Az elmúlt hónapokban – az MNB növekedési jelentése alapján - újra terítékre került a fejlett gazdaságokhoz (különösen Ausztriához) való gazdasági felzárkózás kérdése, amit az egy főre jutó GDP alapján mértek. A GKI Gazdaságkutató ZRt. megvizsgálta, mennyire reális a rövid távú, 2030-ig tartó gazdasági felzárkózás, írja a Privátbankár.
Mi az a vásárlóerő-paritás? Avagy: nem az a kérdés, mennyink van, hanem hogy mit lehet megvenni belőle
A vásárlóerő-paritáson mért GDP a folyóáras GDP korrigált mutatója, amely az árszerkezetben levő különbségeket „kezeli”, így adott időpontban összehasonlíthatóvá teszi a volumeneket. A vásárlóerő paritáson mért GDP leggyakrabban használt becslését a University of Groningen úgynevezett Maddison adatbázisa szolgáltatja. Ettől a rövidebb időszakra számított EU mutató csak kissé tér el.
Mennyire vagyunk messze az osztrákoktól? Attól függ, hogy nézzük
A vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP szempontjából az Ausztriától mért lemaradásunk lényegesen kisebb volt a 70-es évek második felétől az 1990-es évig terjedő időszakban, mint napjainkban. Az 1982-es csúcshoz képest a mélypontot 1997-2000 között értük el, majd 2000-től kisebb hullámzásokkal növekvő pályára került hazánk. Ezzel 2017-ben újra elértük az 1989-es szintet (az osztrák egy főre jutó GDP 53,4 százalékát).
Ezzel szemben, ha a Világbank adataiból indulunk ki, és a folyóáras egy főre jutó GDP-t tekintjük az összehasonlítás alapjául, akkor a köznapi tapasztalatnak jobban megfelelő felzárkózási pályát láthatunk - írja a GKI. Ez alapján 1980-ig fokozatosan leszakadtunk Ausztriától, majd egy kétéves felzárkózás után gyors leszakadás következett 1988-ig, amit stagnálás váltott fel. 1996-tól (a Bokros-programot követően) beindult a felzárkózás, amely 2007-ig tartott. A világgazdasági válság hatása ugyan 2010-re lecsengett, de 2012-ig –az adóreform és a Széll Kálmán terv időszakában - tovább nőtt az elmaradásunk Ausztriától. 2013-2017 között, nagyobb részt az EU források, kisebb részt a nemzetközi zéró kamat politika begyűrűzésének hatására a felzárkózás gyorsult, így 2017-re újra elértük a 2009-es szintet.
A folyóáras adatok alapján az a (szomorú) helyzet látható, hogy a lemaradásunk lényegesen nagyobbnak mutatkozik, mint a vásárlóerő paritás alkalmazása mellett. Így a fejlettségünk az osztráknak nem a felén (53,4%), hanem a harmadánál is kisebb szinten (28,7%) áll.
Mire elég 12 év?
A GKI megvizsgálta, hogy különböző (reálisnak tekinthető) hosszú távú növekedési trendek alapján hova juthat hazánk 2030-ra az egy főre jutó GDP tekintetében. Először a 2002 és 2017 közötti, majd a 2010 és 2017 közötti reál GDP növekedést számították ki a két ország esetében. A két növekedési ütem közel áll egymáshoz, a Magyarország számára kedvezőbbel számolnak a továbbiakban. Végül egy optimista, 4 százalékos növekedési ütemmel is kiszámolta a GKI hazánk várható helyzetét.
| A GDP éves átlagos volumen változása 2002-2017, illetve 2010-2017 között Magyarországon és Ausztriában |
Vásárlóerő-paritáson az osztrák egy főre jutó GDP 53,7 százalékán álltunk 2016-ban (az utolsó tényadat a Madison adatbázisban). A 2010 és 2017 közötti átlagos növekedéssel számolva mindkét ország esetében, az osztrák szint 58,2 százalékára juthatunk el 2030-ra. Ha egy optimista, éves 4 százalékos magyar növekedéssel számolunk, akkor 12 év után az osztrák szint 73,7 százalékára juthatnánk el.
2017-ben a magyar egy főre jutó folyóáras GDP az osztrák harmadát sem (30,2%) érte el. A 2010-2017-es ütemmel számolva Ausztria akkori értékének egyharmadát (32,7%) közelíthetjük meg. Ha Magyarország esetében egy optimista, éves 4 százalékos növekedéssel számolunk, akkor is csak az osztrák szint 41,3 százalékára érünk el 2030-ra.
Az osztrák szint háromnegyede vagy épp a harmada jön össze? Nagyon nem mindegy
Összefoglalva: a 2010-2017 közötti magyar és osztrák növekedési ütemekkel számolva vásárlóerő paritáson 2030-ra elérhető az akkori osztrák szint 58 százaléka, míg egy dinamikusabb, évi 4 százalékos növekedéssel 74% is megközelíthető. Ugyanakkor folyóáron reálisan mindössze az osztrák szint harmadáig juthatunk el, ami dinamikus növekedéssel sem éri el az osztrák felét - írja a GKI.
