<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Van élet az orosz gázon és olajon túl? Tényleg lehetetlen teljesen elszakadni Moszkvától? Elzárhatja Putyin a gázcsapot?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Holoda Attila energetikai szakértővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. május 26. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A legfrissebb influenza-adatok szerint továbbra sem lehet járványról beszélni, pedig egyes szakemberek a tavaly elmaradt szezon miatt most jóval erősebbre számítanak. Eörsi Dániel háziorvos szerint még két hónappal előre sem lehet tudni, hogy milyen lesz az aktuális influenzaszezon.

Két éve volt utoljára influenzajárvány Magyarországon, de ma már az „igazi” járványról más fogalmaink vannak, köszönhetően a COVID-19 megjelenésének. Általában a magyar lakosság 15-20 százaléka fertőződik meg influenzavírussal, de tavaly ez az arány gyakorlatilag nulla volt. (Ezzel szemben a koronavírus omikron változata az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint is minden második embert megfertőz).

A tavaly elmaradt influenzajárvány miatt idén az előrejelzések már 30-40 százalékos, rendkívül magas fertőzöttséget jósoltak, tekintve az enyhébb járványügyi intézkedéseket, ám a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) legfrissebb influenza-statisztikája egyelőre nem támasztja alá a jóslatot.

Dr. Eörsi Dániel háziorvos szerint a jóslatok nem mindig válnak be. Fotó: FacebookDr. Eörsi Dániel háziorvos szerint a jóslatok nem mindig válnak be. Fotó: Facebook

2022. január 10-16. között az országban 11 900 fő fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel az előző heti 12 500 fővel szemben, és 47 beteg légúti mintájából, valamint a kórházban kezeltek közül 2-2 esetben mutatták ki az influenza A(H3) vírusát.

„Szerintem 47 mintából nem sok következtetést lehet levonni, talán a sentinel orvosok sem küldenek elegendő mintát, hiszen igazság szerint a COVID árnyékában nem tudunk foglalkozni az influenzával” – mondja Eörsi Dániel budapesti háziorvos, aki osztja azt a nézetet, hogy amíg kötelező a maszkviselés, meg egyéb korlátozó intézkedések (iskolában különböző osztályba járó gyerekeknek nem lehet közös program, stb), addig érthető, hogy kevésbé terjed az influenza.

„Mivel a koronavírus fertőzőképessége sokkal nagyobb az influenzáénál, ezért a COVID-hoz kell igazítani a korlátozó intézkedéseket, így az influenza kevésbé tud terjedni” – mondja a háziorvos.

WHO: nőtt, de még mindig alacsony az influenzások száma

A WHO legfrissebb jelentése szerint az influenzaaktivitás világszerte nő, és több országban is elérte a COVID-19 előtti időszakban az évnek ebben az időszakában tapasztalt szintjét, bár ez még mindig alacsonynak mondható.

A flunewseurope.org szerint az év első két hetében Albániában, Izraelben, Kazahsztánban, Észak-Macedóniában, Norvégiában, Oroszországban, Svédorszában és Szerbiában széles körű, illetve közepes influenzaaktivitásról számoltak be. Hat ország pedig a szezonális influenza 10 százalékos, vagy annál magasabb előfordulásáról: Örményország (56), Szerbia (22), Észtország (15), Franciaország (13), Grúzia (12) és Oroszország (10), melyekben az A-influenzavírus a domináns.

Kiszámíthatatlan, melyik influenzavírus harap 

Eörsi Dániel szerint a tavalyi elmaradt szezon után nem feltétlenül kell heves járványra számítani, hiszen a COVID előtt sem volt minden évben kemény influenzaszezon. Ugyanis elég hullámzó, s az évente változó variánsok függvénye, hogy mikor, mennyire pusztít.

„A halálos áldozatok száma Magyarországon évente 1000-6000 között változik, aminek az az oka, hogy sosem tudjuk előre, melyik influenzavírus jön, tehát nem lehet jósolni, hogy milyen lesz a szezon, ezért kell minden évben oltani ellene. Igazából még ősszel sem lehet tudni, hogy mi jön két hónap múlva” – magyarázza Eörsi doktor.

Sőt, olyanra is emlékszik, amikor egy szezonban két járvány volt: az influenza A inkább januárban tetőzött, aztán jött egy influenza B február-márciusban, és akkor sem lehetett tudni még januárban, hogy ugyanabban a szezonban jön még egy.

Épp ezért nehéz a vakcinafejlesztés, ugyanis óriási különbség van abban, hogy melyik influenzavírus mennyire harap, ezért mondjuk azt (WHO, NNK, mindenki), hogy minden évben minél több komponensű oltással oltsuk át a rizikócsoportokat. Ha tudnánk előre, hogy mikor jön a durva vírus, akkor nem így csinálnánk” – teszi helyre a félreértéseket a háziorvos.

Véget fognak érni az influenza szűk esztendői

Arra a kérdésre, hogy evolúciós értelemben az erősebb koronavírus „lenyomja-e” az influenzavírust, azt mondja, hogy ha nem lenne védekezés a COVID ellen, akkor valójában tudna egyszerre a két járvány létezni.  

De mivel van emberi reakció a vírus elleni védelemre, ezért most olyan környezet alakult ki, amely az influenzának nem kedvez, míg a COVID így is megtalálja a számítását” – teszi hozzá Eörsi Dániel.

Azt viszont nem merné megjósolni, hogy ez még évekig így is lesz. Ha jósolnia kéne, inkább azt mondaná, hogy a társadalom reakció-képessége fog kimerülni itt, a világ nyugati felén.

„Talán egyre kisebb intenzitású korlátozásokat fogunk kibírni, emiatt az influenza szempontjából is véget fognak érni a ’szűk esztendők’. De ahogy erre sem lehet mérget venni, úgy az idei erősebb influenzajárványra sem” – teszi hozzá a háziorvos.

 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.