A dohánypiaci statisztikák szerint a nagy áremelés és a durva infláció sem tesz jót a legális forgalomnak. Az előbbire 2021-ben láthattunk példát, amikor a kormány két lépésben pótolta a korábban évekig halogatott áremelést. Az Európai Unióban a dohánytermékeknél ugyanis euróban meghatározott minimális adóterhelés van, ám a trendszerű forintgyengülés miatt ezt gyakorlatilag folyamatosan valorizálni kell. A négy évvel ezelőtti adóemelést megelőzően viszont a kormány sokáig halogatta ezt a lépést, így végül januárban és áprilisban is érdemi áremeléssel járt a jövedéki adó terhének növelése. Majd 2023-ban az előző és az adott évi jelentős infláció vetette vissza a piacot, és esett vissza ismét jelentősen a cigaretta-értékesítés.
Az adatok persze csalókák, hiszen a nemzetközi kutatások rendre azt jelzik, hogy az adóemelések hatására nem biztos, hogy annyi ember szokik le a dohányzásról, mint amennyiről a statisztikák alapján ezt gondolhatnánk. A drágaság miatt ugyanis sokan – ahelyett, hogy felhagynának a káros szenvedéllyel, csak – az illegális cigaretták piaca felé fordulnak.
Fotó: MTI/Kovács Attila
A kérdést mélyebben vizsgáló KPMG tanulmány szerint, amely 38 európai ország illegális forrásból származó cigarettáinak fogyasztását vette górcső alá, meglehetősen borús kép bontakozott ki. A vizsgált országokban ugyanis a 2022-es évhez képest gyorsabb ütemben nőtt az illegális cigaretták fogyasztása. Magyarországon a csökkenő cigarettafogyasztás mellett arányaiban nőtt az illegális piac, ez 2023-ban félmilliárd elfogyasztott szálat jelent (ugyanannyit, mint 2022-ben), ami a teljes fogyasztás 7,9 százalékát adja. A korábbi években tapasztalt visszaesés ellenére itthon az illegális piac részesedése 2022-ben újra elérte a 2019-es szintet, 2023-ban pedig meg is haladta.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) jövedéki statisztikái szerint 2024-ben bővült a legális piac, bár a fentiek miatt ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy érdemben több magyar hódol az egészségkárosító szenvedélynek. Ennek hátterében az is állhat, ha a feketepiac némileg visszaszorul. Azt is figyelembe kell venni, hogy az említett adatsor nem a ténylegesen fogyasztóknak eladott mennyiséget (azaz a fogyasztást), hanem az mutatja, mennyi termék után fizették meg az adót. Az általunk megkérdezett szakértők szerint így a NAV szabadforgalmi statisztikái a trendek leírására alkalmasak. Ugyanakkor az adóstatisztikák több tényező miatt jóval nagyobb kilengéseket mutatnak egyes periódusokban, mint amekkorákat a tényleges fogyasztói értékesítési adatok tükröznek.
Tovább bonyolítja egyébként a helyzetet, hogy – ahogy azt már említettük – a tényleges és a legális fogyasztás is mutathat kilengéseket és olykor meglepő adatokat. Hiszen nagyobb ársokkok esetén a fogyasztók által a kiskereskedelemben vásárolt dohánytermékek rendre visszaesést mutatnak, ám ez lehet, hogy a tényleges fogyasztásban nem jelentkezik, mert a fogyasztók a feketepiac felé fordulnak.
Ugyanakkor a statisztikákban van egy másik adatsor, amely a hevített termékek forgalmát mutatja, és ami évről évre növekszik. Míg tavalyelőtt itt 10 százalékos ugrást láthattunk, addig 2024-ben már 35 százalékosat. Előbbit akár magyarázhatja a piac fehéredése, hiszen információink szerint a magyar sajtót is bejáró történetek miatt (például az Elf bar kapcsán) a hatóságok erőteljesebben léptek fel az illegális termékekkel szemben. Ám a tavalyi piacbővülés ezen túlmutatónak tűnik, önmagában a feketepiac visszaszorulása aligha magyarázza ezt.
A szakértők szerint azonban még egy ekkora növekedés sem jelent érdemi fogyasztásnövekedést, vélhetőleg sokkal inkább a szabályozás változása áll a háttérben. A szakértők szerint ugyanis a szabadforgalmi adatok átmeneti növekedését az is indokolja, hogy a gyártóknak a legyártott, és kvázi megmaradt ízesített termékeiket a jogszabály szerint az Országos Dohányellátó Kft.-hez (ODBE) ki kellett tárolniuk, vagyis úgy jelenik meg egy jelentős mennyiség az adóstatisztikákban, hogy azt a fogyasztók valójában még nem vásárolták meg. Ezt az adózási okot látszik alátámasztani, hogy a novemberi szabadforgalmi adatok már zuhanást jeleztek, és ott a NAV számai szerint a forgalom csak 30 százalékot ért el az előző év azonos hónapjához képest. Várhatóan a decemberi adatokkal ez a kiegyenlítődés tovább tart majd, azaz a szabadforgalmi statisztika alapján levont következtetés (mely szerint ugrásszerű növekedés volt a hevített termékeknél) téves lehet.
A szakértők szerint, ha az adóstatisztikák alapján szeretnénk fogyasztási következtetéseket levonni, akkor érdemes megnézni az egyik összefoglaló kategóriát – amelyet a NAV Fogyasztási dohány összesen névvel illet –, ami az előző évhez képest az első 11 hónapban 6 százalékos visszaesést mutatott. Így összességében az feltételezhető, hogy nem jelentek meg új fogyasztók a cigarettapiacon, csupán kategóriák közötti átrendeződés figyelhető meg. (Az adatok alapján például azok, akik sodorták a cigarettát, most inkább vásárolják a gyárit.)
Adóemeléssel indult az év
Ahogy írtuk, a jelentős adóemelés historikusan nincs jó hatással a legális forgalomra. A tavaly novemberben elfogadott adótörvények szerint a cigaretta jövedéki adója ezer szálanként 29 500 forintról 32 300-ra emelkedett. 2026-tól pedig inflációkövető adóemelés lesz, igaz, ennek mértékét egyelőre nem ismerjük. Tekintve, hogy a napokban publikált adatok szerint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentős gyorsulást mért a fogyasztói árak növekedésében, és szakértők szerint az alacsony bázis és az év elején végrehajtott átárazások miatt a következő hónapokban is magasan ragadhat az infláció. Miután az inflációkövető adóemelés alapja a júliusi mutató, ez a trend még azok számára is érdekes lehet, akik nem dohányoznak. Ami a hazai cigarettapiac változásait illeti, az általunk megkérdezett szakértők szerint a mostani áremelés nem olyan drasztikus, ami nagyon komoly változásokat generálna a valós fogyasztásban. Ugyanakkor a feketepiac esetleges térnyerése annak függvénye lesz, hogy a jogszabályok végrehajtására, bűnüldözésre a hatóságok mennyi figyelmet és erőforrást szánnak. Azt már mi tesszük hozzá, hogy a költségvetés elmúlt években tapasztalható siralmas helyzete miatt elemi érdeke a kormánynak is a szabályok szigorú betartatása, és az adóbevételek behajtása, növelése.
Az viszont nehezen prognosztizálható, hogy milyen változások lesznek a teljes dohánypiacon az egyes termékkategóriák között. Az utóbbi hónapokban például a hivatalos statisztikákban is a munkanélküliség lassú növekedését láthattuk, ám szakértők szerint a fekete (szürke) foglalkoztatásban ez a folyamat már korábban elindult. Esetleges negatív jövedelmi változások hatására így erősödhet a vágott dohány forgalma a cigaretta rovására. Ugyanakkor arra vonatkozó nemzetközi adatok is vannak, hogy azok, akik nem tudnak leszokni a dohányzásról (legalább részben) a kevésbé károsnak tartott új típusú dohánytermékekre váltanak, így könnyen lehet, hogy a hevített dohánytermékek forgalma a szabályozási és adózásiszabály-változások ellenére sem lesz érdemben más.
A passzív dohányosok is veszítenek
Az adóemelések követlenül a nikotinfüggő fogyasztókat érintik, hiszen nekik kell a káros szenvedélyük kielégítése miatt többet fizetni. Ám elsőre talán paradoxnak tűnik, de nem csak nekik lesz ez teher. Az idei évtől alkalmazott inflációkövető adóemelés ugyanis hozzájárul ahhoz, hogy a KSH által számított fogyasztóiár-index tovább növekedjen. A dohánytermékek ugyanis viszonylag komoly, 5,2 százalékos súlyt képviselnek a fogyasztói kosárban, miközben a ruházkodás például csak 3,8 százalékosat.
Nem nehéz belátni, hogy ha az adóemelések miatt drágul a cigaretta, akkor az felfele fogja húzni az inflációt is. Miután az inflációkövető adóemelés rendszerét tartósan alkalmazni kívánja a kormány, ez folyamatosan felfele fogja tolni az általános drágulást jelző mutatót is.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) decemberben publikált Inflációs jelentésében előrejelzést is adott ennek várható hatásáról. Korábban a jövedéki adó nem szükségszerűen évente, hanem eseti jelleggel emelkedett – jegyzi meg a jegybank tanulmánya. Az adónem alá tartozó termékek közül a dohánytermékek adója nőtt a legtöbb alkalommal és a legnagyobb mértékben is.
2010 óta a jövedéki adó kulcsa az összes érintett termékkört figyelembe véve 93,4 százalékkal nőtt, míg a fogyasztói árak ez idő alatt összesen 88,5 százalékkal emelkedtek. Ezen belül a dohánytermékek jövedéki adójának kulcsa 258 százalékkal.
Az MNB szakértői azt is leszögezik, hogy a jövedéki adó visszatekintő emelése növeli a kiszámíthatóságot, de magas infláció után lassítja a fogyasztóiár-index mérséklődését. Mint minden visszatekintő árazás, ez az intézkedés is visszafogja az infláció hirtelen emelkedését, de lassítja a dezinflációt. A jegybank becslései szerint az újonnan bejelentett (inflációkövető) adóemelés 2025-ben 0,3 százalékponttal növelheti az inflációt, a prognózis szerint ennek közel kétharmadát a dohánytermékek drágulása adja majd.
A decemberben publikált anyag a jövő éven túlra is tekint, mint írják 2026-tól kezdődően a jövedéki adó emelése minden évben 0,1-0,2 százalékponttal fokozhatja az áremelkedés ütemét. Az adóemelés 2026-ra és az azt követő évekre vonatkozó hatása a fentiektől eltérhet, ha a megelőző év júliusi inflációja érdemben eltér 3 százaléktól. Minden 2 százalékpontnyi eltérés 0,1 százalékponttal módosítja a fogyasztói árakra gyakorolt hatást.
Az a tény, hogy a dohánytermékek drágulása hozzájárul az infláció emelkedéséhez is, az mindenki számára terhet jelent majd, ha ez önmagában nem is lesz nyomasztó mértékű. Számos termék és szolgáltatás visszatekintő átárazásánál ugyanis az előző évi inflációt veszik alapul (erre volt példa tavaly év elején a távközlési szolgáltatások 15 százalék körüli áremelése). Így a dohánytermékek adóemelése az infláció miatt önmagán túlmutató tényező, és más termékek drágulására is hatással lehet majd.
