmaradnak, de szándékai szerint ezt követően sem lenne változás, ugyanakkor ehhez tárgyalni kellene az érintett társaságokkal, így a bankokkal, a Mollal, az üzemanyagkereskedőkkel, és a kiskereskedőkkel is.

Gyors kormányalakításra lenne szükség

Mindez jól hangzik, de van még egy probléma az intézkedések meghosszabbítása kapcsán. Hiába jutnak esetleg megegyezésre, nem biztos, hogy erről újabb kormányhatározat születhet, anélkül pedig nem tudnak érvényt szerezni az intézkedésnek. Érdemes tehát megnézni, hogy miként rendelkezik a magyar Alaptörvény az új kormány megalakulásáig érvényes kormányzati jogkörről. Az alaptörvény szerint a „Kormány a megbízatása megszűnésétől az új Kormány megalakulásáig ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerződés kötelező hatályát azonban nem ismerheti el, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.” Ez utóbbi pedig erősen kérdéses, hiszen itt fájdalmas, de halaszthatatlannak aligha tekinthető kérdésről van szó.

Miután Orbán Viktor szerint valamikor májusban állhat fel az új kabinet, az élelmiszerek árstopja május elsejével könnyen kifuthat. A határidők alapján arra ugyanakkor reális esély van, hogy az üzemanyagok árát szabályzó kormányrendelet lejáratáig, május 15-ig legyen új kormány (bár a minden bizonnyal újrázó kormányfő ennek valószínűsíthető idejét május végére tette - a szerk.), amely immár meg tudja hosszabbítani az intézkedést.

Az infláció szempontjából is fontos lenne

Ha a politikai és szociális kérdéseken túltekintve az árstop gazdasági vetületét vizsgáljuk, akkor talán kevésbé egyértelmű, hogy a hosszabbítás vagy az árkorlátozás elengedése a helyesebb lépés. Az üzemanyagok esetén az utóbbi időben bebizonyosodott, hogy a piaci folyamatok jóval bonyolultabbak, mint ahogy azt a rendelet megalkotásakor a kormány gondolta. Nem véletlen, hogy a szabályozott árak miatt felborult a kereslet-kínálat viszony, ami klasszikus hiánygazdasági jeleket mutatva ellátási gondokhoz vezetett.

Nincs ez másképp, ha az élelmiszerekről vagy a kamatokról van szó, hiszen az érintett vállalatok „nem hülyék” és megpróbálnak valamit kezdeni a helyzettel. Megoldás lehet, hogy próbálnak kibújni a veszteségek alól, például olyan módon, hogy gyengébb minőségű terméket adnak az alacsonyabb árért, vagy csak erősen korlátozott mennyiségben kínálják a terméket. Ha ezt nem tudják megtenni, akkor még mindig ott van az, hogy az egyik terméken realizált veszteséget más termékeken próbálják behozni, így azok árát (tovább) emelik.

Ezek a kompenzáló áremelések vélhetőleg hozzájárulnak az infláció emelkedéséhez, ugyanakkor a várakozásokba talán nem épülnek be. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint ez kulcsfontosságú lehet. Ha ugyanis sikerül az inflációs várakozásokat horgonyozni, akkor a mostani helyzet konszolidációját követően - ami lehet az ukrán béke, vagy rosszabb esetben egy év múlva az áremelések kikerülése a bázisból - könnyebb lesz ismét leszorítani a fogyasztói árindexet.

Más kérdés, hogy a jegybank a mostani árkorlátozásokkal összességében egyetért. A március végén publikált Inflációs jelentésben ugyanis így fogalmazott: „Az infláció mérséklését célzó kormányzati intézkedések révén a háztartások havonta, átlagosan 12.000 forintot takarítanak meg november és március között, összesen mindez átlagosan 60.000 forintot hagy a háztartásoknál. Az üzemanyagok felelnek a háztartások kiadásainak 6,5 százalékáért, a rezsicsökkentés által érintett szolgáltatások (távfűtés, gáz és áram) súlya pedig 4,2 százalék. Összességében tehát az elmúlt hónapokban újonnan bejelentett hatósági árintézkedések és a 2013–2014 időszakban befagyasztott rezsitételek aktuálisan az összes háztartási kiadás 12,4 százalékát teszik ki.”

Az MNB számításai szerint a lakosság a november-március közötti időszakra eső fogyasztásának átlagosan a 2,1 százaléka, mintegy 250 milliárd forint jövedelem marad a háztartásoknál az intézkedések nyomán. Ezen felül azt is kiemelik, hogy az érintett termékek árai kulcsfontosságúak az inflációs várakozások szempontjából, és pszichológiai hatással is bírnak. Mindezek hatására Magyarországon a kormányzati intézkedéseknek (az üzemanyag árának maximálása, a jövedékiadó-csökkentés, egyes alapvető élelmiszerek árának befagyasztása, rezsicsökkentés) jelentős szerepe van a nyersanyagárak begyűrűzésének megfékezésében.

Ha a kormány döntéseit befolyásoló három fontos szempontot nézzük, a politikai célokat, a gazdasági következményeket, illetve a kormányt lelkesen támogató alacsony jövedelműek szociális támogatását, akkor azt mondhatjuk, hogy 2,5 igen áll szemben 0,5 nemmel. A kormány számára tehát a feladat most az, hogy a határidő lejárata előtt az Alaptörvénynek megfelelő jogszabályban hosszabbítsa meg az intézkedéseket. Persze az optimális az lenne, ha nem úgymond egy biankó szelvényről lenne szó, hanem határozott elképzelésük lenne arra vonatkozólag, hogy a piaci viszonyokhoz miként tér vissza az ország.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.