Mint arról beszámoltunk, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfő reggeli közlése szerint februárban a kiskereskedelmi forgalom volumene a naptár- és a múlt évi szökőnaphatással korrigált adatok szerint 3,3 százalékkal nőtt februárban az egy évvel korábbihoz képest. Az év első két hónapjában 4 százalékos volt az éves szintű növekedés.
A növekedés kedvező, ám annak mértéke még visszafogottnak mondható. A részletes adatokból pedig az is látszik, hogy az év első két hónapjában elért 4 százalékos többlet mellett az vásárlásokra fordított összeg 6,4 százalékkal, 2922 milliárd forintra nőtt. Vagyis a mennyiségi növekedéshez képest jelentősebben nőttek a kiadások. Szintén látni kell, hogy a 2021-es havi átlaghoz képest januárban 1,9 százalékkal nőtt a forgalom volumene, februárban viszont csak 1,3 százalékos volt a többlet. Azaz jóval mérsékeltebb volt a dinamika.
„A januári felpattanás után ismét egy kissé kiábrándító adatot láthattunk a kiskereskedelemben. A KSH adatai alapján ugyanis 0,6 százalékkal zsugorodott a szektor havi összevetésben. Ez a tavalyi relatíve magasabb bázis mellett együttjárt az év/év index érdemi csökkenésével is. Ennek megfelelően 3,3 százalékon áll a februári kiigazított index. Mindezzel a korrekció a piaci konszenzushoz képest erőteljesebb lett, vagyis negatív meglepetésről beszélhetünk. Egy-két hónap adatából érdemi következtetést még nehéz levonni, de egyelőre úgy tűnik, hogy a januári szintugrás után a tartós növekedés a szektorban meglehetősen mérsékelt maradhat. A fixbázisú index a havi teljesítménnyel összhangban romlott, ami azt jelenti, hogy az értékesítési volumen 1,3 százalékkal múlja felül a 2021. évi havi átlagot, és lényegében olyan forgalmat mutat, ami 2022 vége felé volt jellemző” – értékelte a friss adatokat Virovácz Péter, az ING közgazdásza.
A részleteket nézve érdemes egy-két apróságra felhívni a figyelmet. Februárban csökkent az élelmiszerüzletek forgalma januárhoz képest, ami könnyen lehet, hogy a jelentősen emelkedő élelmiszer-infláció eredménye. Emellett a nem élelmiszerek kiskereskedelmében a januári kiugró teljesítmény után egy minimális csökkenés látható havi összevetésben. Virovácz Péter szerint ezekből úgy tűnik tehát, hogy
az egyszeri kifizetések, amelyekhez hozzájutott a lakosság, akár még februárban is, már nem csapódtak le ebben a kiskereskedelmi szegmensben.
Havi alapon egyedül a gyógyszer-, illatszerüzletek forgalma nőtt jelentősen, ami leginkább az erős influenzaszezonnal lehet összefüggésben. Hiszen itt már három hónapja 1-2 százalékos havi alapú növekedést regisztrál a KSH. Ezzel szemben komolyabb visszaesés volt látható a bútor, a műszakicikk-üzletek, a textilüzletek és az iparcikkeket árusító boltok forgalmában. Vagyis tényleg úgy tűnik, hogy
a januári nagy megugrást a lakossági állampapírok kifizetése indukálta, nem pedig egy tartós vásárlói fordulat történt az év első hónapjában.
Az összességében emelkedő februári üzemanyagárak mellett pedig aligha meglepő, hogy jött a korrekció is az üzemanyag-forgalomban, méghozzá bő 1 százalékos visszaesést mutatva. Virovácz Péter úgy véli, ami egyelőre biztosnak látszik, az az, hogy az erős januári adat inkább egyszeri tényezőkre vezethető vissza, nem pedig egy dinamikus trendforduló volt.
Fotó: Depositphotos
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a mostani adatokról egyebek mellett azt mondta, hogy
a fogyasztás bővülésének egy érdemi része a szolgáltatásoknál és a bevásárlóturizmus nyomán a környező országokban csapódik le – legalábbis az előző negyedévek GDP-adatai alapján a fogyasztás bővülése ennél markánsabb lehet az első negyedévben.
A külföldi online áruházak és a bevásárlóturizmus erősödését korábban a magasan ragadt árakkal lehetett magyarázni. most már ismét egy növekvő inflációval szembesültek a vásárlók, ami sok terméknél inkább a jelentősen megdrágult termékről való lemondást, a készletek felélését vagy éppen a vásárlás elhalasztását jelentheti.
Regős Gábor közölte: „Ugyanakkor ez még inkább csak a hazai kiskereskedelem, a hazai árak versenyképességében látszik, hiszen az élelmiszerboltok forgalmának volumene 3,5, a nem-élelmiszereké 5,0 százalékkal emelkedett – az infláció inkább az előbbit érintette, a tartós fogyasztási cikkek például alig drágultak. A reálkeresetek emelkedése tehát tudja fűteni a fogyasztást, így az hozzá tud járulni a gazdasági növekedéshez, de az infláció alakulása ebből a szempontból jelentős kockázatot jelent, ezért is próbálja a kormányzat azt különféle intézkedésekkel megfogni – remélhetőleg sikerrel.”
Lehet ez még jobb is
Virovácz Péter szerint a februári gyenge adat ellenére az első negyedév összteljesítménye lehet kedvező, így vélhetően a fogyasztás pozitívan járul majd hozzá a gazdaság teljesítményéhez, ami ugyebár az iparról majd nem mondható el.
Az előttünk álló egy-két hónapban még talán láthatunk jelentősebb bővülést a kiskereskedelemben, hiszen egyrészt a lakossági állampapírok kifizetései segíthetnek. Másrészt pedig a március második felétől – egyelőre csupán május végéig – érvényben lévő árrésstop is megemelheti a kiskereskedelmi forgalmat, hiszen a lakosság megpróbálhat valamelyest betárazni az olcsóbb élelmiszerekből. Ugyanakkor az év közepére ez a lendület lanyhulhat, különösen akkor, ha a vártnál érdemben alacsonyabb lesz a reálbérek növekedése. Ebben a tekintetben bár a januári adat biztató volt, vélhetően a következő hónapokban további lemorzsolódást láthatunk majd a bérek vásárlóerejében.
Ennek oka részben a magasan ragadó infláció, részben pedig a lassuló bérkiáramlás. Az év vége felé azonban az életbe lépő kormányzati intézkedések adhatnak újabb lökést a szektornak. Az elmúlt két év fényében tehát mindenképpen egy jóval kedvezőbb évet várhatunk 2025-ben a kiskereskedelemben. Az ING Bank továbbra is 4-5 százalék körüli éves átlagos növekedésre számít.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a februári adatokból a növekedést emelte ki. A szaktárca szerint a forgalom élénkülése a fogyasztói bizalom egyértelmű erősödését jelzi. A magyar háztartások egyre magabiztosabban terveznek, ami nemcsak a boltok forgalmán, hanem a turizmus élénkülésében is érezhető hatást gyakorol. A növekvő jövedelmek és a kedvezőbb bolti árak hatására a fogyasztás bővülése a következő hónapokban tovább folytatódhat, amelyet az online pénztárgépek előzetes adatai is megerősítenek.
Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője arra számít, hogy a gazdasági növekedés legfontosabb motorja idén is a fogyasztás lehet. A fogyasztás bővülésének alapját a jövedelmi helyzet javulása adja, amelyet több tényező támogat párhuzamosan. Egyrészről a reálbérek várhatóan idén is érdemi, 4 százalék körüli mértékben emelkednek majd, miközben az állampapírkamat-kifizetések és a Munkáshitel is növeli a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét. Ehhez adódik hozzá, hogy az év második felében a családtámogatások (júliustól a családi adókedvezmény, októbertől pedig a háromgyermekes anyák szja-mentessége) mértéke is bővül, amely szintén emelheti a fogyasztási hajlandóságot. Elengedhetetlen ugyanakkor, hogy a jövedelmi helyzet javulása ténylegesen magasabb fogyasztásban csapódjon le, emiatt kiemelten fontos az infláció letörése.
Regős Gábor szerint pedig az derül ki, hogy a fogyasztás összességében növekvő pályán van és pozitívan járul hozzá a növekedéshez, de a pontosabb összkép kialakításához – és az árrésstopok hatásának ismeretéhez – látnunk kell majd a márciusi és áprilisi adatokat, hiszen nem kizárt az árrésstopos termékekből egy készletezés, ami egyrészt ismét a belföldi áruházak felé fordíthatja a vásárlókat, másrészt pedig érdemi fogyasztásbővülést okozhat.
