Portálunk sokat foglalkozott azzal a jelenséggel, hogy az ütemes nemzetgazdasági béremelések miatt egyre nagyobb a szakadék az átlagkereset és az átlagnyugdíj között. Tavaly év elején az elsők között hívtuk fel arra a figyelmet, hogy miközben a bérek 10 százalék feletti ütemben emelkednek, az éves inflációhoz igazított nyugdíjemelések csak a reálérték megőrzéséhez elegendőek. Az évközi kiegészítések, Erzsébet-utalványok sem javítanak sokat ezen a helyzeten.
Idén 3 százalékkal nőttek a nyugdíjak. Az év elején még úgy tűnt, ez gáláns ajánlat a kormány részéről, mert az infláció várhatóan nem fogja elérni ezt a szintet. Igaz, a nyugdíjasok esetenként más áremelkedést tapasztalhatnak meg a boltokban, attól függően, hogy mely termékeket preferálják a vásárláskor. De arra lehetett számítani, hogy a 3 százalékos emelés teljes mértékben fedezi az inflációt.
Időközben azonban látványosan gyengülni kezdett a forint az euróval szemben (is): az év első kereskedési napján 309,57 forinton jegyezte az MNB az eurót, az utolsó, június 29-i kereskedési napon pedig 328,6. Ez 6,14 százalékos gyengülésnek felel meg, és csak idő kérdése, hogy az importált termékek áraiban is megjelenjen az árfelhajtó hatás. De a belföldi előállítású termékek árai is igazodni fognak, amennyiben adott vállalat működésében vannak olyan költségtényezők, amelyek import alapúak. Eközben az olajár is emelkedik, vagyis egyre több olyan kihívás jellemzi a gazdaságot, amelyek inflációs nyomást fejtenek ki.
Ma az átlagos nyugdíj 128-130 ezer forint havonta. Hivatalos statisztika sajnos nem áll rendelkezésre: amíg a folyósítás és az ezzel kapcsolatos adatközlés az Országos Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz tartozott, negyedévente közzétették a releváns információkat. Amióta ezt a feladatot átvette a Magyar Államkincstár, nem publikálnak friss adatokat, a legutolsó információk 2017 júniusáról állnak rendelkezésre. Akkor egy teljes ellátásban részesülő öregségi nyugdíjas havonta 124 278 forintot kapott.
Visszatérve a keresetek és a nyugdíjak közti különbségre, a KSH által közölt áprilisi béradatok alapján nemzetgazdasági szinten a nettó átlagkereset 226 500 forint volt. Vagyis csaknem 100 ezer forinttal több, mint amennyi egy átlagos nyugdíj összege jelenleg.
Természetesen nagy a szórás az egyes ágazatok, foglalkozások szerint: egy pénzügyes például átlagosan 383 415 forintot keresett a KSH szerint idén áprilisban, ami közel háromszorosa az átlagnyugdíjnak. A másik végletet a szociális ellátásban dolgozók jelentik, az ő 96 718 forintos havi átlaguk bizony meg sem közelíti az átlagnyugdíjat. De a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban adott 136 311 forint is épphogy csak üti azt.
Jövőre arra lehet számítani, hogy a bérek elszakadása lassulni fog. A kormány 8,8 százalékos nettó béremelkedéssel számol, miközben a nyugdíjakat 2,7 százalékkal emelik (ekkora inflációval kalkulál a Pénzügyminisztérium). Persze ez csak tervszám, amennyiben a munkaerő-piaci folyamatok - a munkaerőhiány, a képzettebb dolgozók külföldre vándorlása - nem változnak, ennél magasabb ütemű béremelkedés sem kizárt.
Kulcskérdés, hogy mekkora minimálbér-emelés lesz januárban, az ugyanis a magasabb bérszintekre is nyomást gyakorol. Ennek mértéke még kérdéses, még az sem biztos, hogy lesz, mert a munkaadók - mint azt az mfor elsőként megírta - elzárkóznak a megállapodástól, amennyiben a kormány nem hajtja végre januárban a szociális hozzájárulási adó - vagyis a bérre rakódó közteher - csökkentését. A költségvetési törvényjavaslat szerint ugyanis csak 2019 júliusában kerülne erre sor.
