A szegénység fő mérőszáma, a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya országos szinten egyik évben sem változott érdemben – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Statisztikai Igazgatóságát irányító elnökhelyettes a jövedelmi szegénységi adatok (EU-SILC) revíziójának eredményeiről tartott sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten.
Tóth Tamás azt mondta: a KSH nagyrevíziót hajtott végre a háztartások életkörülményeit, jövedelmi helyzetét vizsgáló EU-SILC-felvétel 2018 és 2023 közötti időszakra vonatkozó adatain.
„A felülvizsgálatot előre tervezetten, a sajtóban ebben a témában megjelent hírektől függetlenül hajtotta végre a hivatal”
- tette hozzá.
Az elnökhelyettes beszámolt arról, hogy a revízió során a 2022-es népszámlálás népességadatait felhasználva újrasúlyozták a korábban felvett adatokat, és figyelembe vették az elmúlt években a felhasználóktól érkezett észrevételeket is. A módszertan „finomhangolásával” megszűnt a nettó és a bruttó jövedelmek közötti inkonzisztencia, és az egyes csoportok szegénységi résében mutatkozó túlzott volatilitás is – magyarázta, hozzáfűzve: az eredmények nem változtak érdemben, a hat vizsgált referenciaév mindegyikében mintavételi hibahatáron belül módosultak az eredmények.
Tóth Tamás hangsúlyozta: a revízió megerősítette az EU-SILC-adatok és a módszertan megbízhatóságát, valamint arra is rávilágított, hogy a felülvizsgálat előtti adatok is megfelelő alapot nyújtottak a szegénység monitorozásához. A frissített adatok ugyanakkor tovább finomítják a korábbi becsléseket, és pontosabb elemzésekre adnak lehetőséget – jegyezte meg.
Ismertette azt is, hogy a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettség egy összetett mutató, amely a relatív jövedelmi szegénység, a súlyos anyagi és szociális depriváció, valamint a nagyon alacsony munkaintenzitás valamelyikében érintetteket számszerűsíti.
A komplex mutató komponensei közül mindössze egy, a relatív jövedelmi szegénység változott érdemben, a népesség egyes csoportjainak szegénységi kockázata kismértékben átrendeződött, ugyanakkor sem a fő indikátor, sem a komponensek trendje nem módosult – rögzítette.
Tóth Tamás jelezte: az adatokat az Eurostat is validálta, és hamarosan publikálni is fogja.
Kérdésre válaszolva leszögezte: nem azért volt szükséges a revízió, mert korábban módszertani hiba történt volna. Ennek esélye nulla – húzta alá, kiemelve: a felülvizsgálat éppen azt igazolta vissza, hogy a módszertan sikeres volt, kitűnően mérte a szegénységgel kapcsolatos mutatószámokat.
A HVG tudósításában néhány további részlet is helyet kapott. A kérdésre, hogy minek volt köszönhető a szegénységi küszöb környékén kiugró szám, azt válaszolta: egy év egy alindexének egy kiugró értékéről beszélünk.
Az egy véletlen volt, hogy az a kiugró érték a szegénységi küszöb közelében helyezkedett el
– mondta. „Olyan típusú manuális belenyúlás, mint amit önök feltételeznek, nem lehetséges – tette hozzá.
A HVG kérdésére, hogy hogyan lehetett a felmérésben részt vevő egy fős háztartások hetedének hét tizedesjegyre ugyanakkora a nettó jövedelme, azt mondta: épp 2021 volt a problémás év, a Covid idején a kérdezőket sokan nem engedték be az otthonukba, úgyhogy ott alacsony válaszadási hajlandóságot kellett inputálási eljárással javítani, azaz kiegészíteni az adatokat, de ezek a végeredményt nem befolyásolták szerinte.
Arra a kérdésükre pedig, hogy hogyan fordulhatott elő, hogy néhol az jött ki, hogy az emberek negyedének magasabb a nettó jövedelme, mint a bruttója, azt válaszolta: a mutató értékét ez nem befolyásolta, egy algoritmussal bruttósítottak a nettó bérből, amit most pontosítottak.
(via MTI)
