Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
Csabai Károly Csabai Károly

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatai szerint június végén már átlagban közel 7 ezer milliárd forint értékű cash volt a forgalomban. Annak ellenére, hogy a bankok – már csak a jól felfogott érdekükből is – már jó ideje arra törekednek, hogy a fizetések egyre nagyobb része elektronikusan, átutalással, illetve bankkártyákon keresztül történjen. Ez a gazdaság fehérítéséhez is hozzájárulna. Számos javaslatuk közül eddig csak kevés talált nyitott fülekre az állami szabályozóknál. A jelek szerint még a koronavírus-járvány sem hozott áttörést, amelynek hatására nőtt az elektronikus fizetések száma.

Szereti a készpénzt a magyar. A hazai cash-állomány a 2008 őszén kirobbant válságot követően kilőtt. Míg 2007 végén még 2 ezer milliárd értékű fizetőeszközt tartottunk magunknál, addig az MNB ma megjelent adatai szerint ennél már három és félszer többet, közel 7 ezer milliárdot. Hogy ezt el tudjuk helyezni: a forgalomban lévő készpénz 2007-ben a GDP 9 százalékát érte el, 2019 végén azonban már a 15 százalékát. S ha az idén bejön a Pénzügyminisztérium prognózisa és a gazdaság a koronavírus-járvány hatására 3 százalékkal visszaesik az előző évhez képest, akkor az ez arány még tovább, akár 16 százalékra nőhet.

Mindez azt jelenti, hogy a készpénz sokkal jobban bővült, mint a GDP. 

Még mindig nagyon szeretjük
Még mindig nagyon szeretjük

Magyarországnál magasabb GDP-arányos készpénzállománnyal az Európai Unióban csak Görögország, Lettország, Litvánia, Portugália és Szlovákia rendelkezett, ebből csak az utóbbi található a mi régiónkban, Közép- és Kelet-Európában – mutatott rá a Magyar Bankszövetség tavaly szeptember végén publikált elemzése. Ezek 2017-es adatok, de Magyarország pozíciója azóta sem javult, nem is javulhatott, már csak a már említett növekedés miatt sem.

De miért ilyen magas és miért nő a készpénzállomány?

Korábban megjelent tanulmányok, felmérések szerint a hazai készpénzállomány növekedését a nagy címletek bővülése okozza, míg a kisebb címletek használata gyakorlatilag stagnál. Ebből a Bankszövetség arra a következtetésre jutott, a készpénzállomány nagy része tétlen, azt a háztartások és a vállalatok nagy mértékben csupán felhalmozzák. 

A készpénzállomány nemcsak a normál gazdasági növekedés miatt bővül folyamatosan, vagyis amiatt, hogy a több ügylet lebonyolításához több cash is kell. Ebbe egyéb tényezők is belejátszanak: 

  • a történelmi szinten alacsony, gyakorlatilag a nullához közeli betéti kamatok, 
  • a fekete- és szürkegazdaság bővülése, 
  • az állami intézkedések, amelyek a készpénzhasználat felé terelnek. Ilyen a havi kétszeres ingyenes készpénzfelvétel 150 ezer forint értékhatárig, valamint a pénzügyi tranzakciós illeték.

A helyzet azért is érdekes, mert miközben nő a készpénzállomány, a készpénzes fizetéseket helyettesítő eszközök használata is gyarapodik. Egyre több a kártyás vásárlás (érintőkártyás tranzakció, online fizetés), az átutalások, a csoportos beszedések (netbank, mobilbank használata) száma. Más kérdés, hogy még e növekedés ellenére is e téren továbbra is jelentős az elmaradás az európai uniós átlagértékekhez képest. 

Egy tanulmány szerint a legfiatalabb (16-29) és a legidősebb (60 év felettiek) korosztály az átlagosnál gyakrabban használ készpénzt, feltehetően azért, mert a jövedelmüket (a legfiatalabbaknál ez a szülőktől kapott zsebpénz), illetve a nyugdíjukat készpénzben kapják meg. 

Az is megfigyelhető, hogy a háztartások jövedelmének növekedésével fordított arányban változik a készpénz használata. Magyarul, az alacsonyabb jövedelműek gyakrabban választják a készpénzt, mint fizetési eszközt. Még mindig magas azok aránya, akik készpénzben kapják meg a rendszeres jövedelmüket. Miközben a megtakarítók mintegy harmada a megspórolt pénze legalább egy részét cashben tartja. A zéróhoz közeli kamatok miatt ugyanis nincs sürgető kényszer arra, hogy azt bankbetétbe tegyék. 

Az is a készpénz felé terel, hogy a községekben és falvakban jóval kevesebb a bankkártyát elfogadó hely a városokhoz képest.

Figyelmeztető, hogy bár az internetes vásárlásoknál kivétel nélkül lehet elektronikus módon fizetni, a vásárlások döntő többsége készpénzzel történik. Ennek oka lehet a bizalom hiánya, például, hogy a vásárlók arra apellálnak, hogy még az átvétel helyszínén is elállhatnak a vásárlástól. A futároknál nagyon kevés esetben oldható meg a kártyás fizetés. A számlák rendezése is nagyrészt készpénzben történik, annak ellenére, hogy banki átutalás és a csoportos befizetés is lehetséges. Ez visszavezethető a tájékozottság hiányára, hiszen sokan nem is tudnak arról, hogy a sárga csekken érkező számlákat elektronikus úton is be tudják fizetni. Sok esetben az is probléma, hogy az átutalás bonyolultnak tűnhet és nem egyértelmű a papíralapú csekk alapján, hogy hova és milyen adatokat kell megadni. Az is problémát okozhat, hogy a banki átutalás díja azonnal a fogyasztónál jelentkezik, amit sokszor nem vetnek össze a postai sorban állás költségeivel és időigényével, illetve azzal a költséggel, amelyet a szolgáltató fizet a postának, amely közvetve, de mégis megjelenik a fogyasztónál. 

A demográfiai különbségek is erősen befolyásolják a készpénzhez való hozzáállást. Az alacsonyabb végzettségűek, munkanélküliek, tanulók és nyugdíjasok – akiknek jellemzően alacsonyabb a jövedelmük – jobban pártolják a készpénzes fizetést, mint a Budapesten és megyeszékhelyen lakók, az aktív munkavállalók, magasabb végzettségűek, magas jövedelmű háztartásban élők és a 30-39 éves korosztályba tartozók.

Azt is figyelembe kell venni, hogy a nagy összegű kifizetéseket tipikusan készpénzben teljesítjük. Ez a gyakorlat jellemzi például az építőipart, ahol nemcsak a magánszemélyek és a vállalkozások, hanem a vállalatok is gyakran készpénzben rendezik egymás közötti tartozásaikat. Ez azután elindul lefelé az alvállalkozói láncon, lényegében „készpénzessé téve” a teljes folyamatot. De hasonló a gyakorlat a lakáspiacon is, ahol a foglalót, de sokszor a teljes vételárat is készpénzben rendezik, vagy az autóvásárlásnál – az új és a használt piacon is –, ahol szintén jellemző a készpénzes fizetés. 

A vállalkozások közötti üzleti kapcsolatokban a készpénzhasználat még mindig erőteljesen jelen van. A vállalkozások a saját készpénzhasználatukat jelentős mértékben azzal indokolják, hogy bevételeik egy része ilyen módon keletkezik. Az is látszik, hogy a vevői oldalon keletkezett készpénzes bevételeket a cégek nem a bankszámlájukra fizetik be, hanem a beszállítóik felé való kötelezettségeik, illetve sok esetben az alkalmazottak kifizetésére használják fel. Az ilyen módon kifizetett munkavállalók pedig nyilvánvalóan készpénzben fogják intézni háztartási kiadásaikat is. Annak ellenére, hogy kevesen említették a számlaadás elkerülését, mint a készpénzhasználat okát, feltételezhető, hogy ez is nagyobb arányban jelen van, hiszen a válaszadók valószínűleg névtelenül sem szívesen nyilatkoznak saját jogellenes magatartásukról. 

Az MNB adataiból az is kiderül, hogy még az online-pénztárgépes tranzakcióknál sem haladja meg az 1 millió forint feletti tranzakciónál az elektronikus fizetés aránya az 5-10 százalékot. Noha ezekben az esetekben valóban vannak a készpénz mellett szóló érvek – az építkezéseknél a minőségellenőrzést követő gyors teljesítés, a lakáspiacon és a személygépjárműveknél az egyidejű tulajdon-átruházás aktusa –, ezek egy részét az MNB reményei szerint megszünteti a március 2-án elindult azonnali fizetési rendszer. (Hogy ez valóban így lesz-e, annak előrejelzéséhez az eddig eltelt néhány hónap tapasztalata kevés.)

További pozitív ösztönzőt jelenthetnének, ha az elektronikus pénzforgalmat – akár összefüggésben másik javaslatunkkal bizonyos értékhatárhoz kötve - adókedvezménnyel, illetve visszatérítéssel támogatná a szabályozó – állapítja meg a Bankszövetség.

Amely tavaly novemberben egy nyolc pontból álló javaslatcsomagot állított össze a készpénzhasználat visszaszorítása érdekében:

  • Készpénzhasználati limit bevezetése az 500 ezer forint feletti, a gazdaság bármely két szereplője közötti tranzakcióknál;
  • Kötelező elektronikus fizetési lehetőség biztosítása online pénztárgépek esetében;
  • Kötelező elektronikus fizetési lehetőség biztosítása, amennyiben a kereskedő árbevétele meghalad egy bizonyos szintet;
  • A pénzügyi tranzakciós illeték kivezetése, ösztönözve a banki csomagárazás elterjedését;
  • A díjmentes havi kétszeri készpénzfelvétel eltörlése vagy az összeghatár 50 ezer forintra csökkentése;
  • Sárga csekk fizetése során az elektronikus fizetések előnyben részesítése a készpénzzel szemben;
  • Az állam, az önkormányzatok és a magánszemélyek közötti pénzmozgás elektronikus irányba való terelése;
  • A fekete- és szürkegazdaságban keletkezett megtakarítási készpénzállomány számlapénzzé tételét támogató amnesztia támogatása. 

Ezek révén a Bankszövetség számításai összességében a GDP 1,7 százalékának megfelelő összeget, azaz mintegy 700 milliárd forintot lehetne megtakarítani.

Mindezek közül azonban a kormány azt a javaslatot tett magáévá, hogy az online kasszát használó kereskedők 2021 januárjától kötelesek mindenhol biztosítani az elektronikus fizetés lehetőségét. A 2021. évi központi költségvetésről a parlament által elfogadott törvény szerint a boltosokon kívül a vendéglátóhely, vagy szálláshelyet nyújtó vállalkozás a jövő évtől köteles a fogyasztó számára legalább egy, nem készpénzes fizetési lehetőséget biztosítani, ez lehet kártyás fizetés, azonnali átutalásra épülő (például QR-kódos) fizetés, vagy más egyéb megoldás. Természetesen a fogyasztó dolga eldönteni, milyen módon fizet, készpénzzel, vagy bankkártyával.

Még az azonnali fizetési rendszer elindulása előtt a Bankszövetség főtitkára, Kovács Levente azt vizionálta, hogy egy-két éven belül már a piacon a zöldségesnél is azonnali átutalással fizetünk, semmi szükség nem lesz arra, hogy készpénzt vigyünk magunkkal és az apróval bajlódjunk. Az új rendszer gazdaságfehérítő hatása pedig adóbevételek formájában akár évi 400-500 milliárdos hasznot is eredményezhet a költségvetésnek. Nagy ugrás lesz, ahhoz képest például, hogy a koronavírus-járvány miatt március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet utáni két hétben, amikor az emberek megrohamozták a boltokat, felvásárolva a tartós élelmiszereket, a készpénzfelvétel is a szokásos mennyiség mintegy háromszorosára nőtt.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi törlesztőrészletekre számíthatsz, ha másfél millió forintra van szükséged:

Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 253 forintos törlesztőrészlet mellett lehet a tiéd 60 hónapos futamidővel. A THM-plafon miatt ezt az összeget 2021. januártól kell fizetni, év végéig 28 410 forint a havi törlesztőrészlet. Az Erste Banknál az induló törlesztőrészlet 28 721 Ft, majd 2021. januártól 32 355 forint, míg a Cetelemnél 28 721 forint a kezdő törlesztőrészlet, később pedig 32 643 forint. Másfajta kölcsönt keresel? Ez a kalkulátor segíthet megtalálni azt a hitelt, amit keresel.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.