Az Európai Unióban a legnagyobb mértékű adóval sújtott termékek között ott találjuk a cigarettát és más dohánytermékeket is. A magas adóteher mögött az a logika áll, hogy az addiktív tevékenység komoly egészségkárosodáshoz vezethet, dohányzás esetén a kockázatok sokkal magasabbak, mint a cigarettát mellőző embereknél. Ráadásul az adók miatti magas ár visszatartó erővel is bírhat, és emiatt sokan szokhatnak le. A statisztikák ugyanakkor csalókák, látszólag ezt a hipotézist bizonyítják, hiszen az adóemelések után a legális piac mérete ugyan rendre csökken, ám a fogyasztás ennél valójában kisebb mértékben esik vissza, a drágaság miatt ugyanis sokan nem hagynak fel a káros szenvedéllyel, csak az illegális cigaretták piaca felé fordulnak.
Fotó: MTI/Kovács Attila
A KPMG legfrissebb, 2023-as éves tanulmánya 38 európai ország illegális forrásból származó cigarettáinak fogyasztását vizsgálta és meglehetősen borús képet festett. A vizsgált országokban ugyanis a 2022-es évhez képest gyorsabb ütemben nőtt az illegális cigaretták fogyasztása, ami a potenciális egészségügyi kérdéseken túl gazdasági relevanciával is bír, hiszen ez az érintett országok számára a becslések szerint 16,7 milliárd euró adóbevétel-kiesést okozott.
Ez volt az ötödik év, hogy az illegális forrásból származó cigaretták fogyasztása megszakítás nélküli növekedést mutatott Európában, elérve a 52,2 milliárd szálat a 38 vizsgált ország területén. Ez azt jelenti, hogy a kontinensen minden 10 cigarettából egy illegálisnak bizonyult. A tanulmány által vizsgált időszakban (2023) a legnagyobb problémát a hamisított cigaretták jelentették Európában, az Európai Unióban és Magyarországon egyaránt. (Az egy évvel korábbi felmérés adatait az alábbi cikkben dolgoztuk fel.)
Hazánkban a csökkenő cigarettafogyasztás mellett arányaiban nőtt az illegális piac, ez 2023-ban félmilliárd elfogyasztott szálat jelent (ugyanannyit, mint 2022-ben), ami a teljes fogyasztás 7,9 százalékát adja. A korábbi években tapasztalt visszaesés ellenére itthon az illegális piac részesedése 2022-ben újra elérte a 2019-es szintet, amit 2023-ban meg is haladt. Ez elsősorban a hamisított dohányáruknak köszönhető, kisebb mértékben pedig az úgynevezett illicit white (kimondottan csempészárunak gyártott) termékeknek. A nem legális forrásból származó dohánytermékek a tavalyi év során 36,3 milliárd forint adóbevételtől fosztották meg a hazai költségvetést.
A hatóságok 22 európai országban 113 illegális cigarettagyárat számoltak fel 2023-ban, amely azt mutatja, hogy az illegális termelőüzemeket ma már a nagy felvásárlópiacok közelében alakítják ki a szervezett bűnözői csoportok. A KPMG jelentésében található, a különböző bűnüldöző szervekkel készített interjúk rámutatnak, hogy a nemzetközi szervezett bűnözés egyre „szakszerűbb” módon vesz részt az illegális cigaretták ellátási láncában.
Az illegális kereskedelem megnehezíti a cigarettázás elterjedtségének csökkentését célzó törekvéseket, káros a közegészségügyre és a fogyasztókra nézve egyaránt, valamint pénzügyi károkat okoz az egyes országok költségvetésének és a jogszerűen működő piaci szereplőknek egész Európában. Éppen ezért szükséges kiemelni, hogy a körültekintő szabályozás, az előre látható és tervezhető adóemelések, az innovatív megközelítések támogatása, valamint az elrettentő szankciók és a hatóságok hatékony ellenőrzési és bűnüldözési tevékenységének hatására számos uniós tagállamban csökkenés tapasztalható az illegális cigaretták fogyasztásában.
A tanulmányban bemutatott adatok alapján az illegális cigaretták fogyasztása Olaszországban, Lengyelországban, Romániában és Spanyolországban is csökkent a vizsgált időszakban. Ezzel ellentétben Franciaország – ahol az adópolitikai döntések nem voltak körültekintőek és a hatóságok nem tudták megakadályozni a feketepiac térnyerését - továbbra is az EU legnagyobb illegális piacának bizonyul, hiszen a tagállamokban.
