Bár a Magyar Nemzeti Bank Monetáris tanácsa a legutóbbi, februári ülésén csaknem másfél év után kamatot csökkentett, március 24-én nem módosította a 6,25 százalékos irányadó rátát.
A döntés nem okozott meglepetést, az elemzők ugyanis az iráni háború miatti energiaárrobbanás, a globális inflációs kockázatok növekedése és a feltörekvő piaci devizák ingadozása miatt számítottak a kamattartásra. Varga Mihály jegybankelnök a februári ülés után is hangsúlyozta, hogy nem indítanak monetáris lazítási ciklust, hanem maradnak az adatvezérelt megközelítésnél.
Nagyot rontott az MNB a növekedési, kisebbet az inflációs előrejelzésén
A kamattartás hátteréről Varga Mihály jegybankelnök 15 órától sajtótájékoztatón számolt be. Ezt megelőzően az MNB honlapján megjelent a döntést alátámasztó közlemény, amiben a jegybank azt írta, hogy a magyar GDP 2026-ban 1,7 százalékkal, 2027-ben 3,0 százalékkal, 2028-ban pedig 2,9 százalékkal emelkedhet. A decemberi jelentésében az MNB még jóval magasabb, 2,4 százalékos növekedést várt 2026-ra.
Ami az inflációt illeti: a jegybank szerint a fogyasztóiár-index 2026 harmadik negyedévétől a toleranciasáv (4 százalék) fölé emelkedik, majd 2027 második felében tér vissza fenntarthatóan a jegybanki célra. Éves átlagban idén 3,8, 2027-ben 3,7 százalékon alakulhat az infláció. Decemberi inflációs jelentésében az MNB 2026-ra még alacsonyabb, 3,2 százalékos áremelkedési ütemet várt.
Marad az adatvezérelt megközelítés
„A jegybank Monetáris Tanácsa elkötelezett a 3 százalékos inflációs cél fenntartható elérése mellett. Az iráni háború kitörésével jelentősen emelkedtek az energiaárak, romlott a pénzpiaci hangulat. Óvatos és türelmes monetáris politikai megközelítésre van szükség, a kamatokról továbbra is körültekintően, adatvezérelten döntünk majd” – fogalmazott a jegybank elnöke.
Varga Mihály hozzátette: a forint a régiós devizáknál nagyobb mértékben gyengült az iráni háború hatására. Ebben a magyar gazdaság jelentős energiaintenzitása és energiaimportja is nagy szerepet játszott. A jegybank elnöke hangsúlyozta, hogy kulcsfontosságú a pénzpiaci stabilitás. Majd arról is beszélt, hogy a 2022-es energiaválsághoz képest most érdemben erősebbek a magyar gazdaság fundamentumai. Ugyanakkor a bizonytalan környezet miatt az MNB felfelé mutató inflációs kockázatokat lát.
Fotó: Klasszis Média / Imre Lőrinc
Majd Varga kitért a 2022-es és a mostani energiaválság közötti különbségekre. Az orosz-ukrán háború kitörésekor a pénzpiacokat pénzbőség jellemezte, a jegybankok pedig épp akkor kezdtek el véget vetni a tartósan laza monetáris politika korszakának.
„Ma kevésbé jellemzőek a fiskális élénkítő programok, a kamatkörnyezet is jóval szigorúbb. 2022-ben a keresleti és a kínálati oldal egyensúlytalansága volt jellemző a Covid utáni időszakban, míg most, a közelmúltban az élelmiszerárak tartós mérséklődését láttuk. Többletet mutat a folyó fizetési mérlegünk, a hazai gázimport árfolyammal szembeni védettsége magasabb, a háztartások energiafogyasztása pedig alacsonyabb, történt egy alkalmazkodás”
- sorolta a különbségeket Varga Mihály. Aki megemlítette a pozitív reálkamatot (vagyis, hogy az alapkamat magasabb az inflációnál, ez 2022 elején még nem volt jellemző) és a rekordszinten, 60 milliárd euró közelében lévő jegybanki devizatartalékot is.
A várható negatív gazdasági következmények közül Varga Mihály kiemelte, hogy az emelkedő energiaárak mérséklik a legfontosabb felvevőpiacaink keresletét. A Magyarországon termelésbe álló új ipari kapacitások viszont javítják a magyar export lehetőségeit. A magyar GDP 2026-ban 1,7 százalékkal, 2027-ben 3,0 százalékkal, 2028-ban pedig 2,9 százalékkal emelkedhet.
A hazai infláció februárban közel 10 éve nem látott szintre süllyedt. Ehhez az elmúlt évek egyik legalacsonyabb év eleji átárazása is nagymértékben hozzájárult. Eközben a lakosság jelenlegi inflációs érzékelése 12,2 százalékról 9,9 százalékra, az egy évre előretekintő várakozása 8,2 százalékról 7,2 százalékra mérséklődött. A hormuzi válság miatt megugró energiaárak azonban a kedvező átárazási folyamatok ellen hatnak.
A jegybank szerint márciusban már magasabban alakulhatott az infláció, de az üzemanyagokra kivetett védett árak hatása tompítja az árindex felfutását. A jelenlegi jogszabályok szerint május végéig fennálló árrésstopok következtében idén alacsonyabb, jövőre magasabb lehet az áremelkedési ütem. Az infláció 2026-ban éves átlagban 3,8 százalékon, 2027-ben 3,7 százalékon alakulhat.
„Többségében felfelé mutató inflációs és lefelé mutató gazdaságnövekedési kockázatok övezik az előrejelzésünket. A turbulens pénzpiaci környezetben őrizni kell a stabilitást, a geopolitikai események tartósságát és hatásait folyamatosan elemezzük. A szigorú monetáris kondíciók fenntartását látjuk indokoltnak”
- zárta gondolatait Varga Mihály. A friss forintárfolyamot ide kattintva böngészheti:
További friss árfolyamokat itt találhat, laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár elemzéseit pedig a témában itt olvashatja.
A kamatemelésről kérdeztük Varga Mihályt
Az Mfor a sajtótájékoztató végén azt kérdezte Varga Mihálytól, hogy milyen esetben gondolkodna el a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa egy esetleges kamatemelés lehetőségéről. „Adatvezérelt üzemmódban vagyunk, a rendelkezésre álló lehetőségeket ennek megfelelően vizsgáljuk. Minden opció az asztalon van” – válaszolta a jegybank elnöke.
A közel-keleti válság és a Hormuzi-szoros blokádja miatt egyébként a jegybank már beavatkozott egy nemkonvencionális eszközzel, amikor a forint további gyengülésének megakadályozása érdekében bejelentette, hogy a következő időszakban biztosítja a hazai energiakereskedők számára az import kifizetéséhez szükséges devizát.
Majd Varga Mihály megismételte, hogy nem lehet összevetni a mostani helyzetet a 2022-essel. „Most pozitív a reálkamat, jóval alacsonyabb az infláció, magasabb a jegybank devizatartaléka és stabilabb az árfolyam is.”
