Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
Baka F. Zoltán Baka F. Zoltán

Egy éve nem közöl információkat az ellátásokról az állam.

Portálunk sokat foglalkozott azzal a jelenséggel, hogy az ütemes nemzetgazdasági béremelések miatt egyre nagyobb a szakadék az átlagkereset és az átlagnyugdíj között. Tavaly év elején az elsők között hívtuk fel arra a figyelmet, hogy miközben a bérek 10 százalék feletti ütemben emelkednek, az éves inflációhoz igazított nyugdíjemelések csak a reálérték megőrzéséhez elegendőek. Az évközi kiegészítések, Erzsébet-utalványok sem javítanak sokat ezen a helyzeten.

Nagy a különbség Nagy a különbség

Idén 3 százalékkal nőttek a nyugdíjak. Az év elején még úgy tűnt, ez gáláns ajánlat a kormány részéről, mert az infláció várhatóan nem fogja elérni ezt a szintet. Igaz, a nyugdíjasok esetenként más áremelkedést tapasztalhatnak meg a boltokban, attól függően, hogy mely termékeket preferálják a vásárláskor. De arra lehetett számítani, hogy a 3 százalékos emelés teljes mértékben fedezi az inflációt.

Időközben azonban látványosan gyengülni kezdett a forint az euróval szemben (is): az év első kereskedési napján 309,57 forinton jegyezte az MNB az eurót, az utolsó, június 29-i kereskedési napon pedig 328,6. Ez 6,14 százalékos gyengülésnek felel meg, és csak idő kérdése, hogy az importált termékek áraiban is megjelenjen az árfelhajtó hatás. De a belföldi előállítású termékek árai is igazodni fognak, amennyiben adott vállalat működésében vannak olyan költségtényezők, amelyek import alapúak. Eközben az olajár is emelkedik, vagyis egyre több olyan kihívás jellemzi a gazdaságot, amelyek inflációs nyomást fejtenek ki.

Ma az átlagos nyugdíj 128-130 ezer forint havonta. Hivatalos statisztika sajnos nem áll rendelkezésre: amíg a folyósítás és az ezzel kapcsolatos adatközlés az Országos Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz tartozott, negyedévente közzétették a releváns információkat. Amióta ezt a feladatot átvette a Magyar Államkincstár, nem publikálnak friss adatokat, a legutolsó információk 2017 júniusáról állnak rendelkezésre. Akkor egy teljes ellátásban részesülő öregségi nyugdíjas havonta 124 278 forintot kapott.

Visszatérve a keresetek és a nyugdíjak közti különbségre, a KSH által közölt áprilisi béradatok alapján nemzetgazdasági szinten a nettó átlagkereset 226 500 forint volt. Vagyis csaknem 100 ezer forinttal több, mint amennyi egy átlagos nyugdíj összege jelenleg.

Természetesen nagy a szórás az egyes ágazatok, foglalkozások szerint: egy pénzügyes például átlagosan 383 415 forintot keresett a KSH szerint idén áprilisban, ami közel háromszorosa az átlagnyugdíjnak. A másik végletet a szociális ellátásban dolgozók jelentik, az ő 96 718 forintos havi átlaguk bizony meg sem közelíti az átlagnyugdíjat. De a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban adott 136 311 forint is épphogy csak üti azt.

Jövőre arra lehet számítani, hogy a bérek elszakadása lassulni fog. A kormány 8,8 százalékos nettó béremelkedéssel számol, miközben a nyugdíjakat 2,7 százalékkal emelik (ekkora inflációval kalkulál a Pénzügyminisztérium). Persze ez csak tervszám, amennyiben a munkaerő-piaci folyamatok - a munkaerőhiány, a képzettebb dolgozók külföldre vándorlása - nem változnak, ennél magasabb ütemű béremelkedés sem kizárt.

Kulcskérdés, hogy mekkora minimálbér-emelés lesz januárban, az ugyanis a magasabb bérszintekre is nyomást gyakorol. Ennek mértéke még kérdéses, még az sem biztos, hogy lesz, mert a munkaadók - mint azt az mfor elsőként megírta - elzárkóznak a megállapodástól, amennyiben a kormány nem hajtja végre januárban a szociális hozzájárulási adó - vagyis a bérre rakódó közteher - csökkentését. A költségvetési törvényjavaslat szerint ugyanis csak 2019 júliusában kerülne erre sor.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.