A NAV pénteken az MTI-vel azt közölte: az ellenőrzött cég nagykereskedelmi tevékenységet ténylegesen soha nem végzett, valótlan ügyletei olyan nagyságrendet értek el, hogy a társaság a vizsgálat megkezdésekor a legnagyobb adóteljesítményű adózók közé tartozott.
A vállalkozás a befogadott számlák szerint belföldről vásárolt számítástechnikai eszközöket és alkatrészeket. Papíron valamennyi beszállítója ugyanattól a Szlovákiában bejegyzett cégtől szerezte be az árut. Az ellenőrzött cég a bizonylatok alapján az árut magyarországi piacvezető nagykereskedelmi partnereinek továbbértékesítette - ismertette a vámhatóság.
A revizorok feltárták, hogy a társaság és az állítólagos beszállítók vezetői, tisztségviselői más cégek mögé bújva már korábban is kiépítettek fiktív értékesítési láncokat. Céljuk az volt, hogy az adómentes közösségi beszerzéseket levonható áfát generáló belföldi ügyletnek álcázzák - tudatta a NAV.
Az ellenőrzés azt állapította meg, hogy a számlakibocsátó fantomtársaságok valódi tevékenységet nem végeztek, és soha nem rendelkeztek a számlákra írt árukkal. Így ezeket a vizsgált társaság sem vehette meg tőlük.
Az adóellenőrök az útdíjfizetést ellenőrző kamerák felvételeit és adatait is felhasználva kiderítették, hogy a termékek állítólagos fuvarozásának időpontjaiban nem történt szállítás, a kamerák egyáltalán nem rögzítettek ilyen adatokat a megadott szállítási útvonalakon - tették hozzá.
Az ellenőrzött társaság - leplezve tényleges célját - egy valódi webshopot is működtetett, de a legális kiskereskedelmi tevékenység a forgalmának alig egy százalékát érte el.
"A cégnek a fiktív számlázási lánc kialakítása több mint tízmilliárd forintjába kerül. Az összeget adóhiány, bírság és késedelmi pótlék formájában kell megfizetnie a költségvetésnek" - írták.
A követelést a NAV már az ellenőrzés megkezdésekor részben biztosította, bankszámlazárolással, készpénz, követelés, illetve ingó vagyon lefoglalásával - olvasható a közleményben.
