Az elmúlt napokban a hsziani karanténban uralkodó állapotok kapcsán került újra reflektorfénybe Kína zéró-Covid stratégiája. A fertőzés terjedésének azonnali, szigorú intézkedésekkel történő meggátolása eddig tulajdonképpen eredményesen működött, bár ennek az ára az ország határainak szinte teljes lezárása, és az érintett területeken élők személyes szabadságának erőteljes korlátozása volt.
Úgy tűnik azonban, hogy az omikron-variánssal szemben ez a stratégia már nem biztos, hogy tartható lehet. A hírek szerint Hszianban ugyan hétfő-kedden csökkenni látszott az új fertőzések számának emelkedése, és a kínai hatóságok szerint a járványkitörést ezzel sikerül is ellenőrzés alá vonni, ehhez az kellett, hogy a város és környékének teljes lezárása mellett a lakosoknak a lakásuk elhagyását is megtiltsák, és a túléléshez szükséges élelmiszereket az ajtókig szállítsák. Ez, illetve az ellátás akadozása már komoly, és kínai viszonylatban szinte példátlan, szóváltásokhoz, lökdösődéshez vezető elégedetlenséget szült.
Kétséges tehát, hogy fenntartható-e továbbra is a zéró-Covid stratégia, különösen annak fényében, hogy a jövő hónapban esedékes téli olimpiára legalább a külföldi sportolókat, sportvezetőket be kell engedni az országba. Akár a stratégia lazítása azonban a cél, akár a további, végletes szigorúság, mindkét esetben jobb védelemre van szüksége a kínai lakosoknak annál, amit az ország két saját fejlesztésű vakcinája, a Sinovac, illetve a Magyarországon is nagy számban beadott Sinopharm oltóanyagai biztosítani tudnak.
A legújabb kutatási eredmények szerint ugyanis az inaktivált vírusokra épülő kínai vakcinák a vírus új variánsai ellen már nem nyújtanak megfelelő védelmet. „A kínai oltóanyagok alacsonyabb hatékonysága azt eredményezi, hogy a legtöbb ember szervezete nem termel elég ellenanyagot a fertőzés vagy a súlyos szövődmények kialakulásának megelőzéséhez” – mondja Jin Dongjan, a Hong Kong-i Egyetem virológusa. Az egyetem kutatásából az derült ki, hogy a Sinovac vakcinájából még három dózis sem ad megfelelő védelmet az omikron-variáns ellen, míg egy másik tanulmány azt az eredményt hozta, hogy mindkét kínai vakcina hatékonysága gyorsan és meredeken csökken, és már három hónap után is csak a beoltottak 12 százalékánál mutattak ki megfelelő ellenanyagszintet.
Miközben a hivatalos kínai álláspont továbbra is az, hogy a saját fejlesztésű vakcinák jól működnek, a háttérben azért változni látszik a helyzet. Egy novemberben készült kínai tanulmány arra figyelmeztetett, hogy a zéró-Covid stratégiától elengedése, és valamilyen, az Egyesült Államok gyakorlatához hasonló stratégiára való áttérés gyorsan túlterhelné a kórházi kapacitásokat és „katasztrófához” vezetne.
Ezeken a kilátásokon viszont csak a hatékony oltóanyagokkal való átoltottsággal lehetne változtatni, de a kínai hatóságok egyelőre nem adtak engedélyt egyetlen nyugati vakcina Kínában való alkalmazására sem, pedig a Pfizer-BioNTech egy helyi gyógyszeripari vállalattal, a Fosun Pharmával való együttműködésben tervezte volna a terjesztést.
Ha ezen a döntésen nem változtatnak, akkor viszont csak a saját fejlesztésű mRNS-vakcina lehet a megoldás. A hírek szerint a pekingi kormányzat is az ebbe az irányba zajló munka felgyorsításában bízik. Bár az állami tulajdonú Sinopharm is dolgozik saját mRNS-oltáson, jelenleg a legbiztatóbb jelölt két kínai biotechnológiai vállalat, a Suzhou Abogen és a Walvax közös fejlesztésű, ARCoV elnevezésű oltóanyaga. Ez kísérleti állatokon tesztelve magas ellenanyagszinteket hozott létre, de emberi alkalmazásáról egyelőre nem tettek közzé adatokat. Novemberben egy olyan hír látott napvilágot, hogy a két cég engedélyt kapott az egészségügyi hatóságoktól, hogy megerősítő oltásként beadva vizsgálhassa az oltóanyag hatékonyságát valós körülmények között, emberi szervezetekben is, de ennek kezdetéről, várható lezárásáról, kiértékelésének idejéről egyelőre nem tettek közzé információt.
Jin Dongjan szerint nincs könnyű dolga az mRNS-technológiát alkalmazni próbáló kínai cégeknek, mert korábbi ilyen irányú kutatások hiányában sem a megfelelő tudás, sem a megfelelő gépek nem állnak rendelkezésre a sérülékeny mRNS-molekulákat védő, nanorészecskékből álló fehérjeburok létrehozására. Ha ebben sikerült is előrelépni, ezeknek a részecskéknek nagy mennyiségben, biztonságosan történő előállítása mindenképpen további komoly fejlesztéseket és beruházásokat fog igényelni.
És ha még ezt az akadályt is megugorja a kínai biotechnológiai ipar, akkor sem biztos, hogy ez elegendő lenne a zéró-Covid stratégia biztonságos megváltoztatásához. Egy névtelenséget kérő pekingi immunológiaprofesszor szerint ennek sem lenne „nagy hatása a kínai járványkezelési politikára”, mivel az már látszik, hogy az új variánsokkal szemben a legjobb mRNS-vakcinák sem képesek megakadályozni, hogy az általuk biztosított védelmen ne tudjon áttörni a vírus.
Magyar olvasókban joggal merül fel a kérdés, hogy mit jelent mindez a tervezett debreceni oltóanyaggyár szempontjából. Az utolsó hírek szerint a létesítményben egy közelebbről meg nem nevezett, talán egyenesen magyar fejlesztésű, fehérje alapú oltóanyagot, illetve – minden bizonnyal kínai licensz alapján – inaktivált vírusokra alapuló vakcinát gyártanának. Kérdés, hogy a magyar kormány akkor is kitart-e e terv mellett, ha már Kínában is az újabb technológia irányába igyekeznek lépni, vagy esetleg kedvező eredmények esetén a kínai mRNS-vakcina is gyárható lenne-e az új üzemben.
