A tárgynegyedévet követő hónap 12-ig, azaz most péntekig kell elkészíteniük negyedik negyedéves járulékbevallásukat az átalányadózó egyéni vállalkozóknak. A nyomtatvány kitöltése azonban rejthet csapdákat, amikbe nem érdemes vagy épp nem szabad belesétálni.
A bevallás elkészítésekor először is a jövedelmet kell megállapítani. Fontos, hogy
az egyéni vállalkozó jövedelme akkor keletkezik, amikor a bevételt megszerzi,
tehát amikor a pénzt megkapja vagy a számláján jóváírják. Ennek különösen év végén, illetve év elején van jelentősége, ugyanis egy decemberi munkavégzésről hiába állítja ki a számlát az év utolsó napjain, ha a megbízó azt csak januárban fizeti ki, azt már a következő évben kell figyelembe venni.
Szintén fontos megjegyezni, hogy a járulékbevallásban csak az egyéni vállalkozóként megszerzett jövedelmet kell feltüntetni, vagyis ha valaki emellett akár főállásban, akár részmunkaidőben dolgozik valahol munkavállalóként, az a jogviszony az egyéni vállalkozói járulékbevallás szempontjából nem számít.
A bevallást 2023-ra először negyedévente, de havi bontásban kell(ett) elkészíteni. Az utolsó negyedévi bevallás pikantériáját az adja, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum is december 1-jével emelkedett. Ennek a minimumjárulék szempontjából van jelentősége. Aki ugyanis főállású egyéni vállalkozó (azaz nem nyugdíjas, nem felsőoktatási hallgató vagy nincs heti 36 órát elérő munkaviszonya), annak a társadalombiztosítási (tb) járulékot az adóköteles jövedelem, de legalább a minimálbér vagy (ha főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel) a garantált bérminimum után kell megfizetnie. A szociális hozzájárulási adó (szocho) legkisebb összegének alapja pedig a tb-alap 12,5 százalékkal növelt összege.
Ez azt jelenti, hogy az utolsó negyedévben minimálbér alkalmazása esetén októberre és novemberre még 232 ezer, decemberre pedig már 266 800 forinttal kell számolni, garantált bérminimum esetén az év tizedik és tizenegyedik hónapjára 296 400, az utolsó hónapra pedig 326 ezer forint a számítási alap.
Vagyis akinek főállású átalányadózói jövedelme nem érte el a 2 818 800 forintot, garantált bérminimum alkalmazása esetén pedig a 3 586 400 forintot, annak úgy kell bevallania a tb-járulékot, hogy az éves összes fizetendő tb-je érje el az 521 478 forintot, garantált bérminimum esetén pedig a 663 484 forintot.
Mivel a szocho minimumalapja a minimális tb-alap 12,5 százalékával emelt összeg, így úgy kell kiszámolni a negyedik negyedévi fizetendő szochót, hogy az éves összesítésben minimálbér alkalmazása esetén érje el a 412 250, garantált bérminimumnál pedig az 524 511 forintot.
A legegyszerűbben ez úgy számítható ki, hogy mivel ismerjük az éves összes átalányadózói adóköteles jövedelmet (ami a bevétel adómentes határt meghaladó összegének fő szabály szerint 60, különleges esetekben 20 vagy 10 százaléka), abból ki lehet számítani a 18,5 százalékos tb összegét, az adóköteles jövedelem 12,5 százalékával megnövelt összegének 13 százaléka pedig a szocho. Ha ezek meghaladják a fent már meghatározott minimumjárulékot, akkor a most kiszámolt összeg az éves fizetendő, ha nem, akkor pedig csak a minimumjárulék. Ebből kell levonni az előző három negyedévben már bevallott és megfizetett járulékot, a bevallást pedig péntek éjfélig kell beadni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV).
A 2024-re érvényes átalányadózásban segítségére lehet az alábbi kalkulátor.
Az így kiszámított tb-t és szochót, valamint a vállalkozói személyi jövedelemadó (szja) negyedik negyedéves előlegét pedig ugyancsak péntek éjfélig kell megfizetni a NAV alábbi számlaszámaira:
NAV Személyi jövedelemadó magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla: 10032000-06056353
NAV Szociális hozzájárulási adó beszedési számla: 10032000-06055912
NAV Társadalombiztosítási járulék magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla: 10032000-06055802
Mi van, ha nincs ennyi pénzünk?
A 2023-ban bevezetett göngyölítéses módszer miatt könnyen előfordulhat, hogy a vállalkozónak egyszerűen nincs ennyi pénze. Hiszen év elején alacsonyabb a bevétel, az átalányadózó jövedelme pedig a minimálbér feléig mentes a személyi jövedelemadó alól, így akkor értelemszerűen alacsonyabb az adóteher is. Év végére azonban felgyülemlik a bevétel, és mint láttuk, lehet, hogy már nem is a minimális alap, hanem a tényleges jövedelem után kell járulékokat fizetni. Márpedig késedelmes fizetés esetén a NAV a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékével számított késedelmi kamatot ró ki.
Ám ilyenkor sem kell kétségbe esni. Egy viszonylag új szabályozás lehetővé teszi, hogy kisebb vállalkozások, egyéni vállalkozók naptári évenként egy alkalommal automatikus részletfizetést kapjanak, ilyenkor az adóhatóság
nem vizsgálja az adótartozás kialakulásának okait, körülményeit, azt sem, hogy az adózó mindent megtett-e a fizetési nehézség elkerülése érdekében, valamint azt sem, hogy adó későbbi megfizetése valószínűsíthető-e.
A lehetőségről itt írtunk részletesen:
