3p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Noha az államtitkár az MTI-nek adott nyilatkozatában kisebb sikerjelentést adott elő a munkaerőpiac helyzetét illetően, ennyire nem rózsás a helyzet.

Mára vitán felül kiheverte a világjárvány sokkját a hazai munkaerőpiac. A foglalkoztatottak száma a rendszerváltás óta nem tapasztalt magasságokban jár, 4,7 millió körül alakul. A magyar munkanélküliségi ráta a legalacsonyabbak közé tartozik Európában. Az álláskeresők számát 2021 elejére sikerült 300 ezer alá szorítani, csak az elmúlt tíz hónapban 50 ezer fő feletti a mérséklődés - erről beszélt Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára az MTI híre szerint. Mindezt annak kapcsán, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint októberben tovább mérséklődött a nyilvántartott álláskeresők száma.

Vitán felül áll, hogy a trend igen kedvező irányba mutat, a részletesebb adatok azonban már óvatosságra intenek.

Az egyik ilyen adat a csoportos létszámleépítésben érintettek száma. A jogszabályok értelmében ugyanis dolgozói létszámtól függően, ha 10, 20, vagy 30 alkalmazottnál többnek szünteti meg egy vállalkozás a munkavállalói jogviszonyát, akkor azt jelentenie kell a munkaügyi hivatalokhoz.

A harmadik hullám számait idézi a friss adat (Fotó: PixabaY)
A harmadik hullám számait idézi a friss adat (Fotó: PixabaY)

A friss, októberi statisztikában igencsak megugrott az ilyen formában elbocsátott dolgozók száma, annyira, hogy a koronavírus-járvány harmadik hullámában volt példa utoljára ennél nagyobb létszámú elbocsátásra.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 544 dolgozó volt érintett csoportos létszámleépítésben, aminél több érintettről legutóbb márciusban számolt be a szolgálat - vagyis 7 havi csúcsról beszélhetünk. Akkor 975 alkalmazottól váltak meg ilyen formában a cégek.

A legtöbb elbocsátás a közép-magyarországi régióban, valamint a Dél-Alföldön történt. A részletes adatok szerint

  • 213 dolgozótól váltak meg ilyen formában a cégek Bács-Kiskun megyében,
  • 153-tól Pest megyében,
  • 111-től Budapesten,
  • Komárom-Esztergom megyében 34 fő volt érintett,
  • Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 20,
  • Csongrád-Csanádban pedig 13.

Az NFSZ közlése szerint a leépítések

  • az egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás,
  • a mérőműszer-gyártás,
  • az egyéb információ-technológiai szolgáltatás,
  • a vendéglátás,
  • a vasúti, kötöttpályás jármű gyártása
  • és a ruházati termékek gyártása ágazatokat érintette.

Idén októberrel bezáróan egyébként összesen 4305 személyt bocsátottak el csoportos leépítéssel. És hiába terhelte az évet a harmadik és most már a negyedik hullám is, ez a szám a korábbi évekkel összehasonlítva egész kedvezően alakulhat. A járvány előtti néhány évben ugyanis 4000-5600 környékén mozgott az év során ilyen formán elbocsátottak létszáma. A koronavírus-járvány berobbanásának évében, 2020-ban több mint 17 ezer főt küldek el a cégek, aminél nagyobb leépítési hullámra csak kétszer volt példa: a 2009-es válság kitörésekor (39 ezer), valamint 2012-ben (20 ezer).

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!