<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Az MNB előrejelzése alapján az idei infláció messze meghaladja az év elején életbe léptetett nyugdíjemelést. Így a kormány hiába akart nagylelkűnek tűnni, az 5 százalékos emelés kevés lesz a reálérték megőrzésére. Szinte biztosan szükség lesz nyugdíjkorrekcióra, miközben a nyugdíjprémium elúszni látszik.

Az elmúlt bő négy hónap - a kormány kommunikációja alapján - igazi pénzesőt hozott a nyugdíjasok számára, hiszen tavaly előbb a magasabb infláció miatt kifizetett nyugdíjkorrekciót kapták meg az idősek, majd a 3,5 százalékot meghaladó gazdasági növekedés eredményeként a törvényben meghatározott nyugdíjprémium kifizetésére került sor 2021 novemberében.

Ezt követően viszont kisebb polémia alakult ki, hiszen a 2022-es költségvetés tervezésekor a kormány alacsonyabb inflációval számolt. Ám az év második felében gyorsuló drágulás egyértelművé tette, hogy a 2022-re betervezett 3 százalékos emelés aligha biztosítja a nyugdíjak értékének megőrzését. Miután a Magyar Nemzeti Bank is folyamatosan 4,5-5 százalék körüli fogyasztói árindex növekedésről beszélt tavaly év végén, a kormány „meghajolt az érvek előtt” és így januártól 5 százalékkal nőttek a nyugdíjak.

Orbán Viktor tervei szerint a pénzosztásban a hab a tortán vélhetőleg a 13. havi nyugdíj lett volna, amit februárban kaptak meg az ellátásra jogosultak. Ezt egyébként előzetesen a kormány csak több lépcsőben kívánta kifizetni, végül a közelgő választások előtti mézesmadzagként egyben megkapták ezt az összeget a nyugdíjasok. A kormány pechjére azonban ezzel aligha „fogták be az idősek száját”, menet közben ugyanis tovább drágult az élet Magyarországon. Ráadásul az infláció már az utóbbi hónapokban is gyorsuló tempót mutatott, amire az ukrán háború rátett egy lapáttal.

Az infláció mindent borít

Az MNB legfrissebb előrejelzése szerint a következő negyedévben erőteljes negatív kínálati hatások emelik az inflációt. A rövid távon várható inflációs pálya a háború időtartamától, a szankciók mértékétől és fennmaradásának hosszától, valamint az ezekre adott kormányzati válaszlépésektől függ. Az energia- és nyersanyagárak emelkedése költségoldalról tovább növeli az inflációt, ezért az inflációs ráta csökkenésének megindulása a második félévre tolódik. Ennek eredményeként a jegybank prognózisa szerint éves átlagban az infláció idén várhatóan 7,5–9,8 százalék között alakul. Miközben a maginfláció is tovább emelkedik a következő hónapokban.

Ráadásul számos elemzés mutat rá, hogy a háború hatására a gabonaárak „felrobbanhatnak”, ami magával fogja vinni a húsárak emelkedését is. Így szinte garantált, hogy a februárban 10 százalék feletti drágulást mutató élelmiszerárak tovább robognak majd.

A nyugdíjasok pedig, akik egy aktív korúhoz képest a jövedelmük jóval nagyobb hányadát fordítják élelmiszerre, nagyon nehéz év elé néznek.

Talán nem túlzó prekoncepció, hogy ha nem két héttel a választások előtt lennénk, akkor nem kapkodna a kormány, és év közben csak minimális mértékű korrekciót hajtana végre. Majd a törvénybe meghatározott augusztusi inflációs mutató alapján novemberben fizetné ki a teljes nyugdíjkorrekciót. Miután az április 3-i választás korántsem lefutott, ezért a kormány most ezt a luxust nem engedi meg magának.

Orbán Viktor akkor sem lesz könnyű helyzetben, ha megnyeri a választásokat. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien CherOrbán Viktor akkor sem lesz könnyű helyzetben, ha megnyeri a választásokat. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Korábban jöhet a nyugdíjkorrekció

A jegybank által kedden közzétett friss makrogazdasági előrejelzésre reagálva egy órán belül közleményt adott ki a Pénzügyminisztérium. "A kormány megvédi a magyar családokat az áremelkedés hatásaitól" című anyagban felidézték az idei évben hozott és életbe lépő intézkedéseket, amelyek keretében valóban jelentős költségvetési forrást szórtak ki a fiatal pályakezdőktől a családosokon át a nyugdíjasokig. Más kérdés, hogy ezek az összegek a vágtató infláció hatására összességében valószínűleg sokkal kisebb hatással járnak, mint stabil gazdasági környezetben.

Nem véletlen, hogy a Pénzügyminisztérium odáig merészkedett a közleményben, hogy belengettek egy ígéretet is. Mint írták, a kormány a nyugdíjemelés mértékéről – mely az idei évben 5 százalék volt - az inflációs előrejelzés alapján előzetesen dönt. Abban az esetben, ha jelentős az eltérés, két lépcsőben nyugdíjkiegészítés történik, az első júniusban, a második novemberben. Az utolsó mondattal gyakorlatilag belengették, hogy a korábbiaktól eltérően idén is követhetik a tavalyi példát, amikor előrehozott nyugdíjkorrekcióról döntöttek a magas infláció miatt. Most idén is hasonló lehet történhet, holott 2010 óta a kormány minden körülmények között ragaszkodott a novemberi kiegészítéshez.

De mi lesz a nyugdíjprémiummal?

A nyugdíjasok számára az idei év tartogat még egy izgalmas kérdést a kifizetett pénzeket illetően. Mint ismert a 2008-as hitelválság után hozott megszorító intézkedések keretében a Bajnai Gordon vezette kormány döntött arról, hogy a 13. havi nyugdíjat felváltja a nyugdíjprémium rendszere. A 2009-ben meghozott szabály szerint a nyugdíjasoknak abban az esetben jár nyugdíjprémium - maximum 80 ezer forint - ha a magyar gazdaság 3,5 százalék felett növekszik. Zárójelben jegyezzük meg, hogy bár az Orbán Viktor vezette kormány roppant büszke a nyugdíjprémium intézményére, annak indexálása mégsem történt meg az elmúlt 12 évben.

Alapesetben a nyugdíjprémium összege a nyugdíjjal arányos, vagyis az alacsonyabb nyugdíj mellé alacsonyabb prémium jár, míg a magasabb nyugdíjjal rendelkezők többet kapnak. A kormány ugyanakkor tavaly októberben úgy döntött, mivel a magyar gazdaság jól teljesített, ezért novemberben minden nyugdíjas egységesen 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot kapott. Az év elején úgy tűnhetett, hogy ezt a pénzt idén is megkaphatják az idősek, ám akkor még senki sem számolt az ukrán háborúval, és annak gazdasági hatásaival. Az orosz offenzíva hatására ugyanis a magyar jegybank szerint is jelentősen nőtt a gazdasági növekedés kapcsán a bizonytalanság és a kockázat.

Az MNB prognózisa szerint a háború következményei közvetlenül a külkereskedelmi csatornákon és a nemzetközi termelési láncok nehézségein keresztül fejtik ki a legerősebb növekedést fékező hatást. Ezen felül a nyersanyagárak és a vállalati költségek emelkedése, illetve a bizonytalanság általánosan magas szintje is visszafogja a növekedést. Az élénk belső kereslet részben ellensúlyozhatja az orosz-ukrán háború negatív növekedési hatásait. 2022-ben az ellátási láncok töredezettsége mellett az export a korábban vártnál kisebb mértékben járul hozzá a GDP bővüléséhez. Mindezek hatására az MNB előrejelzése szerint a háború és a szankciós politikák időbeli lefutásától függően a GDP 2022-ben a korábban vártnál lassabb ütemben, 2,5–4,5 százalékkal, míg 2023-ban 4,0–5,0 százalékkal, 2024-ben pedig 3,0–4,0 százalékkal bővül.

Ha megnézzük a 2022-es prognózist, akkor azt láthatjuk, hogy a korábbi 5 százalék feletti GDP bővülés helyett jóval kisebb lehet a növekedés. A helyzet napról-napra változik, és rendkívül képlékeny, így nem véletlen, hogy az MNB is egy igen széles sávot adott meg a várható növekedést illetően. A probléma az, hogy ennek a sávnak pont a közepe a nyugdíjprémium kifizetéséhez szükséges gazdasági növekedés, amelyet tehát korántsem biztos, hogy eléri a magyar gazdaság. Könnyen lehet tehát, hogy nem csak a megugró infláció hozhatja nehezebb helyzetbe a nyugdíjasokat, hanem a nyugdíjprémium esetleges kiesése is.

Természetesen jelen pillanatban semmi nem lehet biztosra venni, de a költségvetés az év elején soha nem látott mértékű pénzszórást hajtott végre. Emiatt viszont a kormány mozgástere, vezesse azt továbbra is Orbán Viktor, vagy az ellenzék jelöltje, Márki-Zay Péter, meglehetősen szűk lesz. Így, ha nem következik be valami gyökeres pozitív gazdasági fordulat, akkor kijelenthető, hogy a tavalyi gáláns lépés után, amikor minden nyugdíjas megkapta a maximális 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot, idén, ha jár majd, szinte biztosan a járandósághoz lesz kötve. Vagyis az alacsony nyugdíjat kapók alacsonyabb prémiumra lesznek jogosultak, ami a magas inflációval karöltve elég borús kilátásokkal kecsegtet.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.