Február 10-én Novák Katalin lemondott a köztársasági elnöki tisztségéről, miután elsöpörte a botrány, amely azután robbant ki, hogy kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthon igazgató-helyettesének, akit kényszerítés kísérlete miatt ítéltek el ugyanabban az ügyben, amelyben az igazgatót a gyermekek ellen elkövetett szexuális zaklatás miatt büntették.
A találgatás Novák lehetséges utódjáról már megindult. Ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk, a legvalószínűbb az, hogy a kormánypárti frakciók a következő napokban összehívnak egy rendkívüli parlamenti ülést, ahol elfogadják az államfő lemondó nyilatkozatát – teendőit ezután Kövér László házelnök veszi majd át ideiglenesen.
Novák Katalin nincsen egyedül?
A megbukott köztársasági elnök nemzetközi példákkal vigasztalódhat, hiszen több kolléganője is elhagyta mostanában az államfői vagy éppen kormányfői tisztséget – igaz, ekkora botrányba kevesen keveredtek. De nézzük, hogy az elmúlt években kik távoztak!
Élisabeth Borne – 2024. január
Kevesebb, mint két év jutott Franciaország második női miniszterelnökének, aki január 8-án nyújtotta be a saját és kormánya lemondását – ezt Emmanuel Macron francia elnök el is fogadta. Borne távozása a migrációs ügyekhez volt köthető, a bejelentés ugyanis azután történt, hogy a parlament elfogadott olyan – egyébként Macron támogatását is élvező – intézkedéseket, amelyek bővítették a kormányzati jogkört a migráció kezelésére, és lehetővé tette egyes külföldiek deportálását is például.
Jacinda Ardern – 2023. január
Az új-zélandi miniszterelnöknő valaha a világ egyik legnépszerűbb politikusa volt, akinek emberarcú kormánya sokat tett a nők jogainak előremozdításáért, de például büszkén vállalta azt is, hogy kormányfőként gyermeke született, és kisbabája mellett is tovább végezte a teendőit.
Ardern rendkívül nehéz időszakban vezette országát, hiszen a koronavírus-járvány mellett ekkor történt az egész Új-Zélandot mélyen megrázó terrortámadás Christchurcben, valamint 2019-re még egy vulkánkitörés is jutott. A könnyekkel küszködő miniszterelnök január 19-én jelentette be a lemondását, egyebek mellett arra hivatkozva, hogy kimerült és nem tud tovább teljesíteni az eddigi szintjén.
Liz Truss – 2022. október
Az elmúlt évek brit politikájába visszatekintve kevés annyira gyűlölt politikust találni, mint az Egyesült Királyságot mindössze 45 napig vezető, ezzel egyébként történelmi rekordot döntő Liz Truss. Az egyébként is népszerűségi válsággal birkózó toryk színeiben miniszterelnöki posztot betöltött Truss magát előszeretettel Margaret Thatcher politikai utódjának próbálta beállítani, ám teljesen mértékben hiányzott belőle a Vaslady karizmája és hitelessége.
Laptársunk, a szintén a Klasszis Média által üzemeltetett Privátbankár akkori jegyzetében így értékelte Truss ígérgetését arról, hogy újra mozgásba hozza az országát:
míg Thatcher kijelentései egykoron friss, új hangként csengtek a közvéleményben, a reménybeli Vaslady-klón ígérgetése csak az maradt, ami: üres, de cserébe legalább pofátlanul kínos ígéret. Hogy egy hazai példával éljünk: ön elhinné Orbán Viktornak, hogyha hirtelen arról kezdene beszélni, hogy a Fidesz a megoldás az elmúlt időszak fideszes kormányzása alatt keletkezett problémákra?
Liz Truss végül október 25-én mondott le, helyére akkor érkezett a jelenleg is hatalmon lévő, egyébként szintén nagyon népszerűtlen Rishi Sunak.
Theresa May – 2019. július
Ha már a magukat Thatcher utódjaként pozicionáló brit miniszterelnököknél tartunk, Theresa May nevét sem szabad elfelejtenünk. A szintén tory politikusnő 2016 és 2019 júliusa között vezette az Egyesült Királyságot, előzetesen azért is sokat vártak tőle, mert Margaret Thatcher után ő volt a második nő, aki betölthette ezt a tisztséget.
May végül csalódást okozott, és saját pártjának nyomására távozott – a konzervatívok azért fordultak ellene, mert kormánya csúfos kudarcot vallott a Brexit-megállapodás végrehajtásában.
Ameenah Gurib-Fakim – 2018. március
Az egzotikus szigetország, Mauritius a fiatalabb demokráciák közé tartozik, hiszen a 2018 márciusában lemondott Gurib-Fakim mindössze az ország hatodik elnöke volt.
A politikán kívül korábban biodiverzitással foglalkozó kutató elnökként nagyon csúnya botrányba keveredett: a L’Express lap oknyomozó cikke lebuktatta, hogy egyebek mellett magánutakat és bevásárlókörutakat is fizetett egy általa alelnökölt, adományokból működő kutatóintézet hitelkártyájával.
Pak Kunhje – 2016. december
Végül a politikusnők elmúlt időszakban történt zűrös távozásai közül nem szabad elfelejteni a dél-koreai Pak Kunhje ügyét is, aki 2013-2016 közt elsőként töltötte be nőként az ország elnöki tisztségét. Az államfő ellen 2016 decemberében bizalmatlansági indítványt fogadott el a parlament, és felfüggesztették – az indoklás szerint azért, mert egy közeli tanácsadója visszaélt a hatalmával, és befolyással üzérkedett. A következő években Pakot el nem számolt támogatások elfogadásával, és az előválasztások manipulálására tett kísérlettel is megvádolták, az összes ügyért összesen 25 év börtönt kapott, valamint mintegy 18 milliárd von (nagyjából 4,8 milliárd forint) megfizetésére is kötelezték.
Pak Kunhje már nincsen börtönben, 2021-ben megromló egészségügyi állapotára hivatkozva az akkori elnök, Mun Dzsein kegyelemben részesítette.
Novák Katalin nem az egyetlen aki botrányba keveredett, de…
Ahogy az a fenti felsorolásunkból is látszódik, csak az elmúlt 8-10 évre visszatekintve is jócskán akadtak olyan női kormányfők és államfők, akik valamilyen okból lemondásra kényszerültek (vagy kényszerítették őket). Novák Katalin esete azonban abban mégis kitűnik, hogy kegyelmi ügyek miatt a listánkon senkinek sem kellett távoznia, valamint ennyire széles körű közfelháborodást okozó balhéba sem tenyerelt bele egyetlen korábbi kolléganője sem. Novák így azzal vigasztalódhat, hogy legalább biztosan gondoskodnak róla a jövőben is:
