„Átlátható és szabályozott keretek” közé szorítanák a Magyarországon foglalkoztatni szándékozott vendégmunkások státuszát, ez derül ki abból az új törvénytervezetből, amit a keddi napon töltöttek fel a kormány honlapjára. A dokumentumcsomagban fellelhető hatásvizsgálat rámutat, a beruházások működőképességének fenntartásához nélkülözhetetlen a szükséges munkaerő rendelkezésre állása, ám az lokálisan szétszórt, vagy képzettség tekintetében nem megfelelő.
A mobilitási problémák kezelése, az átképzések megvalósítása mellett szükséges ideiglenes jelleggel a beruházások fenntarthatósága, a versenyképesség megőrzése érdekében a vendégmunkások foglalkoztatása
– áll a hatásvizsgálati lapon. Ismert, az épülő debreceni akkumulátorgyárba első körben kínai munkaerőt várnak.
Nemrégiben pedig Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár beszélt arról, százezres nagyságrendű lehet a munkaerőhiány az országban.
A tervezet szerint a munkavállalás megkezdése előtt fél éven belül kérelmezhető a 90 napot meghaladó beutazás és tartózkodás, ha a harmadik országból (gyakorlatilag az Európai Unión kívülről) érkező vendégmunkás
- rendelkezik érvényes úti okmánnyal,
- rendelkezik érvényes tartózkodási engedély átvételére jogosító vízummal vagy tartózkodási engedéllyel,
- rendelkezik a vissza- vagy továbbutazáshoz szükséges engedéllyel,
- igazolja beutazása és tartózkodása célját,
- Magyarország területén rendelkezik szálláshellyel,
- tartózkodása teljes időtartamára rendelkezik a lakhatását és megélhetését, valamint a kiutazás költségeit is biztosító anyagi fedezettel,
- az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül, vagy egészségügyi ellátásának költségeit biztosítani tudja,
- nem áll kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt, illetve beutazása vagy tartózkodása nem veszélyezteti Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét és
- nem áll a schengeni információs rendszer beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzésének hatálya alatt.
A tervezet azok esetében, akik már rendelkeznek tartózkodási engedéllyel, csak az első két pontot szabná feltételül, illetve kiköti, munkavállalás céljából tartózkodási engedélyhez szükséges, hogy az illető Magyarország területén végezzen tényleges munkát, akár munkaerő-kölcsönzés útján is.
A törvény objektív korlátokat is kiköt, így a munkavállalási célú tartózkodás feltétele, hogy
- a vendégmunkások létszáma se az adott ország tekintetében, se összességében ne haladja meg az illetékes miniszter által meghatározott maximumot,
- olyan munkát végezzen, amit az illetékes miniszter rendelete nem zár ki,
- olyan ország állampolgára legyen, ami az erről szóló rendeletben szerepel,
- a munkaadó foglalkoztatónak minősüljön.
A vendégmunkás foglalkoztatási engedély legfeljebb két év tartózkodásra jogosítana, ami egy alkalommal legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg, az érintett más jogcímen tartózkodási engedélyt nem kérhetne, családtagjai ilyen kapcsolatra hivatkozva tartózkodási engedélyt nem kaphatnának, illetve a vendégmunkás nemzeti letelepedési engedélyre nem lenne jogosult.
Az engedély meghosszabbítása lenne szükséges, ha a vendégmunkás másik foglalkoztatóhoz szerződne, illetve a foglalkoztatónak jeleznie kellene az idegenrendészet felé, ha a foglalkoztatás feltételeiben, például a munkavégzés helyében változás történik.
Vissza kellene vonni az engedélyt, ha a korábban már felsorolt feltételek valamelyike nem áll fenn, ha a vendégmunkás hamis adatot közölt vagy más módon megtévesztette a hatóságokat, illetve ha közegészségügyi veszélyt jelent.
A törvénytervezet szerint a jogszabály november 1-jén lépne hatályba, ami azt jelenti, hogy indítványként valószínűleg csak az Országgyűlés őszi ülésszakán kerülne a Ház elé. A véleményezésre május 10-éig ad lehetőséget a kabinet.
