Herszon környékén is sikereket értek el az ukrán erők. Volodimir Zelenszkij elnök hivatalosan is megerősítette a dél-ukrajnai Herszon megyében található két település, Arhanhelszke és Miroljubivka felszabadítását az orosz megszállás alól – számolt be hétfőn az Ukrajinszka Pravda hírportál. Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve elismerte, Herszon megyében ukrán tankok mélyen beékelődtek az orosz védelembe.
Бійці 128 окремої гірсько-штурмової Закарпатської бригади показали фото українського прапора на найвищій точці Миролюбівки, що на Херсонщині.
— hochu dodomu v UA (@hochu_dodomu) October 3, 2022
Вітаємо! pic.twitter.com/nqdFEnG4St
Szabadon engedték az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőmű igazgatóját – jelentette be a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) igazgatója, Rafael Grossi hétfőn, három nappal Ihor Murasov őrizetbe vételét követően, amellyel Ukrajna az orosz hatóságokat vádolta. Grossi Twitteren arról tájékoztatott, hogy Ihor Murasov biztonságban van, és hazatért családjához. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az őrizetbe vételt „az orosz állami terrorizmus újabb megnyilvánulásának és a nemzetközi jog súlyos megsértésének” nevezte.
I welcome the release of Ihor Murashov, Director General of #Ukraine’s #Zaporizhzhya Nuclear Power Plant; I have received confirmation that Mr Murashov has returned to his family safely.
— Rafael MarianoGrossi (@rafaelmgrossi) October 3, 2022
Ratifikálta az orosz parlament alsóháza hétfőn a négy, orosz ellenőrzés alá került ukrajnai régió Oroszországhoz való „csatlakozásáról” szóló szerződéseket. Az Állami Duma egyszerre, egyhangúlag szavazta meg a Donyecki és a Luhanszki Népköztársasággal, valamint a Herszon és a Luhanszk megyével megkötött szerződést. Vjacseszlav Vologyin házelnök Telegram-bejegyzésben közölte, hogy az Oroszországi Föderációnak immár 89 közigazgatási egysége van. A ratifikálást követően az ülésteremben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter gratulált a négy régió képviselőinek, és kifejezte abbéli meggyőződését, hogy a felsőház is meg fogja szavazni a „csatlakozásukat”. A voksolást megelőzően Lavrov egyebek között arról beszélt az alsóház rendkívüli plenáris ülésén, hogy Oroszország nem távoli országokban zajló, kitalált történetekre reagál, hanem megvédi határait, és „valódi népirtástól” oltalmazza meg a népét. Az orosz diplomáciai tárca vezetője azt hangoztatta, hogy Washington maga alá rendelte a kollektív Nyugatot, Ukrajnát pedig az Oroszország elleni harc eszközévé tette. Lavrov szerint Hitler is ezt tette egykor Európa országaival, hogy megtámadja a Szovjetuniót. A miniszter az állította, hogy a Kijevből érkező, egyre erősödő életveszélyes fenyegetések ellehetetlenítették a négy régió számára az Ukrajnán belül létezést. Mint mondta, e területeknek az Oroszországi Föderáció részévé válása „az orosz területek újraegyesítésének logikus folytatása volt”. Lavrov szerint az ukrán fegyveres erők és a „nacionalista alakulatok” harcosai büntetlenül gyilkolták a Donyec-medence és a szomszédos régiók lakosait csak azért, mert nem voltak hajlandók támogatni a kijevi „neonáci” rezsimet, és úgy döntöttek, hogy kiállnak alkotmányos jogaikért.
Ukrajna NATO-tagságra való törekvése volt az ellene indított orosz „különleges hadművelet” egyik kiváltó oka – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak. Peszkov ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy Ukrajna kérvényezte gyorsított felvételét a NATO-ba. „Nagy figyelemmel követjük ezt a döntést. Emlékszünk rá, hogy éppen Ukrajna NATO-orientáltsága és leendő NATO-tagságának megerősítése lett a különleges hadművelet egyik oka” – mondta. A szóvivő rámutatott, hogy a NATO-tagállamok eltérő módon reagáltak az ukrán lépésre; egyes országok támogatják a gyorsított csatlakozás lehetőségét, mások nem. A négy ukrajnai régió elcsatolásával kapcsolatban elmondta: a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság – ezek a területek Oroszországban is megtartják elnevezésüket – a 2014-es határaik között válnak orosz jogalannyá. Herszon és Zaporizzsja megye határaival kapcsolatban a szóvivő „konzultációt” ígért a területek lakosságával. Hozzátette, hogy a tervek között jelenleg nem szerepel egy újabb, a határokról szóló népszavazás. Peszkov kitért Ramzan Kadirov csecsen vezetőnek arra a kijelentésére, amelyben hadiállapot bevezetését sürgette a határ menti orosz régiókban, valamint taktikai atomfegyverek bevetését Ukrajna ellen. Emlékeztetett arra, hogy az atomfegyverek bevetésének alapelveit az orosz nukleáris doktrína tartalmazza, „amelytől eltérő megfontolások nem lehetnek”. A szóvivő azt hangoztatta, hogy a regionális vezetőknek joguk van kifejteni álláspontjukat, és méltatta Kadirovnak és a csecsen harcosoknak az orosz fegyveres erőkben játszott szerepét. Ugyanakkor megjegyezte, hogy „nehéz időkben is tartózkodni kell az indulatoktól”. Vlagyimir Putyinnak az Északi Áramlat vezetékein történt robbantásokkal kapcsolatos nyilatkozatára kitérve – melyben az orosz elnök diverzióval vádolta az „angolszászokat”, valamint azzal, hogy „gyakorlatilag hozzáláttak az összeurópai energetikai infrastruktúra megsemmisítéséhez” – Peszkov rámutatott: a csövek megrongálódása nyomán az Egyesült Államok előtt lehetőség nyílt arra, hogy több cseppfolyósított földgázt adjon el. Hozzátette, hogy vannak olyan országok, amelyek rendelkeznek katonai-technológiai képességekkel egy ilyen művelet végrehajtásához. „És vannak olyan országok, amelyek egyáltalán nem érdekeltek ebben, köztük az európai államok és Oroszország” – mondta. Kérdésre válaszolva lehetetlennek nevezte béketárgyalások folytatását Japánnal olyan körülmények között, amikor Tokió szankciókat vezet be Moszkva ellen, és katonai segítséget nyújt Ukrajnának
Bekérették hétfő délelőtt a varsói külügyminisztériumba az Oroszországi Föderáció nagykövetét a megszállt ukrajnai területeken Moszkva által rendezett múlt heti népszavazások miatt, és tiltakozó jegyzéket nyújtottak át neki. A bekéretés tényét Marcin Przydacz külügyminiszter-helyettes jelentette be aznap reggel a TVN24 kereskedelmi hírtelevízióban. Jelezte, hogy több európai országban is ez fog történni nagyjából egy időben, közös megegyezés alapján. Lukasz Jasina lengyel külügyi szóvivő később közölte: a Szergej Andrejev nagykövetnek átadott diplomáciai jegyzékben nem csak az Ukrajna egyes területeinek törvénytelen elcsatolására vonatkozó álláspontot fogalmazták meg, hanem tiltakoztak a múlt heti fenyegetések miatt is, amelyeket Moszkva, a lengyel államnak is címezve, a világbéke ellen tett. Jasina elmondta: jelenleg nem tervezik az orosz nagykövet kiutasítását, és Lengyelország moszkvai nagykövete is a helyén marad. A lengyel külügyminisztériumból távozva, Szergej Andrejev újságíróknak elmondta: hétfőn és kedden ratifikálják a négy ukrajnai területről szóló szerződéseket, és a régiók „mindörökké az Oroszországi Föderáció területei maradnak”. A varsói külügyi tárca pénteki nyilatkozata szerint az említett négy megye a nemzetközi jog értelmében továbbra is Ukrajna része. „Lengyelország nem ismeri el, és a jövőben sem fogja elismerni az álnépszavazások eredményeit (…), ahogy az orosz elnök által kiadott, a szóban forgó területek elcsatolásáról szóló dekrétumokat sem” – áll a nyilatkozatban, melyben Ukrajna határozott katonai támogatására és az Oroszország elleni újabb szankciókra szólították fel a nemzetközi közösséget.
Bekérették a római külügyminisztériumba hétfőn az orosz nagykövetet az ukrajnai területeken Moszkva által megrendezett népszavazások miatt. Ezt követően az Oroszországi Föderáció római nagykövetsége közölte, hogy Szergej Razov nagykövet határozottan visszautasította az olasz fél álláspontját. Az orosz nagykövetet a külügyminisztérium úgynevezett diplomáciai főtitkára, Ettore Sequi nagykövet fogadta. Sequi azt mondta Szergej Razovnak: Olaszország határozottan elítéli a „hamis népszavazásokat”, és ezek eredményét Róma nem ismeri el. Az orosz diplomáciai képviselet közleménye szerint a találkozón Szergej Razov „kategorikusan visszautasította az olasz fél kijelentéseit, és kifejtette saját álláspontját, amely összhangban van azzal, amit Vlagyimir Putyin, az Oroszországi Föderáció elnöke mondott a Kreml nagypalotája Szent György termében szeptember 30-án elmondott beszédében”.
Litvánia nemkívánatos személlyé nyilvánította az orosz ügyvivőt, és öt napon belül el kell hagynia a balti állam területét – jelentette be hétfőn a vilniusi külügyminisztérium. Az orosz diplomata kiutasítását az utóbbi időben tett, közelebbről meg nem nevezett cselekményeivel és kijelentéseivel indokolták, amelyek „összeegyeztethetetlenek diplomáciai státuszával”. A vonatkozó külügyi közlemény szerint ezek a cselekedetek és kijelentések Litvánia belügyeibe való beavatkozásnak tekinthetők, és sértik a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezmény rendelkezéseit. Az orosz ügyvivő litván külügyminisztériumba történt bekéretése alkalmával a balti állam egyben tiltakozását fejezte ki az ukrajnai Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régiók illegálisnak tekintett elcsatolása miatt.
Litvánia Kijev kérésére kész beengedni az országba hadköteles krími tatárokat, ha van ukrán állampolgárságuk, és a határon ukrán útlevelet mutatnak fel – közölte hétfőn Rustamas Liubajevas, a belügyminisztérium határvédelmi szolgálatának vezetője. A krími lakosok két útlevéllel – az Oroszországi Föderáció és Ukrajna által kiadott okmánnyal – rendelkezhetnek. „Készek vagyunk befogadni azokat a krími tatárokat, akik elmenekülnek a rájuk nézve törvénytelen orosz mozgósítás elől” – mondta a litván illetékes. A befogadás feltétele az ukrán állampolgárság és ukrán útlevél – tette hozzá. Kijev arra kérte a balti államok, valamint Lengyelország és Georgia hatóságait, hogy az orosz mozgósítás elől menekülő krími tatárokat engedjék be országukba.
Franciaország álláspontja szerint az Oroszországra kivetett uniós szankciók működnek, s az a cél, hogy az ukrajnai háború költségei elviselhetetlenné váljanak Oroszország számára – mondta hétfőn Élisabeth Borne miniszterelnök a nemzetgyűlés előtt tartott beszédében. „A mi célunk ugyanaz a kezdetektől: elviselhetetlenné tenni a háború költségeit Oroszország számára, keményen sújtani a gazdaságát, megakadályozandó az offenzíva finanszírozását” – hangsúlyozta a kormányfő. „Oroszország indította ezt a háborút. Oroszország ösztönzött minket cselekvésre” – hívta fel a figyelmet az uniós szankciók kapcsán a miniszterelnök. „A szankciók addig fognak tartani, amíg (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) a konfliktus és a konfrontáció spirálját fokozza. A szankciók feladása Ukrajna feladását jelentené. Az értékeinkről mondanánk le. Oroszországnak vetnénk alá magunkat. Franciaország, a patriotizmus nem jelent feladást. Nem jelent lemondást. Nem jelent alávetettséget” – mondta Élisabeth Borne a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés képviselőihez intézve szavait, miután az ellenzéki jobboldali szuverenista párt ellenzi a Moszkva elleni uniós szankciókat. „Ezek a szankciók nem tetszenek azoknak, akik nem titkolják csodálatukat egy állítólagos patriotizmus nevében az orosz imperializmus iránt, mégpedig azért, mert azok működnek” – vélte a miniszterelnök. „Az orosz gazdaság jelentősen visszaesett, a GDP idén 6 százalékot csökkent. Az orosz infláció megugrott. És Oroszország nem fér hozzá a csúcstechnológiai eszközökhöz” – tette hozzá. „Az energiaárak növelésével Moszkva jelenleg megpróbálja fenntartani az illúziót. De a tények előttünk vannak. Az orosz propaganda nem tudja elfedni őket. Az orosz gazdaság fuldoklik” – mondta a francia miniszterelnök. Élisabeth Borne azt is bejelentette, hogy a francia diplomácia „a következő hónapokban” gazdasági konferenciát szervez Ukrajna megsegítésére. „Bejelentem, hogy a következő hónapokban Párizsban gazdasági konferenciát szervezünk az ukrán hatóságokkal a francia vállalatok mobilizálására” – fogalmazott. A francia kormány számításai szerint Ukrajna újjáépítésének költségei jelenleg 350 milliárd euróra rúgnak.
Felfüggesztették tisztségéből az orosz Távol-Kelet egyik régiójának toborzásért felelős katonai vezetőjét, amiért több ezer embernek tévesen küldött behívót a részleges mozgósítás keretében – közölte hétfőn egy helyi tisztségviselő. Az esetről Habarovszk határterület kormányzója, Mihail Degtyarjov számolt be a Telegram-csatornáján. Azt írta, hogy a felelős illetékest, Jurij Lajkót felmentették tisztségéből. Hozzátette: „Ez nem fogja befolyásolni az elnök, Vlagyimir Putyin által kitűzött célt.” A felfüggesztés pontos okát nem közölte, de a tájékoztatásból kiderül, hogy tíz nap alatt több ezren kaptak behívót, majd az emberek mintegy felét hazaküldték, mert nem feleltek meg a bevonulási feltételeknek. A kormányzó szólt arról is, hogy a részleges mozgósítás csak a védelmi minisztérium és az elnök által kijelölt kategóriákra vonatkozik. Több jelentés is érkezett arról, hogy például időseket, diákokat, betegeket is mozgósítottak, ami elégedetlenséget váltott ki. A múlt héten Vlagyimir Putyin követelte a mozgósítás során elkövetett hibák kijavítását.
Csehország – hasonlóan Lengyelországhoz, Romániához és Bulgáriához – azt kérte polgáraitól, a súlyosbodó helyzet miatt hagyják el Oroszországot.
(MTI, The Guardian)
