„Tehát azt talán már mindenki tudja Magyarországon, hogy ha nem jön Oroszországból gáz és olaj Magyarországra, annak tragikus gazdasági következményei lesznek, mert ez azt jelenti, hogy a háztartások rezsiköltsége óvatos becslések szerint háromszorosára, mások szerint három és félszeresére nő. A fűtési szezon alatt mindenki kiszámolhatja, hogy mennyi a rezsije egy hónapban, mennyi a gázszámlája meg a villanyszámlája” – mondta Orbán Viktor december 5-én a Kossuth Rádióban, de hosszan lehetne sorolni a hasonló megszólalásait a magyar kormány tagjainak.
A Válasz Online azonban a világpiaci árak, trendek, illetve a magyar kormány saját számításai alapján is arra jutott, hogy
„Ezekből egy szó sem igaz.”
Egyfelől az MVM vezérigazgatója kijelentette: „El tudjuk majd látni Magyarországot gázzal, még akkor is, ha nem lesz orosz gáz.”
Gáz tehát lenne, és ráadásul nem sokkal drágában. A Standard & Poor’s elemzőintézet legfrissebb energiapiaci előrejelzése világszerte és az EU-ban is a gáz nagykereskedelmi árának csökkenését várja. Szerintük jövőre átlagosan 32 euró, az orosz gáz végét jelentő 2027-re pedig már csak 26 euró lesz a gáz ára Európában, vagyis közel húsz százalékkal esik majd.
Mit jelent ez Magyarország számára? „A legalaposabb, kifejezetten a magyar piacot vizsgáló modellszámítás szerint a földgáz nagykereskedelmi ára legfeljebb másfél százalékkal emelkedne, amennyiben az EU-s menetrend szerint kellene leválni az orosz gázról. Ráadásul ez a számítás viszonylag magas, 2025 első felének átlagárából indul ki, ami azóta jelentősen csökkent, és a gáz világpiaci ára a következő években minden várakozás szerint még olcsóbb lesz majd. Így a másfél százalék körüli emelkedés helyett még arra is reális az esély, hogy a gáz inkább olcsóbb lesz, még akkor is, ha az orosz importot le kell állítani” – írja a lap.
És ezzel a cikk szerint a magyar kormány is tisztában van. Alföldy-Boruss Márk energiapolitikáért felelős helyettes államtitkár egy novemberi konferencián szó szerint az alábbi pontokat vetítette le prezentációja elején:
- A globális LNG cseppfolyósítási kapacitás 300 milliárd m3/év növekedést mutat 2030-ig, a növekedés hetven százalékáért USA és Katar felel (ez 250 milliárd m3 nettó növekedést jelent a kínálatban).
- Az évtized végére az USA a globális LNG-kínálat harmadát biztosíthatja, szemben a tavalyi 20 százalékkal.
- A példátlan kínálatbővülés leszorítja az árakat, a 2025-30-as periódusban 40 százalékkal lehetnek alacsonyabbak az előző öt évhez képest.
De a konferenciát szervező kuatóközpont számításai szerint sem 800, hanem legfeljebb 26 milliárddal drágulna Magyarország gázellátása az orosz gáz teljes kitiltása esetén.
