Kedd este a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvényjavaslatot. Már az előadó személye is meglepetést hozott, hiszen a törvényhozási eljárás során a kabinetet Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter képviseli, holott a törvénytervezetet még a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium terjesztette elő társadalmi vitára.
Ám ennél jóval nagyobb meglepetés, hogy az indítvány normaszövege a tervezethez képest több ponton is jelentősen módosult. Lapunk beszámolt róla, hogy az eredeti dokumentum mindössze egyetlen korlátozó tényezőt állított fel a nem az Európai Unióból (vagy az Európai Gazdasági Térségből) érkező munkavállalókkal szemben, ez pedig az a kvóta lett volna, ami minden évben megszabja, mennyi vendégmunkás lehet foglalkoztatott munkavállalási engedéllyel. A tervezetből hiányoltuk azt az EU több tagállamában is alkalmazott gyakorlatot, mely a belső piacon meglevő álláskeresőket előnyben részesíti a harmadik országból érkező munkavállalókkal szemben.
A tervezethez képest a törvényjavaslatban olvasható legfontosabb változás az, hogy
a foglalkoztatónak kötelező lesz a munkaerőigényét jeleznie az állami foglalkoztatási szerv felé, valamint nyilatkoznia kell arról is, hogy az állást magyar állampolgárságú munkakeresővel nem sikerült feltöltenie.
(Attól a részletkérdéstől most tekintsünk el, hogy a személyek, így a munkaerő szabad áramlása uniós szabadságjog, mert nem a csaknem 2400 eurós luxemburgi minimálbérestől kell félteni a hazai munkaerőpiacot.)
Egy másik jelentős változás, hogy kikerült a dokumentumból az a passzus, mely szerint, ha a vendégmunkás minősített kölcsönbeadó által érkezne, akkor nem lenne szükség munkavállalási engedélyre sem.
A parlamentben múlt hétfőn a kínai akkumulátorgyárak kérdésével kapcsolatban szóba került a munkaerőpiaci helyzet is, ahol Orbán Viktor miniszterelnök ezt válaszolta az LMP-s Kanász-Nagy Máté felvetésére:
„Minden munkahely első helyen a magyarokat illeti meg, a magyarországi magyarokat. Második helyen a szomszéd népeket, és a harmadik helyzetben, amikor már mind elfogyott, akkor lehet csak külföldről hozni munkaerőt.”
Úgy tűnik, a benyújtott javaslat valóban orvosolja azokat a kifogásokat, melyek az eredeti tervezetből a protekcionizmust hiányolták. Hogy azután a hazai kínálat képes lesz-e távol-keleti gigaberuházások munkaerőigényét kielégíteni, az még a jövő kérdése.
A benyújtott indítvány szerint a törvény továbbra is idén november 1-jén lépne hatályba.
