<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Mi lesz a sporttal a NER után? Mi lesz a közpénzből felhúzott stadionokkal, a TAO-rendszerrel és az államilag kiemelt sportegyesületekkel?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázóval, a Jobbik országgyűlési képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. január 27. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Miközben az ország döntő részén a nemzetgazdasági átlagot elérő, vagy azt is meghaladó mértékben növekedtek idén a nettó bérek, addig néhány megye nem tudja ezzel tartani a lépést. Ennek egy egészen szokatlan következménye lett. A legnagyobb vesztes Budapest, a hagyományosan legrosszabb helyzetben lévő Szabolcs-Szatmár-Bereg megye pedig látványosan farag a hátrányából.

A legfrissebb statisztika szerint idén szeptember végéig az előző év azonos időszakához képest 8,5 százalékkal, 285 ezer forintra emelkedett a nettó kereset nemzetgazdasági szinten. Noha önmagában ez továbbra is alátámasztja, hogy lendületes bérnövekedési trend jellemző Magyarországon, területi (megyei) szinten jelentős eltérések mutatkoznak.

Ahogy arról rendre beszámoltunk korábban is, hagyományosan a fővárosban vihetik haza a legtöbb pénzt a dolgozók, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig a legkevesebbet. A két megyei átlag között brutális mértékű differencia van, jellemzően a budapestiek esetében több mint 80 százalékkal haladja meg a legalacsonyabb átlagot a fizetés. Másként megfogalmazva, a Szabolcs megyeiek most kapnak megközelítőleg olyan nettót, mint a fővárosi dolgozók kaptak 10 évvel ezelőtt.

Még mindig nincs 200 ezer forint a szabolcsiak nettó bére (Fotó: depositphotos)Még mindig nincs 200 ezer forint a szabolcsiak nettó bére (Fotó: depositphotos)

A trend azonban most megfordulni látszik. A Központi Statisztikai Hivatal területi statisztikája szerint idén sokat javult a szabolcsiak helyzete, az elmúlt negyedévekben ugyanis már rendre az országos átlagot meghaladó mértékben nőtt az átlagos nettó bér e megyében. Ezzel szemben a fővárosi keresetek már egyre kevésbé tudják a lépést tartani az átlagos növekedéssel. Alátámasztásul egy példa:

  • Szeptember végéig idén országos átlagban 8,5 százalékkal emelkedtek a nettók, eközben Budapesten 7,4 százalékos volt a növekmény.
  • Egy évvel ezelőtt ugyanezen időszakban az országos átlag 9,8 százalékos növekedése mellett a fővárosi nettók 9,4 százalékkal mentek feljebb.

Jól látható a két adatpárból, hogy míg tavaly még csak 0,4 százalékpontos volt a fővárosi fizetések növekedésének elmaradása az országos átlagtól, addig idén ez már 1,1 százalékpont.

Ezzel szemben a hagyományosan legalacsonyabb átlagos nettót regisztráló Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ellentétes folyamat rajzolódik ki.

  • Egy évvel ezelőtt az országos 9,8 százalékos növekedés mellett - a fővárosi bérekhez hasonlóan - 9,4 százalékkal emelkedett a megyei nettó bér.
  • Idén a 8,5 százalékos országos növekedést jócskán meghaladó emelkedést regisztráltak a legkeletibb megyében, 9,2 százalékosat.

Ennek következménye az, hogy míg egy évvel ezelőtt a szabolcsiak átlagbérét 80,4 százalékkal haladta meg a fővárosi, most ez az arány már "csak" 77,4 százalékos. Vagyis egyértelműen elkezdődött a szabolcsi bérek felzárkózása, a két kereset közötti olló záródása.

A fővárosban az első kilenc hónap átlagában egyébként 350 852 forint volt az átlagos nettó bér a statisztika szerint, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig 197 728 forint. A megyék közül egyébként egyedül a legkeletibben nem tudta még megütni az átlag a 200 ezer forintos lélektani határt.

A trend kialakulásához nagymértékben maga Szabolcs-Szatmár-Bereg megye járulhatott hozzá. Itt ugyanis hagyományosan a munkaerőpiacon nagyobb mértékben volt meghatározó a közfoglalkoztatás, ilyen foglalkoztatottként pedig a minimálbérnél is jóval alacsonyabb bért lehetett elérni. Ez egyértelműen lehúzta a megyei átlagot. Az elmúlt években azonban már egyre kevésbé támaszkodik a piac az állami foglalkoztatás e formájára, egyre többen tudnak az elsődleges munkaerőpiacon magasabb bérért elhelyezkedni. Ez nyilvánvalóan hatással van a megyei bérstatisztikára is.

A közfoglalkoztatás mellett még egy dolog állhat a folyamat hátterében. A keleti megyében a vállalkozások versenyképessége és jövedelemtermelő képessége bőven elmarad a fővárosi cégekétől, így arányaiban több dolgozó lehet minimálbérre bejelentve, mint Budapesten. A minimálbérek elmúlt években megfigyelt lendületes eredménye nagyobb mértékben hathat az átlagra, mint ott, ahol elenyésző számban vannak a kötelező legkisebb bérért foglalkoztatottak. Az ezt meghaladó fizetéseknél pedig nincs kiigazítási kényszer, bizonytalanabb gazdasági helyzetben a munkavállalóval történő megállapodás alapján a munkaadó dönthet a fizetések befagyasztásáról, vagy esetleg egy minimális néhány százalékos emelésről is. Emiatt pedig nem tudják lekövetni az országos átlagnövekedésért a bérek.

Az infláció megeszi a bérnövekedést

Az első kilenchavi 8,5 százalékos nettó bérnövekedés mellé 4,6 százalékos infláció társult, aminek eredménye 3,7 százalékos reálszintű emelkedés. Jól látható, hogy az árak emelkedésének lendülete olyan mértékű, hogy a bérnövekmény több mint a felét elviszi, így valójában az emelt összegek nem tudnak olyan mértékű pluszt hozzátenni a fogyasztásban, mint amennyit valójában érnek.

Megyei szinten nézve a reálváltozásokat, a legrosszabbul a fővárosiak jártak, hiszen az infláció figyelembevételével csupán 2,7 százalékkal ér többet a nettó, mint egy évvel ezelőtt. Ellenben az eddig vizsgált Szabolcs megyében 4,4 százalékos a valós növekmény - ennyivel ér többet a fizetés, mint egy évvel ezelőtt.

Vannak azonban olyan megyék, ahol a fizetések növekedése ennél is jobban elviselte az árak robbanását:

  • Győr-Moson-Sopronban és Borsod-Abaúj-Zemplénben 5,7-5,7,
  • Veszprém és Vas megyében 5,4-5,4,
  • Nógrádban pedig 5,2 százalékkal nőtt a nettó bérek reálértéke.

 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.