Bár a múlt év végén, az idei év elején sokan - köztük a kormány - is arra számított, hogy a magasabb fizetések, a tavalyi mínuszból ebben az évben pluszba kerülő reálbérindex miatt megindult a lakossági fogyasztás, eddig erre nem került sor. Ez látszott a héten megjelent részletes GDP-adatokból is, az összesített fogyasztási kiadások az idei második negyedévben mindössze 4,1 százalékkal haladták meg a 2015-ös szintet. Ehhez képest 2022 és 2021 azonos időszakában 10,1, illetve 12,2 százalékos többletről volt szó.
Pedig a bázis is alacsony volt
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtök reggel közzétett legfrissebb kiskereskedelmi számai sem adnak okot az örömre. Sokkal inkább búslakodásra. Júliusban, tehát a harmadik negyedév első hónapjában a kiskereskedelmi forgalom volumene - amely lényegében a mennyiségi eladások alakulását mutatja - a naptárhatással korrigált adatok alapján mindössze 2,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, havi összevetésben pedig nem történt változás. Az éves adatoknál azonban figyelembe kell veni, hogy tavaly júliusban - ahogy az év többi hónapjában is - az extrém inflációs környezet miatt az egy évvel korábbihoz viszonyítva 7,6 százalékos volt a volumencsökkenés. Vagyis az alacsony bázishoz képest következett be a júliusi, egyébként vérszegény növekedés.
Jobban mutatják a kiskereskedelem rossz helyzetét a hosszú távú mutatók. Júliusban a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,7 százalékkal elmaradt a 2021-es havi átlagtól. Vagyis többéves hátrányban van a szektor.
Fotó: Depositphotos
Mi is az az óvatossági motívum?
A kormány arra számított korábban, hogy ebben az évben megindul a fogyasztás, ezen belül a kiskereskedelmi forgalom is tartósan felszálló ágba került. Ez azonban nem történt meg. Az elemzők és a kormány szerint is az úgynevezett "óvatossági motívum" a ludas. Az Orbán-kabinet ennek az emlegetésével közvetve arra igyekszik rábírni az embereket, hogy vásároljanak, ezzel is pörgetve a gazdaságot, hízlalva egyebek mellett az áfa-, ezen keresztül a költségvetési bevételeket.
Ez nagyon egyszerűen aannyit jelent, hogy a lakosság a bizonytalannak látja a mostani és a jövőbeli helyzetet, ezért fogyasztás, azaz vásárlás és költekezés helyett már előre felkészülnek, tartalékolnak a későbbi - esetlegesen bekövetkező - kedvezőtlenebb helyzetre. A tartalékolás miatt ezek az összegek nem jelennek meg a boltokban, autószalonokban és a szolgáltató cégek bevételeiben.
Ez is pocsék lett
E kiábrándító jelzővel minősítette a csütörtökön megjelent firss kiskereskedelmi adatot Virovácz Péter, az ING közgazdásza.
A beérkezett adat a piaci konszenzushoz képest komoly negatív meglepetést okozott, miközben a piacon a legpesszimistább előrejelzést adó ING Bank várakozásait is csekély mértékben alulmúlta. A szezonális és naptárhatástól megtisztított számok szintjén mindez azt jelenti, hogy a júniusban látott 0,2 százalékos visszaesés után júliusban egy stagnálás következett havi alapon. Vagyis ezen adatok alapján április óta lényegében stagnál az értékesítés volumene a szektorok összességét vizsgálva. A tavalyi alacsony bázis miatt azonban az éves index jelentős változást nem mutatott az előző hónaphoz képest.
Az elmúlt hónapok stagnálása miatt pedig már az sem állítható, hogy a kiskereskedelmi forgalom trendszerű bővülést mutatna. "Sőt, már az éves bázisú teljesítménymutatók esetében is egy trendszerű lassulás tapasztalható. Mindezek alapján továbbra is megállja a helyét a korábbi állításunk, miszerint a gazdasági alapfolyamatok gyengék, és csak egy-egy kiugró teljesítmény tud átmenetileg pozitív képet kirajzolni. Az elmúlt hónapokban a kiskereskedelemben pedig még erre az egy-egy egyedi hatásra sem számíthattunk. Ez utóbbi már csak azért is érdekes, mert azért a nagy sporteseményekkel tűzdelt időszakokban a kiskereskedelmi forgalom érdemi fellendülést szokott mutatni. A részleteket nézve jól látható, hogy a júliusi kiskereskedelmi teljesítményt – komoly meglepetésre – ismét az élelmiszer-kiskereskedelem húzta vissza jelentősen. Havi alapon 0,7 százalékos visszaesést mért a KSH. Mindez annak fényében okoz komoly fejtörést, hogy a kiskereskedelmi láncok meglehetősen pozitív hangvételben nyilatkoztak a forgalmuk alakulásáról a labdarúgó-Európa-bajnokság következtében. Míg júniusban ezt a negatív meglepetést ellentételezte a nem élelmiszertermék jellegű üzletek forgalma, addig júliusról ez aligha mondható el" - mutatott rá Virovácz Péter.
Akkor most mi lesz?
Aki szerint összességében egy meglehetősen gyenge fogyasztás rajzolódik ki a harmadik negyedév elején. A teljes kiskereskedelmi szektor értékesítési volumene továbbra sem éri el a 2021-es átlagot, beragadt nagyjából 1 százalékkal a három évvel ezelőtti szint alatt.
"Bizakodásra adhat okot a továbbra is magas reálbérnövekedés és az összességében erős munkaerőpiac. Ez utóbbi azonban könnyen csalóka lehet a munkaerő-tartalékolás jelentősége miatt. Úgy tűnik tehát, hogy hiába az elmúlt egy év javulása a fogyasztói bizalomban, annak szintje még mindig túl alacsony ahhoz, hogy a háztartások fogyasztása érdemi impulzust adjon a gazdaságnak. A bizonytalan gazdasági környezet, a tartalékok visszaépítése és a személyihitel-állomány leépítése a fő fókusz a háztartások számára. A legbiztosabb pozitív fordulat 2025 elején érkezhet ebben a tekintetben, amikor is az ÁKK (vagyis az Államadósság Kezelő Központ - a szerk.) ismét jelentős kuponfizetéseket hajt végre a lakossági államkötvények tulajdonosainak. Addig is folytatódik a gyógyulás, de a teljes helyreállás nem a jelen, hanem inkább a jövő ígérete" - derül ki az ING elemzőjének előrejelzéséből.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza több tényezővel magyarázta a gyenge adatokat. Egyebek mellett a már említett óvatossági motívummal, amelyben szerepet játszik, hogy a kialakult magas árszínvonalon nem vásárolnak. A szakember kommentárjában arról is írt, hogy a második negyedéves GDP-adatokból látszott, a háztartások fogyasztása szignifikánsan jobban nőtt, mint a kiskereskedelmi forgalom, azaz a két mutató közötti kapcsolat fellazult. Regős Gábor szerint ennek oka lehet, hogy
a háztartások többet vásárolnak külföldön vagy külföldi webshopokban, ami a magyar kiskereskedelem magas árszínvonalára és így alacsony versenyképességére mutat rá. Lehetséges az is, hogy szolgáltatásokból vásárolnak többet, bár a szálláshelyek adatait is inkább a külföldi, mint a belföldi forgalom húzza.
A Gránit Alapkezelő szakértője közölte azt is, hogy bár a fogyasztás éves alapon bővülni tud és ez lesz felhasználási oldalról a fő húzóerő, ennek üteme nem mindegy. A hazai kiskereskedelem beleragadt a magas árszínvonalba és ez a növekvő reálbérek mellett is a bővülés erőteljes korlátjává vált.
Kollégáival összhangban értékelte a friss adatokat Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior gazdasági elemzője. Szerinte a harmadik negyedév kezdetével sem oldódott fel az óvatossági motívum, a kiskereskedelmi forgalom felpattanására továbbra is várni kell. Hozzátette:
"Az infláció alacsonyabb szinten való stabilizálódása nem bizonyult elegendőnek, a felmérések alapján a háztartások még mindig magasabb inflációt érzékelnek, és ahhoz is időre van szükség, hogy alkalmazkodjanak a magasabb árszinthez, a vásárlások során használt referenciaárakat is az aktuális árakhoz igazítsák. Emiatt pedig a fogyasztás kevéssé tudja támogatni a gazdasági növekedést és ellensúlyozni a külső környezet gyengélkedése nyomán visszaeső export- és beruházási dinamikát."
