Februárban ismét csökkent a hazai termékkülkereskedelmi forgalom többlete: az aktívum 342 millió euróval maradt el a tavaly februáritól és így 665 millió eurót tett ki.
Fotó: Központi Statisztikai Hivatal
„A mérséklődés továbbra is a gyenge exportteljesítményből fakad. A kivitel volumene 2,3 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, vagyis a gyenge ipari teljesítmény továbbra is problémát okoz. Nagymértékben, 6,7 százalékkal nőtt ugyanakkor az import volumene” – értékelte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatait Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Ez azonban még mindig érdemi többletnek számít a hazai termékkülkereskedelemben – tette hozzá Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) vezető elemzője.
Egy BMW nem csinál nyarat
A részletek boncolgatását kezdjük az exportteljesítménnyel. A kivitel az előző év azonos időszakához képest 2,3 százalékkal visszaesett.
„A legnagyobb problémát itt a feldolgozott termékek 11 százalékos forgalomcsökkenése jelentette. Ez egy meglehetősen széles termékcsoport, így nem lehet azt mondani, hogy az ipari teljesítmény egy-két kiemelt ágazat miatt bicsaklott meg. Sőt az adatok alapján messze nem a járműgyártás tűnik a gyenge export fő okozójának”
– írta kommentárjában Regős Gábor.
Már csak azért sem, mert a legnagyobb külföldi kereslet a gépek és szállítóeszközök iránt mutatkozott, a forgalom 2,5 százalékkal bővült. Itt már a BMW debreceni gyártásának a felfutása is segíthetett, ami Molnár Dániel szerint „akár pozitív előjel is lehet a februári ipari termelést illetően (az adatot április 8-án ismerjük majd meg a KSH jóvoltából – a szerk.).”
A feldolgozott termékek mellett (amelyeken belül az élelmiszerek és dohányáruk exportja 2,8 százalékkal mérséklődött) az energiahordozók kivitele is csökkent februárban. „Ennek hátterében a magas bázist kell kiemelni: tavaly ilyenkor Magyarország már tranzitországgá vált Ukrajna irányába” – magyarázta Molnár Dániel.
Éledeznek a beruházások?
Az energiahordozóknál maradva, de áttérve már az importadatokra, itt is mérséklődött az aktivitás: a behozatal volumene 5 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest.
„Ebben két ellentétes irányú tényező játszhatott szerepet. Egyrészt a hideg tél miatt vélhetően több gázt importáltunk, miközben az olajbehozatalunk jelentősen csökkenhetett, tekintettel arra, hogy nem működik a Barátság kőolajvezeték. Így persze az export is mérséklődött 3,3 százalékkal – ez jellemzően reexportot jelent” – fűzte hozzá Regős Gábor.
Az összességében csökkenő exporthoz hasonlóan a 6,7 százalékkal bővülő importon belül is a gépek és szállítóeszközök behozatala jelentették a fő húzóerőt, 18,6 százalékos bővüléssel.
„Ennek hátterében a nagyberuházásoknak lehet kiemelkedő szerepe” – fogalmazott Molnár Dániel. Utóbbi esetben Regős Gábor is inkább a pozitív tendenciákra hívta fel a figyelmet. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint az, hogy „a vállalkozások gépberuházásai növekedtek, arra utalhat, hogy végre visszatért a cégek beruházási kedve – remélhetőleg ezt majd a beruházási adatok (ezekre viszonylag sokáig, május 22-éig kell várni, akkor teszi közzé a KSH az első negyedéves számokat – a szerk.) is visszaigazolják.”
Az élelmiszerek behozatala 2,4 százalékkal csökkent februárban, ebből azonban nehéz még messzemenő következtetéseket levonni. „Elképzelhető, hogy a belföldi és a külföldi fogyasztás is visszaesett, de az is lehet, hogy nagyobb arányban vásároltunk belföldi termékeket. Ez majd a kiskereskedelmi adatokból (amiket szintén április 8-án ismerhetünk meg – a szerk.) kiderül” – vetette fel a dilemmát Regős Gábor.
Segített a forint – de aztán jött az iráni háború
Bár a termékforgalmi volumeneket tekintve kedvezőtlen tendenciákat láthattunk februárban, a forint besegített, hiszen nagymértékben javította a cserearányt.
Az egy évvel korábbihoz képest az euróval szemben 6,1, a dollár ellenében 17 százalékkal erősebb forintárfolyamnak köszönhetően a kiviteli árak csupán 1,3 százalékkal csökkentek, míg a behozott termékek 6,9 százalékkal lettek olcsóbbak (az erősebb forint a belföldi inflációra kedvező hatást, az exportra termelő vállalatok eredményeire negatív hatást gyakorolt). Az importárak esését a gyenge dollár is nagymértékben segítette.
További friss árfolyamokat itt találhat, laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár elemzéseit pedig a témában itt olvashatja.
Az iráni háború kirobbanása miatt azonban gyorsan fordulhatott a kocka. A közel-keleti konfliktus nyomán ugyanis elszabadultak az energiaárak, aminek több negatív hatása is van a magyar gazdaságra.
„A magasabb energiaárak az importot drágítják, ami egyrészt rontja a külkereskedelmi egyenleget, másrészt pedig inflációt okoz és rontja a termelés versenyképességét. Ez persze nemcsak hazai, de európai probléma is. Tekintettel azonban a magyar ipar magas energiaintenzitására, nálunk a probléma különösen jelen lesz, a rosszabb külkereskedelmi egyenleg pedig gyengíti a forintot – ezt a piac már be is árazta az elmúlt hetekben” – magyarázta Regős Gábor.
Fotó: Depositphotos.com
Arról Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is beszélt a Monetáris Tanács legutóbbi, március 24-i kamatdöntő ülését követően, hogy az iráni háború hatására a forint sérülékenyebbnek bizonyult és nagyobb mértékben gyengült a régiós devizákhoz képest. Erről bővebben itt olvashatnak:
A nettó export idén sem húz majd
Abban Molnár Dániel is egyetért, hogy a jövőbeli kilátások szempontjából a közel-keleti helyzet és annak energiaárakra gyakorolt hatása jelenti a legnagyobb kockázatot. Ez ugyanis érdemben visszavetheti a növekedést az Európai Unióban és így a külső keresletet is fékezheti a Magyarországon előállított termékek iránt. „Bár exportoldalon a nagyberuházások termőre fordulásával számottevő kapacitások jöttek létre idehaza, a döntő tényező mégiscsak a kereslet lesz a legfontosabb külpiacainkon” – fogalmazott a MGFÜ vezető elemzője.
A Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet (OECD) egyébként az EU legnagyobb gazdaságában, Németországban idén is 0-val kezdődő növekedést vár, erről bővebben ebben a cikkben olvashatnak:
Molnár Dániel szerint összességében az várható, hogy a nettó export idén sem tudja támogatni a magyar gazdaság növekedését. „A kivitel dinamikája csak az év második felében haladhatja meg a behozatalét, feltéve, hogy nem alakul ki tartós ellátási probléma a Közel-Keleten. A cserearány romlása is csökkentheti a külkereskedelmi többletet, azonban a szufficit (vagyis a külkereskedelmitermék-többlet – a szerk.) fennmaradhat” – zárta gondolatait a vezető elemző.
